Hiányzott neki az édesanyja. Emlékezett rá, hogy a nő milyen vidáman festegette a körmeit, s ha ő is nagyon szépen nézett, akkor nevetve lakkozta be az övét is. Mikor az apja először rajta kapta őket, iszonyúan megharagudott, annyira, hogy nadrág szíjjal nekik esett, s utána két napig nem tudott talpra állni. Az anyja haragosan ordibált Mirumóval, aki visszaszólt neki, hogy azért őt nem kéne homoszexuálissá tennie.
Érdekes szó a homoszexuális. Megmaradt az emlékeiben, s az első adandó alkalommal rákérdezett az egyik szolgánál. Az csak megdöbbenve nézett rá, s megérdeklődte, hogy kitől hallotta ezt a szó, ő meg rávágta, hogy az apja ezt mondta az anyjának. A nő arca hűvössé vált, s metsző pillantást vetett rá.
-A társadalom nem fogadja el az anyádhoz hasonló torzszülötteket.- vágja rá, s elviharzik. Minden bizonnyal az apjához ment, mert utána Mirumo felkereste őt, s a dolgozó szobájába vonszolva, újra elő került a nadrág szíj.
-Nem leszel olyan mocskos ringyó, mint anyád!-üvöltötte torkaszakadtából, ahogy minden egyes szónál a hátára húzott egyet.
Nem mert többé a közelébe menni- de nem félelemből. Bugyogott benne a gyűlölet.
-Anya, Apa szeret téged?- kérdezte egy alkalommal, mikor kettecskén- ha a szolgákat nem számoljuk- maradtak otthon. Az említett személy egy fontos találkozón vesz részt az ország távoli végében, őket pedig itt hagyta.
-Szeretet engem, de én nem őt.- feleli halkan, s figyelmesen kezdte tanulmányozni a fia arcát, ami egy idő után elkámpicsorodott- Téged igen, Picikém- simogatta meg Shuu haját kedves mosollyal, s fekete haja, ami rózsa illatot árasztott lebukott a válla elé, ahogy előre hajolva magához ölelte a fiát.
-Miért?-kérdezte gyermeki naivsággal, s az ölelő karokba fészkelte magát.
-Mert én nem szeretem a férfiakat.- válaszolta nő, s szomorú mosolyra húzta cseresznye piros ajkait.
-Akkor kiket szeretsz?- érdeklődött továbbra is Shuu.
-A lányokat.- adta meg az egyszerű választ, s elfordította a fejét. Nem akarta látni a fia szemében is az elítélő szikrát, pedig tudta, hogy a gyerek nem érti annyira ezt a dolgot.
-Hmm.- biggyedtek le az ajkai. Nem szólt semmit, nem kérdezett többet, pedig igazán sok kérdés merült fel benne.
A nő zihálva vette a levegőt, s alig bírta visszafogni a hangját, mikor az ujjak újra elmerültek benne. A partnere hosszú haja a fedetlen melleit csiklandozta, s nem bírt visszafojtani egy hangosabb nyögést, ahogy finoman a nyakába harapott a szőkeség. A férje megint elutazott egy megbeszélésre, s ezalatt a kurvázást értette. Már pár hónapja olyan szintre elmélyült a gyűlöletük egymás iránt, hogy nem érdekelték a férfit a saját érzései sem, elkezdte szórni a pénzt a legkülönbözőbb francia kurvákra, akik csak a vágyai kielégítésére voltak elegek.
Ingerülten felhördült, mikor szembesült azzal, hogy miken gondolkozik egy fergeteges baszás közben, s dühében fordított a szerepükön, s a mellettük fekvő vibrátorra markolva, tövig nyomta a csodálatos nőben. Az felsikoltott, s arcán hatalmas gyönyörrel élvezett el. Pár pillanatig pihegve nézte a felette lévő csodálatos freskókkal telepingált plafont, majd Tsukiyamára nézve elmosolyodott.
-Most hagy én!- kérte, s már vissza akarta dönteni a nőt, mikor az rámordult, s kipattant az ágyból.
-Most nincs kedvem!- szólt még oda, majd a fürdőbe sietve becsukta maga mögött az ajtót, s neki támaszkodott.
Észre se vette, hogy egy másik ember is tartózkodik a szobában, csak mikor az elborzadva felnyüszített. Megdöbbenve pillantott a hatalmas kád felé, melynek külső oldalához lapulva remegett Shuu, s szemei a sokktól elkerekedve bámultak meztelen alakjára.
-Úristen! Shuu-kun, mit keresel itt?-kérdezte, s gyorsan egy törölközővel takarta el formás testét.- Mit láttál?- nézett mélyen a gyermeke szemébe, de az nem viszonozta a tekintetét.
Mindent látott.
