Cím:
Blake Sisters
Írta:
Mira & Kira ;))
Leírás:
Aki olvasta az Anita Blake sorozatot, érteni fogja... aki nem... nos hát nagyjából valószínűleg az is... de kérdezni lehet, abszolút nem vesszük rossznéven :)
Korhatár:
Egyelőre nincs (de be van tervezve :D)
Minden egyéb infó (főképp a karakterek) a bioban.
1. rész
Halloween éjszakája. Talán vicces időpont a természetfeletti lények világraszóló találkozójára, de így jött ki a lépés. A helyszín Ausztrália, egy Brisbane-hez közeli föld alatti boszorkánytanya.
Lucretia, a század főboszorkánya szervezte az összejövetelt, ugyanis boszorkányainak egyre többször gyűlik meg a baja a világ minden táján a vámpír- és alakváltóközösségekkel. Békekötés a cél, mégis mindenki érzi a puskaporfelhőket a levegőben.
Készülve arra, hogy ezen az estén bármi megtörténhet, a Blake testvéreket nagy nehézségek árán kérette haza. Hónapok óta külföldön vannak a munkájuk miatt, de Lucretia úgy érezte, szüksége van rájuk. Az együttes hatalmukra, amilyen erő csak testvérek kezében lehet.
Kira ásatásokon dolgozik, az utóbbi időben Egyiptomban múlatja az idejét, megszállottan kutatva az őseit a ma élő természetfeletti képességekkel rendelkezőknek. A húga, Mira pedig Brazíliában töltötte az elmúlt hónapokat. Talán az alakváltókhoz fűződő különleges kapcsolata miatt lett szenvedélyes nagymacskakutató, Brazíliában épp a pumák társas viselkedéséről készít dokumentumfilmet.
A főboszorkány sosem nézte jó szemmel a két lány furábbnál furább románcait. Egyikőjük sem arról híres, hogy halandókra pazarolná az idejét. Bár mindkettejüknél vegyes a trófeák listája, a szóbeszéd szerint Kiránál a vámpírlajstrom Miránál pedig a macskaféléké nyúlik hosszabbra.
Egyikük sem szívesen hagyott ott csapot-papot, de a főboszorkány egyértelműen hazaparancsolta őket Ausztráliába.
És hogy mitől tarthat egy főboszorkány? A világ két legnagyobb vámpírurától. Az európai vámpírtársadalom fejétől, Jyrkitől és a tengerentúl urától Seantól. Akik mellesleg örök harcban állnak egymással, ezen a semleges területen azonban a törvényeik értelmében elítélendő dolog lenne egymásra támadniuk. De Lucretia nem véletlen nem bízott sosem olyasvalakiben, aki minden egyes napfelkeltével meghal, hogy aztán szürkületkor újra születhessen.
A vámpírok mellett meghívta mindkét kontinens alakváltóinak vezetőit is, hogy bebiztosítsa magát. Tuomas az európai falkák feje, míg Ville az Újvilág macskáinak és farkasainak a gyeplőjét tartja a kezében. Igaz, hogy az alakváltók legtöbbször a vámpírok szövetségesei kisebb közösségekben, de a világ két felét uraló leopárdkirálynak úgy tűnik olyan erő van a kezében, ami eddig megvédte őket attól, hogy be kelljen hódolniuk a vámpírvezéreknek, egyenrangú félként állnak mellettük. Lucretia gyanítja, hogy ennek a hátterében nem az áll, hogy erejük a vámpírokéval vetekszik, inkább az, hogy a két leopárdkirály sosem gyengítette egymást úgy, mint az egymással örökké szemben álló vámpírok, inkább segítik társukat, bármiről is legyen szó.
