Martinának hívnak és gimibe járok a legjobb barátnőmmel. S velem megtörtént amiről mindenki csak álmodni mer. Rámtalált a szerelem. Had meséljem el az én történetemet...

Egy meleg tavaszi napsütéses napon megváltozott minden...

Aznap csak ugy mint mindig az utolsó órám Matek volt. És sajnos a barátnőm másik csoportba van mint én úgyhogy egy órát ki kell birnom nélküle. Mivel a szünetben nem figyeltük az órát,így azt is elfelejtettük hogy órára kéne mennünk. 5 perces késéssel beestem az órára.

A tanárnőm adott egy rosszalló pillantást és mivel jó tanuló vagyok szemet hunyt a késésemre. Nem szívesen maradtam volna bent büntiben suli után! Leültem a szokásos helyemre ami a közéspő padsor végét jelenti. Nem szeretek annyira a középpontban lenni.

Minden tőlem telhetőt megtettem hogy a figyelmemet a táblán lévő fura egyenletre irányitsam de ez lehetetlen volt mivel két paddal jobrra tőlem ült Ő. És ma irtó cukin néz ki. Egyszerű kék farmerben,mintás fehér pólóban fekete dzsekivel és a szürke sapkájával a fején. Elolvadok ha csak rá nézek.

Valahogy arra eszméltem fel,hogy kicsöngettek és mindenki rohant ki a teremből haza.

"Martina várj egy percet"- A tanárő magához hívott mielőtt ki tudtam volna menni az osztályból. Francba.

"Igen tanárnő?"- Kérdeztem kicsit félve.

" Szeretnék megkérni téged valamire,mivel te vagy az csoport egyik legjobb matekosa és mindenki bír téged ezért téged kérlek meg arra hogy korrepetálj valakit"- Mondta és kimentünk a folyosóra.

"És ki lenne az?"- Kérdeztem egy mosollyal,mivel azt hittem hogy bajban vagyok. Kiderült hogy csak segitenem kell az egyik csoport társamnak. Nem lehet az olyan nehéz. - Gondoltam magamban. Aztán a tanárnő rámutattot valakire aki a folyosó tulsó oldalán támaszkodott háttal a falnak dőlve és minket nézett.

Nem hittem a szemeimnek. Kendall volt az. Mi? Őt kell korrepetálnom? Úristen! A gondolataimat megszakíttota amikor Kendall hozzám szólt, " Tanárnő,én nem szeretnék vele együtt matekozni!" Kendall nyafogta kelletlenül.

Marhára jól esett,de most komolyan... Kendall láthatóan ki nem állhat. Mást nem birtak volna találni helyettem?

"Akkor beszéljétek meg a részleteket,viszlát"- ezzel a tanárnő itt hagyott engem Kendall-el. Kínos.

Nem sokáig volt csend köztünk ugyanis a haverjai James,Carlos és Logan odarohantak hozzá. Totál figyelmen kívűl hagyva engem mintha szellem lennék. Ez fájt. Nagyon.

"Akkor indulhatunk Loganékhez?"- Carlos kérdezte Kendalltől. Ami ezután történt,az meglepett.

"Bocsi srácok ma nem jó,tanulnom kell Martinával,viszlát holnap"- Kendall ennyivel lerázta a haverjait és a karomnál fogva kifutott velem a suliból. Mi volt ez?

Hazafelé úton próbáltunk társalogni,de aztán hagytuk az egészet és csöndben sétáltunk egymás mellett. 20 perc alatt megérkeztünk a házamhoz. (Kertes házam van)

Mivel anyumék estig dolgoznak,egyedül voltunk a lakásban. Ledobtuk a cipőnket az ajtó mellé,Kendall körbenézett a nappaliban amíg kerestem valami rágcsálnivalót és üdítőt. Kivettem a konyhaszekrényből egy tálcát,rádobtam a két csomag chipset és a másik kezemmel megfogtam két Fantát a hűtőből.

Amikor visszamentem a nappabila,Kendall már ott ült az asztalnál türelmesen várva rám. Ahogy ránéztem önkéntelenül is mosolyra fordult a szám. Visszamosolygott rám azzal a mágikus mosolyával. Olvadok...

