Nem OK

„Wilson!" Ezalkalommal House hangjában nem volt semmi gúnyolódás vagy szarkazmus. Hitelesen megdöbbent volt. „Isten nevére! Mi történt az arcoddal?"

„Semmi!" Wilson azonnal megpróbálta eltakarni az arcát a karjával. Mintha ez nem lenne gyanús. House gyorsan mellé bicegett és elhúzta Wilson karját és fogta, nehogy az megint az arca elé emelje. Wilson arca szörnyű volt. A bal orcája majdnem teljesen lila és fekete volt, a bal szeme szinte teljesen csukva. A jobb oldal is megsérült bár közel sem olyan súlyosan. Az orra vérzett és az arca is csupa vér volt a vágásoktól. House hosszú másodpercekig csak bámulta, majd megragadta Wilson másik karját is és lehúzta a kanapéra. „Mi a pokol történt?"

„Én…au! House! Wilson megpróbált felállni, de House visszanyomta a kanapára. Majd a konyhába bicegett és keresett egy tiszta törlőruhát. Miután talált egyet alaposan bevizezte és visszament Wilson-hoz majd elkezdte törölgetni a férfi arcát. Wilson próbálta elfordítani a fejét. „House."

„Tartsd nyugodtan." House Wilson arcához nyomta a törölközőt, hogy letakarítsa a vért.

„Ki intézett el ilyen csúnyán?" Újból nekinyomta a törölközőt Wilson szemének.

„Senki. Au.! Mért nem hagysz békén?" Wilson harcolt House kezei ellen.

„Mit csinálsz? Maradj nyugton, mert még ki találom nyomni a szemed!" House most Wilson orrát kezdte törölgetni, erre Wilson elfordította a fejét, mire House megragadta az állát és visszafordította.

„Jó. Van valamilyen másik sérülésed is? A karod láthatóan nem tört el."

„Nincs más sérülésem. Csak az arcom." Wilson kissé zavartnak tűnt.

„Biztos vagy? Várj egy percet." House bement a konyhába és becsomagolt egy csomag fagyott zöldséget egy másik törölközőbe. Visszament és a becsomagolt zöldségpakolást Wilson bal szemére nyomta. „Át kellene mennünk a kórházba, hogy csináltassunk neked egy RTG-t és egy CT-t."

„Nem." Vágta rá határozottan Wilson.

House csak bámult rá. „Ez érdekes. Mért nem?"

Nem akarom, hogy megtudják. És csak jobban fájna a szemem."

„Feltételezem. Elég hideg?" House megfordította a jégcsomagot. „Tehát valami kínos vagy hülyeség történt. Vagy mindkettő. Gyerünk tálalj ki szépen!"

„Békén fogsz hagyni, ha elmondom?" kérdezte Wilson miközben a jó szemét House-ra meresztette. House habozott, majd végül bólintott. Wilson sóhajtott egyet. „Rendben. Nicky ma meghalt."

„A Samson gyerek?"

„Igen. A fiú, akinek az anyja megpróbálta megölni magát. Nicky-nek leukaemiája volt és túl későn jöttünk rá. Hat hónappal tovább élt, mint számítottuk. Elmentem elmondani az apjának, aki eléggé kiborult."

House már tudta a folytatást. „És megütött téged."

Wilson bólintott. „Az arcomat és a karomat, amivel megpróbáltam védeni magam."

„Cuddy tudja?"

„Valószínűleg. A biztonsági őr elmondhatta neki. Este volt már, szóval hazajöttem."

House kissé megborzongott. „Így vezettél hazáig?"

„Taxit hívtam. Levennéd már végre ezt a vackot rólam?" kérdezte Wilson.

House megrázta a fejét. „Nem. Mért nem mentél el a Princetone General-ba? Simán azt mondhattad volna nekik, hogy elestél, vagy belefutottál valamibe."

„Nem akartam." Mondta védekezően Wilson.

„Ha azt hitted hagyni fogom, hogy megbűntetsd magad, tévedtél!" mondta House. „Tartsd ezt a szemeden továbbra is. Megyek, keresek fertőtlenítőt és Tylenolt, ha van nálam egyáltalán."

Wilson fájdalmasan bólintott és levette a jégpakolást a szeméről. Amikor House vissztért úgy tett mintha nem venné észre, hogy Wilson nem tartja a jeget a szemére.

Vége

2