Babyfied

Eredeti sztorit írta: Tiger Priestess

Küldetés: Felügyeld Narutot és Kakashit!

„Banyaaa!" Tsunade hitetlenkedve pislogott abban, ami, vagy inkább, aki a szeme előtt volt. A tekintete zavart tükrözött, amint a Sakura karjában lévő gyerekről a rózsaszín hajú tanítványára nézett fel, valamint a higgadt fiúra, más néven Konoha árulójára, Uchiha Sasukéra. Az arckifejezése idegességet tükrözött, és mintha duzzogna a jelenlegi szituáció miatt. Most épp a falat bámulta szúrós tekintetével.

„Sakura, megismételnéd?", mondta a Hokage, mielőtt csuklani kezdett. Az arca kissé vörös volt, Sasuke és Sakura pedig tudták, hogy már félig részeg. Már alkoholszag is áradt belőle.

„Tsunade-sensei." morgott Sakura türelmetlenül. „Már háromszor elmondtam, mi történt! Ez most komoly."

A nő egyik kezével eltakarta a száját, és böfögött. „Elnézést!" Aztán visszairányította a figyelmét a tizenhat éves tanítványára. „Bocs, de nem nagyon figyeltem." mondta, mire a kunoichi egy halálos pillantást vetett rá.

„Te és a hülye szakéd! Shizune!" Sakura hangjára mind a három férfi felugrott, bár Sasukéé nem volt igazán észrevehető.

A másik tanítvány, Shizune lihegve rontott be az ajtón. „Igen, Sakura? Mi a baj?", kérdezte, de máris tudta, mikor meglátta a részeg Tsunadét. „Jaj, ne!", sóhajtott, majd odament a mesteréhez, és elvette a szakés üvegeket az asztaláról. „Tsunade-sama, nem lenne szabad ennyit innod! Pár óra múlva egy fontos találkozód lesz." A nő ezután a még mindig türelmetlen Sasukéra és az ideges Sakurára nézett. „Mióta vagytok itt?"

„Nagyjából egy órája." válaszolta Sakura. Shizune szemei most a két gyerekre vetődtek, akik Sasukéékat kísérték.

„Ők meg kik? Úgy néznek ki, mint Naruto és Kakashi…"

„Ez azért van, mert ők Naruto és Kakashi." szólalt meg Sasuke először. A hangjából egyértelműen hallatszódott az idegessége. „Már egy órája itt vagyunk, és próbáljuk elmagyarázni a részeg Hokagénak, hogy Naruto és Kakashi valahogy" itt Sakurára nézett. „kölykökké változtak."

„Hogy történt ez?", kérdezte az orvos nindzsa.

Sasuke és Sakura morgott. „És már megint."

„Jó, remélhetőleg te jobban fogsz figyelni, mint Tsunade. Szóval az én házamban ebédeltünk…" kezdte Sakura. Sasuke már a falba akarta verni a fejét. Most negyedszerre is meg kell hallgatnia ugyanazt a mesét egy órán belül.

„Ez csodálatos Sakura!", kiáltotta Naruto rámennel tömve magát. „Imádok mindent, amit főzöl."

Sakura nevetett. „Köszönöm a dicséretet, Naruto. Örülök, hogy ízlik." mondta, majd ránézett az Icha Icha Paradise imádó tanárukra és a sötét hajú Uchiha szerelmére. „Nektek is ízlik az étel?", kérdezte kíváncsian. Sakura mindenkinek a kedvencét készítette: Narutonak ráment természetesen, Kakashinak bármi, amiben van rizs, Sasukénak pedig bármi, amiben van paradicsom.

„Finom lett, Sakura." mondta Kakashi, az arca a perverz könyve mögött.

„Hn." Sasuke bekapott még egy falatot. Sosem vallaná be neki, hogy Sakura nagyon tehetséges a főzésben, vagy bárki másnak, különösen nem önmagának.

„Kakashi, te még nem is ettél semmit." panaszkodott Sakura.

„Vagy mégis?", mondta kitartva a rizses tálat, ami teljesen üres volt, de az arca még mindig az értékes könyvébe volt temetve.

„Ezt hogy csináltad?", kérdezte Naruto, miközben a szájából tésztaszálak lógtak ki, majd beszürcsölte őket.

„Tehetség…"

„Milyen tehetség?" Kakashi válasz helyett letette az üres tálat, és fejbe vágta Narutot.

„Hé!", nyelt egyet a fiú csúnyán nézve az ezüsthajú senseiére. „Ezt miért kaptam?"

„Higgadj le, Naruto!", csitította a másoló nindzsa. „Olvasni próbálok." A három fiatal legyőzötten sóhajtott. Ennyi idő után még mindig nem látták Kakashi igazi arcát. „Mi ez a nagy búslakodás?" A férfi most az egyszer felnézett a könyvéből, hogy lássa a nyúzott arcukat.

„Semmi, Kakashi-sensei." mondta Naruto és Sakura.

„Hé, Sakura!" A lány Narutora pillantott, aki felé tartotta a csészéjét. „Kaphatok még teát?" A szemei szűkültek egy másodpercig, aztán egy nagylelkű mosoly áradt szét az arcán.

