~Szeva. A nevem Uchiha Sasuke. Aktív dohányos vagyok, de leszeretnék szokni. Ez mind szép és jó, de ha elvonom magamtól a cigit, rettentően mogorva leszek. Erre nem magamtól jöttem rá, hanem az jobb kezem a cégnél hívta fel erre a figyelmemet. Egyébként is elég nehéz a természetem, akkor ha még a nikotint is megvonom, bizony nagyon kellemetlen társaságot nyújtok. Shikamaru, a jobb kezem a vállalatnál, azt mondta, hogy menjek el egy orvoshoz, és kérjek segítséget a leszokáshoz. Az elején egyáltalán nem akartam, de mivel tényleg abba szeretném hagyni a dohányzást, bizony erőt kellett vennem magamon, és elmennem. Shikamaru ajánlott egy privát orvosi rendelőt és úgy döntöttem megnézem. A betegkartonomat elhoztam a nagy kórházból, és eljöttem ide. Most éppen a váróteremben üldögélek egy padon, várom a dokit. Két nővérke éppen arról beszélgetnek, hogy a doktor úr éppen házhoz ment, és ezért nincs bent.~
-Ino, a doktor úr olyan helyes. De szeretném azt, hogy engem is egyszer tetőtől-talpig átvizsgáljon.
-Sakura! Ez perverz volt tőled, viszont valahol megértelek. Olyan jóképű, erős, de mégis barátságos és kedves. Hihetetlen egy fickó.
-Az. Ah! Megjött. - mondta a rózsaszín hajú, és a bejárati ajtóhoz sietett, hogy kinyissa azt a férfi előtt - Üdvözlöm, doktor úr. Hogy sikerült a vizit?
-Köszönöm Sakura, nagyon jól. - a magas, szőke férfi beljebb lépett. Nem a megszokott orvosi köpenyt viselte, hanem olyasmit, mint a férfi ápolók szoktak hordani, csak picit változtatva rajta. Újatlan volt a rövid köpeny, így a karjai teljesen szabadok voltak. Izmai megfeszültek a nehéz orvosi táska tartásától. Körbe nézett, majd rögtön egy fekete hajú, szemmel láthatóan, terhes nőhöz lépett - Kurenai asszony, hogy van ma? Asuma úr nem jött önnel?
-Köszönöm kérdését, nagyon jól. A férjem most dolgozik, így kénytelen voltam magam jönni a kontrollra.
-Rendben van. Sakura, Ino! Készítsétek elő a vizsgához szükséges gépeket.
=Igen is! - felelte a két nővér, és már rohantak is az egyik szobába.
~Mosolyogtak. A doki rájuk parancsolt, mégis mosolyognak. Ilyet sem láttam még. De várjunk csak! Az egész váróterem tele van betegekkel, és mindenki nevetve beszélget. Ez nem egy orvosi rendelő váróterme? Ha meg az, akkor miért ilyen boldog mindenki? Hiszen, ha orvoshoz kell menni, az nem vidám dolog. Nem értem...~
-Rendben van minden, Kurenai asszony. A baba egészséges, és gyönyörűen fejlődik. Szedi a gyógyszereket, amiket felírtam?
-Természetesen. És kérem, hívjon csak Kurenainak.
-Rendben, Kurenai. Én meg kérem, tegezzen, és hívjon Narutónak. Már sok betegemnek mondtam, de még mindig akadnak, akik erre nem hajlandóak.
-Hisz szeretnék önnek megadni a tiszteletet. Na de én mentem is. Köszönöm szépen, hogy megvizsgáltál, Naruto.
-Én is köszönöm, hogy eljött.
-Akkor a legközelebbi kontrollig, viszlát.
-Viszlát. - most a doktor egy korosabb betegéhez fordult, mosolya még mindig arcát díszítette - Sarutobi úr, várja már a másik unokáját?
-Igen, fiam. Már nagyon várom, hogy láthassam.
-Na és Konohamaru? Még mindig olyan kezelhetetlen?
-Sajnos igen.
-Nem mondta neki, hogy megfogom bökdösni injekcióval, ha nem lesz jó fiú?
-De mondtam, csakhogy tudja, hogy te milyen kedves doki vagy, így nem hitte el nekem.
