HOUSE SZÍVE

…. … …. (tárcsahangok)

- Mgen?

- Chase?

- Ki a…House, te vagy az? Éjfél van, mit akarsz?

- Éppen főzök, és elfelejtettem, mennyi só kell a kezemre a tequilához.

- Nagyon vicces.

- Cameron ott van?

- Mi..? Alison?

- Van másik Cameron is ott? Döngeted a nővérét, te mocsok mázlista?!

- Be vagy állva?

- Mikor nem? Ott van vagy nincs?

- Itt, de nem hiszem,..

- Add oda a telefont neki.

- Nem hiszed, hogy felébresztem, hogy valami piti dologgal felizgasd??

- Hmm, sokféleképpen nevezték már a kis Gregie-t, de piti dolognak még nem.

- House.

- Cameron még mindig nem ébredt fel a hülye hangodtól?

- Mi van ott? Nagy a zaj mögötted.

- Semmi, csak valami szerencsétlen buszsofőr berúgva vezetett, és felmászott a villanyoszlopra.

- Úristen! És mindenki jól van?

- Minden kétséget kizáróan, hiszen én is itt vagyok, akkor mi bajuk lehetne?

- Komolyan!

- Cameron?

- Még mindig nem értem..

- Nem is az eszedért szerettelek.

- Haha.

- Add már át, az ég szerelmére!

(Cam hangja)

House az? Mit akar?

Veled beszélni. De mondtam, hogy alszol, és…

Add már ide!

(a telefonban)

- House? Jól vagy?

- Persze, csak hallani akartam a hangodat.

- Hogy..? Komolyan, mi van?

- …Semmi, én csak…

- Kérlek.

- Bibis lett a fejem, és kérdezni akartam, hogy nem-e simogatnád meg.

- Bibis? Mi? Mi történt? Mondd már!

- Én.. nem emlékszem. Csak itt van ez a busz, nekem meg vérzik a fejem, és…

- Rajta voltál??

- Nem tudom. Azt hiszem.

- Szállj be egy mentőbe, és én is mindjárt a kórházban leszek.

- Cam.

- Igen?

- Cam. Rajta voltam azon a rohadt buszon. Majdnem meghaltam…

- Ne, ilyet ne is mondj.

- …és téged láttalak magam előtt.

- Hogyan?

- Nem hiszem el, hogy ezek a szavak az én számon jönnek ki.. de majd az agyrázkódásra meg a sokkra fogom.

- Micsodát?

- Nem akarom, hogy azzal a wombattal élj. Jó, neki több haja van, de én vagyok a magasabb, ne felejtsd el.

- Most mit akarsz ezzel?

- Legyél velem.

- Nem gondolhatod komolyan.

- De igen, a végtelenségig!

- MOST aztán tényleg nem vagy egészséges!

- Nem tagadom.

- Csak megijedtél, hogy nem vittél el egy körre, és most, hogy majdnem ottmaradtál, gyorsan felhívtál. Cuddynak nem hagytál üzenetet, hogy bebiztosítsd magad? Vagy Stacynek? Vagy valamelyik barátnőcskédnek?

- Ne beszélj így! Tudod, hogy milyen nehéz nekem erről beszélnem, és te..

- Én? Mit csinálok én? Úgy viselkedem, mintha te lennék?!

- …Igen.

- A három évből visszakaptál egy órát.

- Én csak…Nézd, te voltál az első, aki eszembe jutott. Megijedtem, hogy nem fogok már tudni beszélni veled. Azt hittem, minden rendben lesz, mert még van időm. Időnk. Majd jóvá teszem a sok hülyeséget.

- Ezt most nem tudom mire vélni.

- Nem lehetne ezt békejobbnak tekinteni?

- Nem tudom.

- Sajnálom, Alison.

- Eredj a kórházba! Még a végén valami bajod lesz. Ennél is nagyobb.

- Szóval aggódsz értem?

- Nem.

- Egy kicsit?

- Talán.

- Köszönöm.

- A kórházban találkozunk. De egy szót se erről! Ha meggyógyultál, beszélhetünk. Talán.

- Rendben.

- Rendben. Te idióta.

- Tudom. Az voltam, mikor elengedtelek a csókunk után.

4