éééééééééééésssss TÁDÁÁÁ
xD Második szezon töltögetem:P
Ez is egy bevezetővel kezdődik, maradnak az al-részcímek, vagy hogy nevezzem.
Remélem ez a rész is tetszeni fog, és teszek a végére majd ez után egy karaktervázlatot az összes saját emberkémről, akik szerepet kaptak:) (van egy pár...)
kérdésekre válaszolok --- ha van :P
pozitív kritikát bármikor elfogadok^^
II. Az utolsó első nap
14 hónappal később…
Hely: Suna, Sabaku ház, délután 16.20. perc.
A lány merengve bámulta a kinti környezetet. A sivár tájak, a melegség, a tűző napsugarak… Otthon érezte magát. Hosszú hetek után végre otthon lehetett.
- Oi Gaara! Itthon vagyok! - szólt vidámat, majd a falnak döntötte legyezőjét, és levette a cipőjét. - Gaara! Kankurou! - kiáltott megint, mire furcsa hangok hallatszottak az emeletről. - Hé! - kiáltott erőteljesen, majd felment, és becsörtett a szobába.
- Hazajöttem, és egy árva szót sem tudtok szó… - félbeharapta mondatát. - Mit csinálsz te a homokban? - kérdezte végül furán nézve az eseményeket.
- Öhm, Temari, ez… szóval… Én csak… Kérdezd Gaarát! - majd elkezdett motoszkálni, de nem jutott semmire se, egy centivel nem került kijjebb a homokból. - Légyszi… Húzz ki, mielőtt meghalok! - kezdett el jajveszékelni. Temari nevetett egyet.
- Baaaka… Jounin létedre még most sem tudod kivédeni a démonmentes Gaarát... Gyenge kis féreg vagy. - hordta le vigyorogva, közben beletúr a homokba, és kihúzta a karját.
- Én is szeretlek… Erről jut eszembe, Gaara az előbb azt mondta, hogy jött valami komolyabb levél neked… - Temari felhúzta a szemöldökét.
- Levél? Kitől?
- Tudod, amióta áradozol arról, hogy szeretnél nagyobb felelősséget vállalni, Gaara egyfolytában arról tömi az én fejemet is, hogy mit találjon ki neked. Hát, szerintem itt az ideje már, hogy valamit kiadjon, és ne a fejemet fájdítsa vele… - motyogta miközben porolta magát a homoktól. - Meg persze ezt is visszakapja, csak kerüljön a mai nap folyamán még haza…
- Érzéketlen idióta gyerekek… Komolyan, ti még ennyi év után sem tanultok? Huszonéves létetekre rosszabbak vagytok, mint az óvodások. Nem csodálom, hogy egy barátnőtök sincs…
- Mondod te, aki egyfolytában összeveri a férfiakat… - mormogta.
- Tessék? - kérdezett vissza. Kankurou védekező helyzetbe tette a kezét, közben legyezgette magát.
- Semmi! Semmi! – Temari vigyorgott.
- Habár az a kunoichi elég sokat járkál mostanában az irodába… - kezdte el gondolatát. - Miért is járt a múltkor Gaaránál? Te is tudod, ott voltál… Öhm, jah, persze! Valami gyümölcs és zöldség termesztési javaslatot akart benyújtani… vagy mi… - Kankurou kezdett vörösödni, majd elfordította a fejét.
- Ami sikeresen is ment… - dünnyögte, mint egy gyerek.
Mikor kiléptek a házból az utcán levőek köszöntötték Kakurout
- És én meg levegő vagyok? Mire véljem ezt? - kérdezte mosolygova Temari a gyerekektől, akik egyből integettek neki is, majd folytatták a futkározást. Kis manók.
- Biztos elijesztetted őket. Félelmetes vagy. - mondta, mire Temari kinyújtotta rá a nyelvét. Kankurou horkantott egyet. - És még én vagyok a gyerekes?
- Miért voltál homokban egyébként? - kérdezte testvérétől.