-Ezt megoldom. Hozza el következő alkalommal, és kap tőlem egy szurit. Igaz, csak infúziós oldatot kap, de legalább majd hallgatni fog önre.
-Azt nagyon megköszönném. - mosolyodott el a bácsika.
~Még ilyet. Ezt is megjegyezte a betegeiről. Fura egy orvos, az biztos.~
-Sakura. A betegkartonok megvannak?
-Igen, doktor úr.
-Mondtam, hogy szólíts Narutónak.
-Sajnálom, de ön a felettesem, és nem beszélhetek így önnel. - kuncogott a lány.
-Gyáááá! Ez szívás! - a betegek hangosan nevettek a doki viselkedésén. Minden áldott nap elsütötte ezt a viccet, és az állandó betegek mindig nevettek rajta. Még akkor is, ha már ezredjére látták - Rendben van. Akkor munkára. Ino, küld be az első beteget.
-Értem. Sarutobi Hiruzen úr, kérem fáradjon be a doktor úrhoz. Itt a kartonja.
-Köszönöm, Ino drága. a lány csak rámosolygott a betegre, és már szaladt is további munka után.
Lassan fogytak a az emberek a váróteremből. Mindenki sorra került idővel, így Sasuke sem volt kivétel.
-Uchiha Sasuke, a doktor úr várja önt. Látom, ön új nálunk, ezért üdvözlöm a Dr. Uzumaki Naruto privát rendelő betegei közt. - Sakura rámosolygott Sasukére.
-Köszönöm. - mondta a fekete hajú mogorván.
Sasuke elvette a kartonját, és belépett a doktorhoz.
-Üdvözlöm. - szólt Naruto kedvesen, majd az asztala melletti székre mutatott - Kérem foglaljon helyet.
Sasuke nem mondott semmit, csak engedelmeskedett, majd átnyújtotta a kartonját a dokinak.
-És, milyen panasszal jött hozzám, ööömm... Uchiha úr.
-Szeretnék leszokni a dohányzásról, és erre kellene valami. Vagy tanács, vagy gyógyszer, nekem mindegy.
Hangos női kiáltás lehetett hallani a váróterem felől.
-Doktor úr! Doktor úr! Kérem, jöjjön gyorsan!
-Elnézését kérem. - szólt Naruto a széken ülő Uchihához, majd egy szempillantás alatt kirobbant a váróterembe. Sasuke is követte a szőkét, és ekkor lett figyelmes arra, hogy a nő a babájával jött. Az orvos megvizsgálta a gyereket, de az arca közben, szinte alig láthatóan, kezdett eltorzulni. Lefektette a pici testet az egyik padra, majd elkezdte újraéleszteni. Hosszú és feszült percek következtek. A doki mindent megtett a gyerekért és 5 perc próbálkozás, meghozta az eredményt. A baba felsírt. Naruto beadott egy injekciót a picinek, majd gyengén ringatni kezdte őt. Pár perc irgalmatlan bőgés után, a gyerek elaludt. - Sakura, hozz egy adag Hiasztimin (nem tudom, létezik-e ilyen) orvosságot.
-Azonnal!
A nővér meghozta a dobozt és átadta az orvosnak.
-Hölgyem. Ezt adja be a gyereknek reggel és este. A terápiát folytassa 2 héten keresztül, utána hozza be őt kontrollra. Aztán meglátom, hogy kell-e még orvosság, vagy nem.
-Köszönöm doktor úr.
-Semmiség. Most kérem menjen haza, és pihenjen.
-Rendben.
Naruto kikísérte a nőt, majd megfordult és a rendelőszoba felé vette az irányt. Sasuke visszasprintelt a helyére, még mielőtt a doki észrevenné őt. Mikor az orvos visszaért, betegére nézett, majd elmosolyodott.
-Akkor egy Anti-tabako nevű tablettákat írok fel. Egy héten keresztül szedje, naponta 3x. Utána jöjjön el, hogy megvizsgálhassam, és akkor megtudom mondani, hogy lejjebb lehet-e vinni a napi dózist, vagy nem.
-Rendben. - válaszolta szárazon az Uchiha.
-Nos, egy hét múlva találkozunk.
-Igen. Addig is viszlát.
Az első találkozás megtörtént, de vajon mi közük van egymáshoz egy szőke orvosnak, és egy fekete hajú betegnek? A következő fejezetből kiderül.