Megjegyzés: Caprimmal közösen elkövetett írás, szóval úgy olvassátok!
A mű születési körülményei: A Margitszigeten egy gyönyörű fa árnyékában.
Jogok: Minden jog a CBS-é illetve a sorozat megalkotóié, mi csak kölcsönvettük a karaktereket a magunk, és mások (reményünkbeli) szórakoztatására
Kategória: Hmm, azt hiszem, 12es karika, kivételesen semmi „húzós"…
Ajánlás: Sok szeretettel ajánljuk Cryssienknek, és persze Tessánknak remélem nem lesz rá panaszuk ;)
Megdöbbentettük Las Vegast avagy Kvartettünk Vegasi történeteEgy négyes fogat trappolt éjszaka a Las Vegasi-sivatagban. A hideg és fáradtságuk dacára a szájuk be nem állt, jó szokásukhoz hűen.
- Capri, tényleg látni fogjuk az Oriont? – kérdezte reménykedve Zizi, miközben furcsán csillogott a szeme a sötétben (hozzáteszem, nem a sugárzástól).
- Igen! – hangzott a határozott felelet sűrű bólogatások közepette. Sara és Tessa nem nagyon vágták a dolgot, csak néztek ki a fejükből.
- Avassatok be minket is! – kérte Sara.
- Olvastunk egy GSR-es sztorit, amiben Griss hivatalosan egy csillagot ajándékozott Sarának – a magyarázatra Sara ráncolni kezdte az orrát, Tessa pedig csak kuncogott magában.
- Nekem is vehetne egy csillagot! – jegyezte meg Morris kisasszony.
- Meg nekem is! – helyeselt Capri.
- Fény előttünk! – kiáltotta Sara bő negyedóra gyaloglás után.
- Nézzük meg! – kontrázott Zizi.
- Jó, avagy jaj ne! – tanakodtak Capriék.
- Ugyan már, fény előttünk, ez nem az X-akták, mi baj lehetne? – a mélyedésig vágtattak, Capri és Zizi majdnem belebukfenceztek a kráterbe, olyan hévvel száguldottak. Tágra nyílt szemekkel mérték fel a terepet, percekig tartott, amíg tudatosult bennük, mit is látnak.
- Ez az, amire gondolok? – kérdezte Sara, mikor már realizálódott benne a dolog.
- Merem remélni! – nyögte Tessa elhaló hangon.
- Szent szalmaszál! Ú.. Úr… Úristen – hápogott Zizi a döbbenettől.
- Nézzük meg! – sarkallt minket tettre Capri.
- De hogyan jutunk le? – tudakolta Sara, mikor Capri már a kráter alját nyalta fel, leszánkázott ugyanis a lejtőn, kisebb porfelhőt hagyva maga mögött.
- Akkor utána! A végtelenbe és tovább! – idézett Zizi kedvenc meséjéből, és óvatosan bár, de ő is nekiindult. Egy darabban leért mindenki, mire a forgatócsoport a zajra feleszmélt, de mi még a földön fetrengtünk.
- Meglepetés! Megjöttünk! – pattant fel Tessa vigyorogva egy gepárd gyorsaságával.
- Önök az új statiszták? – kérdezte a rendező. Körülbelül harminc szempár szegeződött rájuk, most döbbentek csak rá, mit is művelnek épp.
- Ezt az égést! Tűnjünk el innen! – esett kétségbe Sara. A többiek helyeseltek, kivéve Tessát, aki töretlenül, mosolyogva állt az élen.
- Ugyan már, miért? Tudjátok, milyen kicsi ennek a valószínűsége És mégis itt vagyunk! – áradozott.
- De mégis hol ez az itt? Hova keveredtünk? – tudakolta Zizi.
- Bár az a kék lámpa nagyon ismerős – tett hozzá sejtelmesen Capri.
- Hölgyeim, Önök az új statiszták? – hangzott el újra a kérdés.
- Ööö… igen vagy nem? – fordult hátra Tessa.
- Nem tudom, én nem érzem magam annak! – nyöszörögte Sara. A társaság másik fele ellenben helyeslően bólogatott. Ámulattal tekintettünk Tessára, aki szakterületére csöppent, és kíváncsi tekintettel kémlelt körbe, miközben anya oroszlánként védelmezett minket. Ekkor egy jól ismert hang csendült fel.
- Ha nem maguk a statiszták, akkor mégis hogy kerülnek ide? – kérdezte.
- Te jó szagú málnabokor! – Tessa cseppfolyós halmazállapotba került, lábai felmondták a szolgálatot, a maradék hármas pedig egy emberként kapta el.
- Megjegyzem azt, hogy hű. – tette hozzá Capri, megadva a helyzet súlyosságát. Zizi próbált valamit mondani, de hang nem hagyta el a torkát.