- Uh… Gaara megtiltotta, hogy megnézzem a leveleket… és hát… Szuper titkos dolgok voltak, amit csak Gaarának szabadott...öhm…olvasnia, ja…ennyi. – Temari felráncolta homlokát.
- Ezért temetett homokba? Ki kellett volna tépnie a nyelvedet… - mondta mosolyogva.
- Ne adj neki tippeket! - kiáltott ijedten rá, mire nővére ráugrott hátulról, és átkarolta.
- Jaj, ugyanmár, Kankurou!
- Temari! Ne az utcán! – azzal gyorsan lekaparta magáról, és gyorsan körbenézett. - Még a végén azt hiszik, közöm van hozzád. - Erre Temarin gyors hangulatváltozás következett be, és egy nagyot lekervert neki.
- Majd én megmutatom, kihez is tartozol te! TE…-
- Temari, Kankurou… Mi folyik itt? – a hangra mindketten fölnéztek.
- G-gaara! - dadogta Kankurou miközben Temari folytogatta kezeivel.
- Temari, engedd el. Még ne öld meg. - Temari rosszaló pillantást vetett rá, majd elengedte és sóhajtott. Gaara tekintete, mint mindig, most is sziklaszilárd volt.
- Ünneprontó… - motyogta.
- Olyanok vagytok, mint a gyerekek. Mi vagyok én, óvóbácsi? Lejárattok az emberek előtt. - mondta, mire mindketten bevágták a durcát.
- Erről ennyit, hogy egy huszonöt éves nő mennyire felelősségteljes… - mondta végül Gaara homlokára téve az egyik kezét. - Gyertek velem, Temari, veled úgy is akartam beszélni. Ja, és Kankurou… Volt egy lány az előbb az irodában. Valami –
- Kara? - kérdezte boldogabban, majd Temari megköszörülte a torkát, közben erősen vigyorgott.
- Kara… Igen. Azt mondta, feltétlenül keresd fel, mert gondja akadt valamivel, és te vagy az egyetlen, aki segíthet neki. Azt már nem mondta, hogy mivel volt problémája. - mondta tovább Gaara.
- Ne, Temari NE szólj egy szót sem! - kiáltott nővérére, aki ártatlanul nézett rá, mintha semmit sem hallott volna.
- Nem akartam én semmit sem mondani…
- Induljunk, még van egy kis elintéznivalóm. - mondta Gaara, majd elindult a központ felé.
- Ja ne! - búcsúzott Kankurou. - Ne várjatok ma vacsorára, rendben? Úgy se akartam, hogy mérgezett egér kerüljön a sültbe.
- Te kis barom! Gyere csak vissza! Majd kapsz tőlem olyat, hogy-!
- Temari, Konohából üzentek neked. - vágta félbe. Egy percig csendben áltt mereven, majd lassan elindult, és Gaara is felvette a tempót.
- Konoha? - kérdezte halkan újra.
- A Hokage pecsétje volt rajta.
- Mit akarnak? - kérdezte hiegebben, mint amilyen szokott lenni, majd megigazította az obiját. Ideges volt, ezt Gaara tiszán látta.
- A Chunin vizsgára szeretnék, ha a csapatokat leregisztrálnánk, mielőtt lejár a határidő. És ezzel kapcsolatban szeretnék veled beszélni. Egy új feladatot szeretnék rád bízni. - kezdte érekelni Temarit.
- Feladat? Gaara, most jöttem haza! - mondta kicsit fáradtan.
- Az ehhez kapcsolódó személyek már fennt vannak az irodában. - felvonta szemöldökét.
- Személyek? - majd beléptek az épületbe, ahol a lépcső felé vették az irányt.
- Két hetet kaptok, utána elindultok Konohába. A vizsga egy hónapon belül megkezdődik. - Temari nevetett egyet lágyan, közben Gaara kinyitotta az ajtót az irodába.
- Gaara, ugye nem azt akarod mondani, hogy-
- Bemutatom az új csapatod.
