Altatódal
Szőke fürtjeid szanaszét terülnek a párnán. Olyan vagy akár egy földre szállt angyal csak szárnyak nélkül. Óvatosan üllök az ágy szélére. Véletlenül se akarlak felzargatni látszólag békés állomban jársz. Ujjaimmal megérintem szőke loboncod végét és te csak mosolyogsz csukott szemmel rám. Aztán történt valami. A mosoly eltünik az arcodrl majd elkomorodsz néha egy kicsit remegsz, de nem kiabálsz. Először azt hittem már ébren vagy és csak azért duzzogsz mert már megint csak basztatlak, de közelebről megnézve a helyzetett te bizony nem itt jársz. Így eldöntettem. Megvárom amíg értem kiáltasz.
Friss szellő, sós illat. Igen tengerre jelemző tulajdonságok, de miért nincs hangzavar? Kinyitom a szemem és körbe vizslatom a hajót. Luffy ? Nincs. Usopp? Sincs. Chopper? Hiányszik. Namiswan? Robincwan? Szépségeim merre vagytok? És az a majom sincs itt. Vajon miért hagytak itt? Aztán egy igen érdekes szigetett pillantok meg. Körülötte sötét köd terül el,de érzem oda kell mennem meg amúgy se vagyok gyáva mint Usopp. Így a hajót a sziget felé kormányzom. Partraszállok majd jobbra és balra tekintek. Egy lélek se néz vissza rám. Ezért unottan elindulok a part közelében tornyosuló sziklás hegységbe. Talán fél órát baktatam amikor egy elhagyatott falura figyeltem fel. Ami nem is nagy dolog tekintve, hogy ilyen a világ bármely pontján van, sokkal inkább a vér szaga. Tömény és erős. Mindenbizonnyal alig 1 órája mészárolhatták le a falut. Körbenéztem hátha látok túlélőt. Kicsivel később egy keserves sírásra lettem figyelmes. A hang irányába futottam. Ez egy gyerek sírás. Tehát túlélte. nem kell sokat keresnem. Egy kis testet pillantok meg két nagyobb test fölé görnyedve. Szomorúan figyelem. Árva lett. Aztán valami ledöbbent. A gyermek szőke hajú. Oké sok szőke van , de mégis... Közelebb megyek hozzá. Majd vállát megragadva magam felé fordítom. Fehér bőr, szőke haj, göndör szemöldök , kék szem. Minden ami én vagyok, de mégis kicsiben. Ki lehet ez a gyermek? Az nem lehet, hogy én sírok itt keservesen. Magamhoz szorítom a kis testet és vele sírok. Nyugtathatom ,de ha látja megtört felnőt énjét akkor reményt is elveszetnek látja. Percekig csak ölelem kicsi önmagamat mikor emlékkép villámok záporoznak meg.
Sanji! Kicsim hol bújkálsz?" kérdezi egy csillingelő női hang."
Én csak kuncogok, mert a mama itt ugyan sohasem találhat meg.
Megvagy bogaram." bújik le az asztal alá és szorosan magához húzva vadul csiklandoz."
Mama ne! „ nevetek , de akkor a bejárati ajtó nyikorogva kitárúl"
Papa segíts!" szabadítom ki magam anyám ölelő karjai közül és nevetve rohanok egy fekete hajú férfihoz. Ki felkap majd anya elől menekülve vidám kergetőzésbe kezdünk.
Aztán egy másik kép.
Sanji búj az ágy alá. És egy hangot se halljak." utasít a papa felemelt hanggal"
De papa." ellenkeznék , de szigorúan néz rám így engedelmeskedve bebújok a relytekhelyre.
Kiabálás, sikoly csapja meg a fülmet majd néha gonosz nevetés. Anya apa nevét kiabálja majd elhallgat. Ki akarok mászni, hogy megnézem mi történt , de ekkor a szoba ajtaja mely eddig csukva volt valaki berugta. Kezeimet a szám elé rakom. Hisz a papa azt mondta egy hangot se szóljak. Kicsit körbe jár a szobában az idegen majd mikor azt hiszem , hogy el is hagyja ahelyiséget hirtelen lebukik az ágy alá majd ennyit mond.
Bú kis vakarcs.
Megrémülök majd mikor kiráncigál onnan én egy határozottt mozdulattal ágyékon rugom. S kétségbeesve rohanok kia házból. Sikeresen el tudtam menekülni a faluból és aközeli sziklás hegyek között megbújva figyelem mikét rombolják le a kalózok az ártatlan gyermekkoromat.
Az emlékképekből egy erős kéz ránt vissza. Ki a vállamat megfogva a nevemet szajkózza.
Zöld haj, izmos mellkas, általában mufurc tekintett, d emost aggodó szemek.
Zoro.
Elmosolyodsz majd megfogva a kezem viszza felé húzol avalóságba.
Nem mehetek nem hagyhatom őt itt." mutatok a síró gyermek irányába"
Ez amúlt Sanji. Élj a jelenek és a jövőnek." majd magaddal húzva vissza viszel a jelenembe"
Mikor felébredtem te már nagyban húztad a lóbört mellettem. És én csak mosolyogva megsimogadtam a zöld fürtjeidet majd egy halk dúdolásban kezdtem és eldúdoltam neked anyámtól tanúlt régi altató éneket.