- Mi csak csillagokat néztünk, és véletlenül idekeveredtünk – Sara találta meg leghamarabb hangját.
- Aha, teljesen véletlenül! – jegyezte meg félhangosan-viccesen Zizi. Erre az ismerős hang tulajdonosa, aki William. L. Petersen volt, teljes életnagyságban, kilépett a tömegből, ennek következtében, Tessa, aki félúton volt a felállási műveletben, megint megadta magát a gravitáció mindent uraló törvényének, egy hatalmas nyögést váltva ki az őt tartó trióból.
- Szándékosságot vélek felfedezni a tettükben – vonta össze szemöldökét Mr. Petersen.
- Hirtelen felindulásból jöttünk ide, nem előre elkövetett tett volt –Tessa végre magához tért, és felkászálódott.
- Ha már úgyis itt vannak, nem lenn kedvük segíteni nekünk? – kérdezte egy kellemes női hang, mire mind a GSR-es mind a Snickerses tagok, eldobták az agyukat.
- Ha Bug most itt lenne… - szólt közbe gunyorosan Zizi.
- Szívesen segítünk! Amiben csak tudnunk! – Tessa lelkesedése mosolyt csalt a legtöbb színész arcára.
- Tisztázzuk, mi nem hardcore fanok vagyunk! – mondta Sara, mire a legtöbben értelmetlenül néztek.
- Nem hittérítők! – jegyezte meg Capri.
- Nem súlyos fanok! – fűzte hozzá Zizi.
- Miért, a kisasszonyok fanok? – kérdezte meg George Eads, szokásos szívverést gyarapító mosolyával.
- Lányok, most azt hiszem, az én lábam készül felmondani a szolgálatot! – jajdult fel Zizi, és Sara csak bólogatott vele együtt csendben.
- Bogár, tarts ki!
- Igyekszem, de ilyen társaságban nehéz! – nézett Zizi George-ra idült vigyorra a szája szegletében, miközben igyekezett vágyakozó sóhaját elfojtani. Eközben Marg és Gary előkerültek a háttérből, ás érdekes tekintettel meredtek a társaságra.
- Halihó Mindenkinek? Csak nem buli van? Üdv csajszik! – ekkor futott be Eric.
- Helló hallókészülékes! – válaszolta Tessa, és Petersen akaratlanul is elmosolyodott.
- És hol marad a kesztyű a fejedről! – évődött vele Capri.
- És Mansont hol hagytad? – folytatta Zizi.
- Á, a hölgyek ismerik a sorozatot! Helyes! – kacsintott rájuk Eric.
- Nem is akármennyire! – kontrázott Sara.
- Hardcore vagy lightos kategória? – színésztársai furcsán, és egyben elismerően néztek Ericre, mennyire vágja a témát.
- Most mi a baj? Nem követhetem nyomon az interneten, milyen reakciókat vált ki sorozatunk? – nézett a kusza hajú fiú tanácstalanul.
- Azt hiszem, egyértelműen lightos kategória vagyunk!
- Akkor nem vagytok hittérítők! – újabb cinkos kacsintás.
- Bogár! Beszivárgott a „hittérítés" az angol fórumra is? – tekintett Capri komolyan Zizire.
- Ne rám, Sarára nézz! – a nevén nevezett csak csendben mosolygott.
- Mégis miben kellene segíteni? – kérdezte Tessa türelmetlenül. – Leszek hulla, ha Grissom mos le! – mindenki Williamre meredt, kis hármasunk pedig Tessára, aki csak mosolyogott, és kezdett vörösödni.
- A magyarázat két szó: GT-vonal!
- GSR-ről meg Snickersről már hallottam, de mi az a GT-vonal? – kérdezte Eric.
- A GT-vonal annyit tesz, hogy Tessa erősen lightos Grissom fan, de ezzel nem bánt senkit, nem úgy, mint mások!
- És a társaság maradék része milyen fanságban szenved?
- Nyugi, senki sem hardcore Greg fan!
- Pedig örültem volna neki! Na jó, de akkor mégis milyen kategóriások vagytok?
- Én lightos GSR-es, ők pedig könnyű Snickersesek – magyarázta Capri.
- Két SN-es és egy GSR-es megfér egymás mellett? – kérdezte döbbenten Eric.
- Hajaj! De még milyen jól!
- Valaki legyen szíves, és árulja el, mi a nyavalya az a GSR és a Snickers? –tudakolta Jorja türelmetlenül.
- GSR-nek nevezik, akik azt szeretnék, ha Sara Grissommal jönne össze, - ekkor Capri jól láthatóan elvigyorodott, mire megkapta mind Jorja mind William mosolygós pillantását – az SN-esek pedig Nickyvel szeretnék Sarát együtt látni – folytatta Eric.
- Mindig is tudtam, hogy nagy a rajongótáborom! – somolyodott el George, és Jorjára kacsintott.