- GAARA SENSEI! - kiáltott a kislány. Úgy tizennégy lehetett. Temari felemelte a kezét, hogy kérdezzen valamit, de inkább visszaszívta, és sóajtott egyet begörnyedt háttal.
Gaara… Hogy tehetted ezt velem…?
A gyerekek elkezdtek sugdolózni.
- Hé, most akkor ki is ez? - kérdezte a vöröshajú fiú. Arca tele volt szeplőkkel. A mellette lévő szőke tüsi hajú lány megütötte a fejét.
- Hogy, hogy ki ez?! Ő Gaara sama nővére, te idióta! BAKA!
- Oi! Nichie! Ez fáj!
- Könyörgöm, legalább itt ne verekedjetek… - nyafogott a harmadik, kezét a homlokára téve, csukott szemmel.
- Holnap reggel kérek egy nevezési papírt, addig most egyedül hagylak egy kicsit velük. Sok sikert, Temari sensei. – Temarinak még annyi ideje sem volt, hogy megkérdezze a nevüket, Gaara kiment és rácsukta az ajtót.
- De… Gaara… - nem tért magához. Előtte három kölyök volt, miszerint ő az új csapatvezetőjük. Remek… Egyszerűen remek…
- Temari san… - kérdezte a lány, mire Temari felvett egy kedvesnek próbálok lenni arcot, egy kényszermosollyal. – Minden rendben? – mostmár a két fiú is csatlakozott hozzá.
- Valami van az arcomon? - kérezte hirtelen Temari. - Miért néztek így? – a kislány elmosolyodott.
- Te vagy akkor az új senseiünk?
A kis tökmagok tekintete olyan édes volt. Viszonylag jófejek voltak - eddig… Temari bólintott.
- Jah, nagyon úgy néz ki… - majd sóhajtott megint egy nagyot, hogy erőt vegyen. - Mi a nevetek? – a lány előállt, hogy elkezdje.
- Miyako Michi, tizennégy éves. - mondta boldogan. /gyönyörű gyermek
- Arata Emori, tizennégy. /friss, új
- Hideki Mugito, szintén… - válaszolt unottan. / kiválóság
Temari pislogott páart, amíg elismételte őket, hogy megjegyezze.
- Szóval… Most jöttetek az akadémiáról?
- Nem, dehogy is! - kiáltott Emori. - Már vagy két éve nem járunk… Csak, most nem volt senki, aki vigyen minket a chunin vizsgára.
- Rendben... A helyzet a következő. Mivel én új vagyok ilyen szituban, ezért ne vegyétek a kirohanásaimat komolyan az első pár órában. Ami viszont fontos… - azzal odament Gaara asztalához, hogy előkotorjon valamit.
- Hé, az a Kazekage asztala… - suttogta Emori, mire Nichie megint rászólt.
- Na és? Hiszen testvérek.
- Á, itt is van… - mondta Temari, majd elővett a fiókból egy vékony kis dossziét, és elkezdte lapozni. - Itt vannak a képességeitek felírva, és minden egyéb küldetésetek… Értem. Szóval Emori, te… Oh, te a zöldségtermesztő fia vagy? - nézett fel a lapokból.
- Igen… Mi van vele? - Temari mosolygott.
- A nővéred Kara, ugye? - a fiú bólintott.
Bingó… - vigyorgott a jounin.
- Ha hazaértél, lenniél szíves bekopogni a nővéredhez, és megüzenni annak az idióta barátjának, hogy legyen szíves hazafáradni, különben szétszedem a bábjait, és egyesével töröm szét a bordáit legközelebb, ha nem hajlanó visszajönni? – a kicsik tág szemmel nézték a nőt. Huhh… Félelmetes… - gondolták magukban egy pillanatig.
- Rendben… - motyogta.
- Akkor ezzel is megvolnánk.-mondta boldogan. - Mit is akartam mondani… Ha ezt most gyorsan átnézem, mehettek is haza, rendben? Csak egy perc… - majd tovább nézte a mappát, és lapozott. - Mugito. - kérdezte komolyan a fiút hirtelen.
