Fekete haj
Volt egy régi dal Gionban. Közkedvelt dal, sokszor, sokan adták elő, és aki látta a táncot, amely kísérte, nehezen felejtette el.
Szívem érzései fogják össze
Jamanami Keiszuke, a Sinszengumi parancsnokhelyettese egyesével igyekezett felidézni magában a sorokat, még egyszer, utoljára.
De kioldódik a párnámon
Lassan letérdelt a kijelölt helyre, és kibújt kimonójából. Koratavasz volt, a második hónap huszonharmadik napja, és megborzongott a hűvös szobában.
A párnán, melyen egyedül ér az éj
Ott volt minden tiszt, akikkel hosszú évek barátsága fűzte össze, de csak homályosan látta maga előtt őket, az érzékelése már egész más dimenzióban járt.
Ruhám ujját markolom
Alig pár perce még a szökésre próbálták rábeszélni a barátai, de szilárd döntést hozott, amely értelmét vesztette volna, ha megfutamodik. És a busidó miatt sem tehette.
Bár felesége lehetnék
Ha felidézte volna magában az utat, amely ebbe a szobába vezette, akkor sem bánt volna semmit – a sorsnak nagyobb része volt abban, hogy ide jutott, mint saját magának. Egyvalami mégis bántotta.
Így zúgolódik a női szív
Régtől fogva szeretett egy nőt, egy simabarai gésát, akitől annyiszor hallotta ezt a dalt. Ha volt, amiért tétovázott, mielőtt a szobába lépett, csakis miatta történt.
Harang hasít a néma csendbe
Szerette volna kiváltani a bordélynegyed sötét világából, szerette volna elvenni feleségül, de mindezt mégsem valósíthatta már meg, nem adatott meg nekik hosszú, boldog, közös élet.
Múlt éji álmomból riadok
És többé nem láthatta azt sem, ahogy a nő kecses mozdulatokkal eljárja a dalt kísérő táncot. De talán jobb is volt így, sokkal nehezebben tudott volna elszakadni tőle.
Reménytelenül kapaszkodom emlékébe
Kezébe vette a kikészített tőrt. Más csak egy egyszerű, fegyvernek látszó legyezővel mímelte volna a szeppukut, a segédre bízva a piszkos munkát, de ő ebből sem engedett.
S mire észbe kapok
Lehunyta a szemét, majd néhány másodperc múltán kinyitotta. Ismét élesen rajzolódott ki előtte minden. Szúráshoz emelte a tőrt, és még látta, amint a segédje, Okita, felemelt karddal közelebb lép.
Odakinn magasan tornyosul a hó