"Nembaj hogy előszedtem a cuccomat?"- Kérdezte egy nagy mosollyal. Elkezdtem vörösödni.

"Ö,persze ugy is azt terveztem hogy itt lent maradunk."- Válaszoltam olyan nyugodtan amennyire csak tudtam.

"Okés,megkaphatom az egyiket?"- Kendall kérdezte ahogy szemezett az egyik hűtött Fantával.

"Igen bocs csak elbambultam,tessék"- Adtam oda neki az egyik üveget. ittunk aztán leültünk és elkezdtük a átnézni a matekot,de ez csak 1 óráig ment mert utánna éreztem Kendall szemeit ahogy rajtam legelnek. Kellemetlen és fura érzés volt.

Felnéztem a füzetből kicsit morcosan," Idefigyelnél kérlek? Elhiheted hogy én sem ezt terveztem mára úgyhogy megtisztelnél azza hogy figyelsz egy kicsit?" Továbbra is csak bámult azzal az önelégült mosolyával.

Pár percig bírtam, "Kendall nem viccelek,ha ne-" Nem tudtam befejezni a mondatom mert Kendall megcsókólt.

Kiesett a kezemből a toll amit fogtam. És ami ez után történt az már több mint amit álmodni mertem.

A csókból egészen heves csókólózásba kezdtünk. A mennyben jártam.

Amikor mindketten elhúzódtunk levegőért Kendall csak nézte bambán a kockás füzetét ami az asztalon volt. Úgy viselkedett mint aki megbánta.

"M-miért kaptam a csókot?"- kérdeztem dadogva. Egyszerűen túl szép ahhoz hogy igaz legyen. Lehetetlen.

Felkapta a fejét. Rámnézett azokkal a gyönyörű zöld szemeivel és mélyen a szemembe nézett. Azthittem ott menten meghalok.

"Régóta tetszel már nekem és szeretlek Martina,akkor is ha furán hangzik,ez mind igaz"- Mondta.

" DE A SULIBAN TELJESEN LEVEGŐNEK NÉZTÉL, ANNYIRA ...*megcsuklott a hangom* sz-szerettelek!"- Orditottam neki könnyekkel a szememben. Kirohantam a kertbe. Leültem a padra ami a kert végében van. Nem is vártam hogy kövessen. Egyáltalán nem törődik az érzéseimmel. Mi a fenének csókólt meg? Nem volt semmi értelme.

Egy kis idő telt el amikor éreztem két erős kart magam körül. Nyugtatóan a karjaiban tartott. Egy részem ki akart szabadulni a karjaiból,míg a másik részem marasztalt. Igy tehát hagytam hogy öleljen. Letöröltem a pulcsim karjával a könnyeimet és felnéztem a vállam fölött. Kendall nézett vissza rám bűnbánó szemekkel.

" Sajnálom,tényleg nem akartalak megbántani,kérlek bocsáss meg nekem"- Mondta boci szemekkel.

" Tényleg? Komolyan szeretsz? Akkor mi volt a mai eset a suliban?"- Kérdeztem kiváncsian.

"Tudom hogy matekból pocsékul állok,és amikor meghallottam hogy te vay a tanárnőm rögtön el akartam tűnni a suliból hogy kezdhessük a korrepetálásomat." - Kendall válaszolta félélnken,enyhén vörös arccal.

"Szóval mindvégig ez motivált? Huh?"- Kérdeztem tőle csábitóan. Ő simán csak bólogatott.

"Renben ha így állunk akkor van egy ajánlatom,minden jó megoldásért egy 5 perces csók jár"- Mondtam huncutul berohanva a házba. De nem voltam elég gyors,mert elkapott és körbe pörditett. Lehajolt és megcsókólt édesen.

" Ajánlat elfogadva"- suttogta a fülembe.

A délután hamar eltelt. És meglepően Kendall sokat tudott őgyhogy a csókólózás nem maradt el.

Vége:)

Hogy tetszett? Véleményt kérek;)