„Persze." Sakura felállt, és a másik két férfire nézett. „Ti is kértek?"

„Igen, Sakura, kérlek." válaszolt az idősebbik anélkül, hogy ránézett volna.

'El fogom égetni azt a könyvet.' vigyorgott a lány, majd Sasuke felé fordította a fejét, aki csak átnyújtotta neki a csészét, és befejezte az ebédjét. Sakura elvette a csészéket, és eltűnt a kis konyhájában. „Mindjárt visszajövök."

Sasuke követte a szemeivel, amint Sakura elhagyta a szobát, aztán egy halk kuncogást hallott a balján. Naruto állt mellette egy perverz vigyorral az arcán. „Megfigyelünk, mi, Sasuke?" Erre a fiú felemelte a bal kezét, és fejbe vágta Narutot csakúgy, mint pár perce a madárijesztő is tette. „Hé, Sasuke! Ezt miért kaptam?"

„Idióta." válaszolta Sasuke hátradőlve a kanapén, amin jelenleg ült. Éppen tanulmányozta Sakura otthonát, mivel eddig még nem volt rá alkalma. Kicsi volt, tökéletes egy, talán két embernek. Amit részletesebben átlátott, az a nappali és a konyha volt. A nappaliban alig fért el négy ember, de Sakurának pont jó volt. Halvány, barackszínű falak, a kanapé pedig épp egy árnyalattal sötétebb színű volt. A néhány ablak egy kedves kilátást nyújtott Konoháról, halvány rózsaszín függönyökkel szegélyezve. Gesztenyebarna padló, a szoba közepén pedig egy közepes méretű tv. A dohányzóasztal a kanapé előtt állt.

„Tökmindegy, Sasuke, tudom, hogy Sakurát stírölted." kötözködött Naruto, de Sasuke tudomást sem vett róla. „Csak beszélned kéne vele! Mindenki tudja, hogy amióta visszajöttél, totál odavagy érte. Hinata és én boldogok va-" és Naruto máris a harmadik púpot dörzsölgette a fején. Mire felnézett, Sakura visszatért, a kezében négy csésze teával, mint mindig mosolyogva.

Mindenki elé letett egy csészét. „Befejeztétek az evést?", kérdezte. Három bólintás jött válaszként, így Sakura összeszedte a koszos edényeket, és ismét eltűnt a konyhában. Naruto megint vigyorgott.

„Szóval Sasuke, akarod, hogy adjak néhány tippet?"

„Hn." Az Uchiha még csak nem is figyelt. Nem újdonság.

„Ezt igennek veszem." mosolygott a Kyuubi-tartály, és belekortyolt a teájába. „Hé, Kakashi-sensei?"

„Mi?", kérdezte egy fiatal hang, mire Naruto és Sasuke odafordult, ahol Kakashi ült, de csak egy ezüsthajú kisfiút találtak a helyén.

„Uh… Kakashi-sensei?", kérdezte Naruto összezavarodva. Ugyanez a reakció volt Sasuke arcán is, amint a tanárukat bámulták.

„Mit csináltál?" Sasuke Narutora nézett, aki erre a pillanatra már sokkal fiatalabb volt. „Naruto?", pislogott. „Sakura!", kiáltotta.

Sakura sietve jött ki a konyhából, meglepődve a hangjában lévő pániktól. „Mi az? Mi tör-" Megállt, mikor meglátta, amit Sasuke látott.

„…Naruto? …Kakashi…?" Lassan előrébb lépkedett. „Sasuke, mi történt velük?", kérdezte, de nem vette le róluk a szemét.

Sasuke szintén szavak híján volt, míg eszébe nem jutott valami. „Mit tettél a teába?", figyelte kíváncsian az innivalót.

„Csak megfőztem. Ez ugyanaz, amit az előbb ittunk." Sakura a fiú felé fordította a fejét. „Ugye nem gondolod, hogy én tettem ezt velük?!", mondta dühösen a vád miatt.

„Van valami por a teában." Sasuke a csésze oldalához dörzsölte az ujját, hogy megmutassa a kis adag fehér port. „Valaki, valószínűleg te beletette ezt a port." állította változatlanul.

„Figyelj, Sasuke-" Sakura megállt, mikor sírást hallott, ami nem mástól jött, mint egy kétéves Narutotól.

„Ne kijabájj! Nem sejetem, mikoj kijabájnak." dörzsölgette a szemét a kezével. Olyan ártatlan arca volt!

Sakura visszanézett Sasukéra: „Ezt meg kell mutatnunk Tsunadénak… Hozd az egyik csészét, és talán tudják majd analizálni, milyen por ez, és honnan jött." Sasuke bólintott, és a miniatűr Kakashira nézett. „Vedd fel!"

„Nem fogom felvenni." Sasuke karba tette a kezét. „Van lába, sétáljon egyedül." Sakura már felvette a pityergő Narutot.

„Én nem megyek." jelentette ki a kis Kakashi.

Sasuke és Sakura ránézett a kisfiúra: „Dehogynem." morogta Sasuke.

„Nem!"

