Ace, Sabo halott fiaim csak Luffy maradt meg mint utolsó kincsem

Te rohadék!

Az én kicsi...

Ace...

Az a büdös kölyök. Az én fiam már nincsen. Elöszőr Sabo most meg Ace. Mit akarsz még te rohadék ? Mert ha Luffy ra pályázól akkor nagyon rossz emberrel kezdtél ki kiabálom miközben az égre föl tekintve azt a bizonyos isten nevű fickót keresem. Pedig vártam a napot , hogy mind felnőjének és egyszer mindhárman fülig érő mosolyol ismét meglátogassanak. Nem bírtam tovább. Így kétségbeesve bőgtem ki a felgyülelmlő fájdalmamat.

- Holnap anyák napja lesz." jelenti ki Ace elgondolkodó arckifejezéssel."

- Mit kéne adnunk Dadannak? „ kérdezi Sabo érdeklődve Ace től"

- Bogarat." jelenti ki Luffy nevetve"

- Hülye!" két ököl csap le kegyetlenül apró kis buksijára"

- Hééé! „ kiált rájuk mérgesen a kisebbik fiú"

Mosolyogva figyelem őket. Már rég aludniuk kéne. Most mégis azt vitatják mivel lepjenek meg anyák napja alkalmából. Kölykök. Mégis mosolygok , mert ez sokat jelent nekem. Mikor magamhoz vettem őket nem gondoltam volna, hogy az életemet fogják jelenteni.

Anyák napján igen érdekes ajándékokat adtak nekem. Máig megmosolyogtat.

Ace egy üveg piát.

Sabo egy csokor virágot.

Luffy meg egy kibaszott nagy bogarat.

- Most úgy viselkedsz mintha az anyja lettél volna." szól hozzám egy mély férfi hang és közben a kezét a válamra helyezi majd letelepedik mellém.

- Mert az anyaja helyett is az anyja vagyok." szipogtam miközben rá se néztem"

- Ebben van valami, de mielőtt teljesen összetörnél ne feled még maradt egy fiad.

Rá néztem. Életemben elöszőr láttam ilyen vörösnek és karikásnak a szemeit.

- Meg kellett volna védened. Hiszen ő csak egy gyerek volt. Egy nagy gyerek. Akinek az lett volna a kötelessége , hogy újra meglátogasson.

- Tudom, ne szajkozd.

Csendben ülünk egymás mellett és megelevenedik elöttünk három kicsi gyermek boldok kergetőzős képe. Ace, Sabo, Luffy drága fiaim. Egyetlen kincseim. Melyből már csak egy maradt. Úgy érzem elbuktam mint anya. Mert hát az anya dolga , hogy megvédje ezeket a törpéket. Elegondolkodok azon , hogy most miket mondanátok.

Dadan , ha nagy leszek én leszek a kalózkirály te pedig a kalózkirály mamája.

Luffy...

Az anyánk vagy szal ne bőgj itt mint egy érzelgős kisgyerek. Viselkedj úgy mintha minden rendben lenne.

Ace

Mindig veled leszünk, mert te is ott voltál nekünk.

Sabo...

És valóban tényleg ott voltam mindig nekik. Mikor Luffy beteg lett. És két hétre keményen ágyba parancsoltam. Mikor Ace harcba keveredett Luffy val értük mentem. Mikor Sabot elakarták hurcolni abba a fulasztó légkörben rothadó nemesi házba az útjukba álltam. És anyáknapján ők megajándékoztak a határtalan szeretetükkel.

Igazatok van. Nem buktam el. Ace, Sabo még találkozunk. Nekem még maradnom kell.

Hisz még Luffy oldalán kell harcolnom.