- Vannak még egyéb párosok is? - kérdezte Jorja.
- Húha, van Sara Brass (Sass), Sara Greg ( Eric ördögi mosolyát villantotta a barna hajú színésznőre), sőt Sara Warrick is.
- Nem is tudtam, hogy ilyen kapós vagy a neten Jorja – mondta Marg enyhe rosszallással.
- Nyugi, van WC-vonal is! – mire a fiúk prüszkölni kezdtek a röhögéstől.
- Jut eszembe, megtudhatom e nevüket hölgyeim? – a nagy beszélgetésben el is feledkeztünk az illemről, de George mosolyogva kérdezte, amitől az SN-es vonal újra meggyengült lábakon állt.
- Ő Sara, de a keveredés elkerülése végett hívjuk Cryssienek.
- Vajon honnan jött a Sara név? – jegyzete meg Jorja huncutul.
- Ő Tessa Morris, Ő Kicsibogár, én meg Capricornus vagyok.
- Kicsibogár? Hogy lehet valaki ilyen névvel Snickerses? – tudakolta Eric.
- Ez még jóval a SZÍESZÁJ előttről való, de volt némi közöm a GSR-hez, ám a nevemhez ennek semmi köze! – fakadt ki Zizi.
- GSR-ből SN-es? Egyre inkább ámulok rajtatok. Ezt hogyan? – hüledezett Eric.
- Mert Grissom úgy bánik Sarával, mint a pokróccal! – nézett Zizi szúrósan Williamre.
- Ez igaz! – helyeselt bőszen Capri.
- Mindenki ellenem van? – fakadt ki Mr. Petersen.
- Én nem számítok? – nézett Tessa kiscica szemekkel.
- Önnel nincs semmi bajunk, sőt… de Grissommal annál több. Ám tudjuk, ez a forgatókönyvírók kezében van! – mondta Sara, mire mind a négyesünk nagy vihogásba kezdett.
- Ti tényleg nem vagytok hardcore fanok! Külön tudjátok választani a karaktereket a színészektől! - jegyezte meg Gary.
- Az agyi kapacitásunk és a látókörünk is meghaladja a hardcore-fanokét.
- Miben kellene segíteni? – tértünk vissza immár harmadjára a kérdéshez.
- Írni kellene? – csillant fel Zizi szeme.
- Na megszólalt a grafomán! – SN-bn nagyon otthon van, de ha GSR-ről van szó, ide kérem!
- Nem, nem ilyenről van szó!- mind egyszerre lombozódtunk le.
- Van két darab kétszemélyes sátor, de a turistáink elakadtak valahol Vegasban! A többit, gondolom kitalálják!
- Bogár, nézz fel! Mit látsz? – pár perc múlva már a jelentet vették fel.
- Nagy fekete égboltot, sok-sok csillaggal. Konkrétan mire gondolsz? – kérdezett vissza Zizi. - Csak nem az Orion? - szinte hallani lehetett, ahogy pörögnek a fogaskerekek agyában, majd mikor leesett a dolog, Zizi hangot adott gyanújának. Hangos nyerítésben törtünk ki, miután beazonosítottuk a csillagképet, emiatt le kellett állni a felvétellel, de második nekifutásra már sikerült.
A jelenet lényege, Grissom helyszínelés közben ránk akad, és mivel mi a sötétben bámuljuk a csillagokat, gyönyörűen elesett, rápuffanva mindannyiunkra. Miután lement a jelenet, a színészgárda furcsa módon egy pontban tömörült, és susmorogtak, sűrűn felénk pillantva, a lányok pedig értetlenül néztünk rájuk Végül a négyes elé álltak, Gerget kilökve a csoportből.
- Miért pont én? Mert én vagyok a legkisebb? –tetette a siránkozást, a lányok pedig még mindig nem értettek semmit. Eric látszólagos zavartsággal megköszörülte a torkát. – Arra gondoltunk, hogy a kedves segítségetekért cserébe, egy non-stop éjszakát tölthettek, no nem velem, bár tudom, hogy nagyon szeretnének…
- Ojjé, most leleplezted a legtitkosabb vágyainkat! – humorizált Tessa.
- Csajok, fogjatok le, mert mindjárt ráugrom! – viccelődött Sara.
- Szóval nem velem, hanem az egész társasággal! Fejezte be Eric.
- Menjünk biliárdozni! – javasolta nagy elánnal Capri.
- Tudtok? – kérdezte Jorja várakozóan.
- Naná, még szép! – feleltük kórusban. Nagy nehezen visszatértünk a városba, miután összecihelődtünk, és betámadtuk az első klubot, majd egy hajnalig tartó biliárdcsatába kezdtünk. Közben sokat beszélgettünk, nevetgéltünk, mindenki kellemesen érezte magát.
- Jó tudni, hogy nemcsak hardcore fanok vannak – jegyezte meg Eric.
- Vége -