Tudom, hogy itt a vég.

Tudom, hogy nem tehetek ellene semmit.

Régen talán beletörődtem, de most úgy érzem, félek.

Félek meghalni ahol talán teljesen egyedül, leszek.

Félek itt hagyni a népem.

De főleg félek egyedül hagyni Ő-t!

Nem akarom elveszteni és magára hagyni!

Vele akarok lenni!

Szeretni!

Megvédeni!

S bánnom azt, hogy nem mondtam el neki…

…., hogy szeretem!

Itt fekszem és hallgatom a hozzám intézet búcsú szavait.

Békében hagyd el a földet.

Szerelemben találd meg a következőt.

Az utolsó lélegzetedig….

vigyázzanak rád útadón.

Talán még látjuk egymást!

Talán még látjuk egymást!

Szeretlek Clarke!