- Tessék? - kérdezte halkan.
- Mikor volt az A típusú feladatotok? - kérdezte. - Hiszen ezeket, nem egykönnyen adják ki, és-
- Igazából… Véletlenül kaptuk ki. - vágott a szavába Mugito. - Kazekage sama mondta, hogy van egy C rangú misszió, amit el is kellett vállalni. Egy sima védekezési gyakorlatnak megfelelt volna.
- De aztán kiderült, hogy az a személy, akit viszünk a hercegnő utódja, aki igazából az ikertesvére volt annak, aki ránk támadt… Az volt az tizedik küldetésünk Ena senseijel. Aztán verekedtünk, meg minden, elkaptuk a rosszat, meg ilyesmi… - mesélte Emori.
- Ena? Ismerős ez a név… Azt hiszem egyszer dolgoztam vele, még amikor fiatalabb koromban… De már nem tudom milyen feladat volt az. - mormogta Temari magának.
- Tíz hónapja történt. A hercegnő a trónra került, happy end... Nem volt semmi lényeges abban a feladatban. - hadarta gyorsan le Michi, miközben tördelte a kezét.
- De hát, akkor miért jelöltek mi most senseijeteknek? Hol van Ena? - kérdezte kíváncsian. Emori szemei elszomordtak, Mugito is csöndben maradt.
- A sensei azt mondta, ha átnézte, haza mehetünk, nem? - kérdezte morcosabban egy kicsit a lány. - Haza kellene érnem, várnak. - Temari egy pillanatig furcsálta, majd bólintott.
- Rendben, menjetek, de holnap korán reggel várok mindenkit itt Gaa-, akarom mondani az irodában, rendben?
- Rendben! Akkor holnap! - kiáltott Emori és Michi, majd kiszaladtak a szobából. Csak Mugito maradt még mellette. Temari ránézett a gyerekre.
- Te nem mész Mugito? - kérdezte. A fiú bólintott, majd följebb hajolt Temarihoz.
- Ena sensei meghalt az akció közben. - mondta szomorúan. - Michi azóta nem beszél a mamájáról… - Temari hirtelen megtorpant.
- Ena lánya? - kérdezte kicsit magától, majd eszébe jutott. - Hát persze… Miyako Ena volt a neve. Hogy nem jutott eszembe… - kicsit szidta magát, amiért nem jutott előbb eszébe. - Nem csoda, hogy Michi nem akart tovább itt maradni. - majd a fiúra nézett. - Köszönöm Mugito. – azzal megsimogatta a fejét. - Holnap találkozunk, oké?
- Viszlát Temari sensei! - búcsúzott, majd ő kis kirohant az ajtón, pont akkor, mikor bejött Gaara, aki mosolygott. MOSOLYGOTT??!!MI A-?
- Nos? Jól haladtok, úgy látom. - jegyezte meg.
- Igen, egész jó fejek. Így első ránézésre. - mosolygott.
- Szóval, akkor elviszed őket a chunin vizsgára?
- Vállalom. Enaért is. Jó barátnőm volt, amikor mentünk egyszer együtt egy küldetésre.
- Igen. Tavaly halt meg. Addig nem volt nekik senki, aki vállalta volna őket.
- Hallottam. Sajnálom.
- Matsuri is volt egy darabig, de aztán elhívták egy másik küldetésre, ahol eléggé súlyosan megsérült, úgyhogy ő sem tudta folytatni. - Temari komolyan nézett öccsére.
- Matsuri megsérült? Mikor?
- Amikor elmentél, utána egy napra hozták be súlyos sérülésekkel.
- Sajnálom Gaara… Tudom, milyen rossz, ha látod valamelyik szeretted…uh…szóval, érted…
- Ugyan. Már jól van. Már egy ideje kiengedték, hála valami csodafűnek.