„De igen, Kakashi! Tsunade majd megmondja, mit tegyünk. Mellesleg három éves vagy."

„Öt éves, köszönöm szépen." válaszolta a fiú sértődötten. Sasuke továbbra is sötéten tekintett a fiúra, aztán Sakurára, mikor hallotta a kommentjén kuncogni, a mosoly még mindig az arcán volt.

„Vedd fel!", vigyorgott.

„Nem fogom cipelni." válaszolta Sasuke. Próbált nyugodt maradni.

„Gyere, Kakashi!", próbálta Sakura egy egész anyáskodó hangon.

„Nem." mondta a kis másoló nindzsa.

„Kakashi." Sasuke hangja mérgesnek tűnt.

A fiú a türelmetlen Uchiha láttán sóhajtott: „…jó…" Aztán követte Sakurát, aki még mindig Narutot fogta, és egy ideges Uchiha követte őket teával a kezében. Irány a Hokage Torony!

„…és most itt vagyunk." fejezte be Sakura. Shizune csak nézett, fogalma sem volt róla, mit gondoljon.

„Azt a port elhoztátok?"

„Sasukénál van a csésze." Sasuke még mindig idegesen átadta a csészét Shizunénak.

„Megvizsgáltatom, és majd szólok, ha megjön az eredmény." ígérte az orvos.

„Mi lesz velük?", kérdezte Sasuke a senseiére és a legjobb barátjára utalva.

„Nektek kell vigyáznotok rájuk." Mindhárom szempár Tsunade felé fordult.

„Tsunade…?", kérdezte mindkét orvos.

„Jól hallottátok…" erősítette meg a nő.

„Te nem részeg vagy?", akadékoskodott Sakura.

„Kijózanodtam, mielőtt elkezdtél mesélni." Tsunade tapsolt, a lila szemei pedig a két 'gyerekre' néztek. „Sosem gondoltam volna, hogy Kakashi vagy Naruto ilyen éretlenekké válhatnak, bár Naruto nem változott sokat."

„Már megbocsáss!", szólt közbe a kis Kakashi.

„Egy kis hároméves ne vitatkozzon velem!"

„Öt vagyok…" a hangja egyre dühösebb lett.

„Nem hittem, hogy erre a szintre alacsonyodsz le, Kakashi…"

„Te egy ijesztő nő vagy, és tényleg levetethetnél egy kicsit a melledből!" Sasuke, Sakura és Shizune a kicsi madárijesztőre néztek, a fejükön izzadtságcsepp formálódott.

'Kakashinak halálvágya van.' gondolta Shizune.

'Kakashi-sensei egy kis perverz.'

'Hn. Érdekes lesz, ha Kakashi ezt túléli.' vigyorgott Sasuke a gondolatán.

Az Ötödik Hokage dühösen bámult a fiúra, de mielőtt visszavághatott volna: „Banyaaa!" Minden szem Narutora szegeződött. Tsunade szeme tikkelt.

„Rohadt kis kölyök!"

„Tsunade-sama." állította le Sakura. „Hogy érted, hogy Sasuke és én vigyázunk rájuk?"

„Pontosan úgy, ahogy mondtam. Te és Sasuke fogjátok felügyelni a kétéves Narutot és a három-"

„Öt!"

„Ötéves Kakashit! Ne felejtsétek el, hogy az Akatsuki még mindig Narutot akarja, és most nem képes megvédeni magát. Ez az új küldetésetek."

„Bébiszittelni?", kérdezte Sasuke és Sakura egyszerre.

„Igen." sóhajtott a szőke orvos. „Sasuke, Sakurával kell maradnod!"

„Tsunade…" kezdte Sakura. „Ezt nem mondhatod komolyan! Terveim voltak."

„Mondd le őket, vagy vidd a gyerekeket is! Elmehettek!"

„De-"

„Elmehettek!"

Sakura lehorgasztott fejjel elindult kifelé. „Jó. Menjünk, Sasuke!" Naruto még mindig a karjaiban volt. Miután az ajtó becsukódott, Shizune a tanárához fordult:

„Ugye semmi közöd sincs ehhez az egészhez, Tsunade-sama?"

„Persze, hogy nincs, na, hol van a szakém?"

-s-

Miután kiértek a Hokage Toronyból, Sakura a sötét hajú tinédzserre nézett. „Menjünk az én házamba?"

„Viheted őket!" Sasuke zsebre dugott kézzel elsétált.

„Hé, Sasuke, nem hagyhatsz egyedül!"

„Hn." És a fiú elment.

„Sas-" Sakura felugrott, mikor érezte, hogy valami hozzáért a hátsójához. A lány megfordult, hogy lássa Kakashit vigyorogni a maszkja alatt. „Kakashi." nézett rá szigorúan. „Gyere!" És a lány elvezette őket a házához.

Folytatjuk…

Megjegyzés: A fordítás az író engedélyével készült, az eredeti linket megtalálhatjátok a profilomon. A fejezeteket megpróbálom minél hamarabb fordítani, de ki tudja, hogy lesz rá időm. (mondjuk a nyári szünetben nincs nagyon más dolgom…)

Írjatok kommenteket, hogy hogy tetszett!