- Jól van…öhm… Említettél valami levelet, nem? - Gaara odament az asztalához.
- Ide raktam… egy pillanat. Itt is van. - azzal átnyújtotta neki.
Temari kivette a borítékból.
- Szerintem csak valami a chunin vizsgával kapcsolatban. Semmi fontos, hisz ugyanúgy külte eddig a többit is Tsunade. - mondta Gaara, miközben leült a székébe. Temari olvasta a sorokat, majd egyre jobban kezdte szorítani a papírt. Picit remegett a keze. - Temari?
- Semmi baj… - mondta, majd határozottan visszatette a levelet. Az asztalra dobta, és kiment a szobából.
Gaara egy ideig még nézte, ahogy nővére kirohant, majd felkapta a levelet és átovasta.
- Temari. A chunin vizsgák ideje megint elérkezett. Szeretnénk, ha megtennéd a szokásos látogatást, feltehetőleg, ha még mindig tartod magad az eddigi posztodhoz. Ha vállalnád a kivezetést a csapattal, teszek mellétek egy kísérőt, egy ANBU-t, és végig kísérnek titeket az úton majd. A további információkról, ha itt leszel. Üdvözlettel, Tsunade.
Oh… - Gaara összegyűrte a levelet, majd a kukába dobta. - Valaki meg fog halni... – majd ugyanazzal a hidegvérrel nézett ki az ablakon, és még elcsípte, ahogy Temari elszáguld az utcán, súlyos nyomokat hagyva a földön amerre ment.
- Uh… Nem lennék Kankurou helyében, ha hazaér…
„Konoha…"
Karakterek: íme
Arata Emori - 14 - genin
-vörös haja van, némi szeplővel (de azért helyes)
-villám és víz használó / valamint az egyetlen a csapatból, aki két elemet birtokol jelenleg
-van egy nővére, Kara, aki Kankurou barátnője //hehh, adtam egy kis szerepet neki//
-Zöldségtermesztő családból származik, és a családja nagyon fontos szerepet játszik a falu ellátásában
-és ki nem állhatja, ha valaki beszól neki
-Michi, a lány csapattársa rendszeresen megveri, de részben bűntudatot érez iránta
Hideki Mugito - 14 - genin
-föld felhasználó / ami részben kekkeigenkai (remélem h így írják nem vaok bizti benne) vérvonalképesség, az a lényeg (h vki tudja, szóljon^^)
-barna hajú, ügyes reflexekkel megáldott, nagyon gyors
-édesanyjával él, apja meghalt pár évvel később, amikor akadémiai tanuló lett
-szeret versengeni, de tud a fejével gondolkozni / enyhe Sasuke viselkedés/ és tud komoly döntéseket hozni, valamint nagyon felelősségteljes
Miyako Michi - 14 - genin
-víz felhasználó
-rövid szőke haja van /nagyon fiús/
-árva, miután apja születésénél meghalt, anyját pedig a szeme láttára győzték le /aki meg akarta őket védeni/ egy balul végződő akcióban.
-anyja neve Ena, aki egyben a csapatkapitány is volt
sosem bocsájtotta meg magának, hogy hagyták, hogy feláldozza értük az életét, és Emori szintén tudja ezt.
-szoros kapcsolata van Emorival, de ez inkább csak testvéri barátság, kisöcsiként tekint rá /meg néha olyan hülye is/
-nagyon heves, közepes erősségű technikákat használ
Akik később szerepet kapnak:
Waki - köd ninja - jounin // közel áll a fű területéhez, mert a családja onnan ered
Romi - fű ninja - jounin // Temari nagyon nem csípi a modorát, túlságosan is hasonlítanak/
A testvérpár:
*Izumi - 14 - lány
*Hayate - 15 - fiú
-Sensei: Kaeda sensei, jounin // hó országából, de konohai kémek
- "társ" : Hanabi sensei / Hinata testvére - egy pár Kaedával, habár kapcsolatuk titkos //
Na ennyi^^