-Nem kell tartanod Anyutól, Kicsikém! Ugyanúgy szeretlek!- közelebb akart lépni, de Shuu felpattanva kirobbant a fürdőből. Elsápadt, s fejében szörnyűbbnél szörnyűbb rémképek keringtek, melyeknél Shuu-kun megvetéssel nézett rá, leköpte, vagy az ő kezében volt a jól ismert nadrág szíj.
- Asuka, ki volt az a gye... Jézusom, üljél le azonnal, úgy nézel ki, mint aki menten ide hány!- a szőkeség perdült be a fürdőbe, de mikor meglátta szerelmét, rögtön elhatalmasodott rajta az aggodalom, és inkább későbbre halasztotta a kérdőre vonást.
-Hina-chan, kérlek ölj meg!- sírta el magát Asuka, s a szőke vállába fúrta fejét. Hinata meglepődötten ölelte magához, s nem szólt semmit se.
A szobában füstölőkkel tették nehéz aromájúvá a levegőt, s a kisebb szentély, melyet felállítottak Asukának évekkel ezelőtt, most virágokkal volt eltemetve. Senki sem sírt, talán csak Mirumo és Shuu szíve szorult össze egy pillanatra. A nő a képen mosolygott, de a tekintete megtört volt, a halála előtti napokban készítették, talán sejtve, hogy az asszony meg fogja ölni magát.
-Szeretett minket, Apám?- súgta oda önkéntelenül, régi naivságával Shuu, s tekintete az apja arcára rebbent.
-A torzszülöttek nem tudnak szeretni.- vágja rá, s nem figyel a szívébe tépő karmokra.
-Pedig én szeretem az életet.- fordítja félre a fejét Shuu, s nem veszi észre, hogy ezzel bevallja másságát.- Nem vagyok torzszülött.- teszi még hozzá, majd kiviharzik a szülője régi szobájából.
Csak nem fogok nőket baszogatni. Csak nem fogok egysíkú lenni. Csak egyedi akarok lenni.
Egy egyedi Tsukiyama, aki nem szereti az embereket, csak az élvezeteknek él és az élet mulandóságának.
Shuu reszketegen felsóhajtott, s megfogva a barátja kezét, rámosolygott a férfira. Az halszemekkel bámulta továbbra is, de egy szikrányi vágyat vélt felfedezni a lélek tükreiben.
-Ugyan, Tatara-san, ne legyél ilyen hűvös!- incselkedik,s száját lágyan végig húzza a férfi arcélén.- Nem igazán élvezetes egy fa darabbal szexelni!- súgta a szájára, s vigyorogva konstatálta, hogy a férfi szívverése megugrott, s a levegőt is hevesebben kapkodta.
-Szerencséd, hogy nyilvános helyen vagyunk.- lehelte vissza a fehér hajú férfi, s ingerlően beleharapott a felkínált nyakba. A fiatalabb jólesően felsóhajtott, s belekapaszkodott az erős vállakba.
-Mintha az előbb azt mondtad volna, hogy nyilvános helyen vagyunk.- préselte magát a magasabbikhoz, s kezeit levezette a hátához.
-Mindjárt nem.- jelentette ki, s a forgalmas utcáról berántotta egy elhagyatottabb helyre, de ott sem állt meg cicózni. Majd ott elintézi a felesleges köröket, s a fiú remélheti, hogy nem lesz annyira kiéhezett.
A kihalt, eldugott építkezési területet csak egy elhanyagolható drót kerítés vette körül, amit könnyedén átugrottak. A férfi kézen fogva húzta maga után Shuut, aki izgatottan legeltette szemeit a köpenyét elhagyó férfin, aki a randi alkalmából egy feszes farmert, s egy kék inget kapott magára, elegáns cipővel. Ő maga vörös inget viselt, fekete vászon nadrággal, s egy új torna csukát is beújított az alkalomra. Haja egy mini copfba fogta, de így is kiszabadult a haja jelentős része.
-Ne bámészkodj annyit!- mordult a tinédzserre, s megragadva a nyakánál fogva, a falnak passzírozta. Shuu csak alattomosan elvigyorodott, s egyik lábát a férfi csípőjére fonta.
-Nem is bámészkodni jöttem!- lehelte, s hagyta, hogy a férfi vadul megcsókolja.
Nyelvük rögtön táncra kélt, s a kezük is felfedező útra indult, de Tatara hamar lefogta a kíváncsi kacsókat.
-Ki mondta, hogy neked szabad?- kérdezte rekedten, ahogy megszakította a csatát.
-Senki.- döntötte félre a fejét a fiatal, s tehetetlenül felnyüszített a kíntól, hogy a feszítő érzés nem akart szűnni a nadrágjában. Kielégülést akart, minél hamarabb.
-Akkor maradj veszteg!- parancsolta, s a biztonság érdekében megperdítette a fiút, hogy a hátának feszülve csókokkal borítsa be a tarkóját. Tsukiyama feje koppant egyet a falon, de nem igazán szólt semmit, mert a férfi értette a dolgát, szinte el is felelte rögtön, hogy az előbb lökték neki arccal a falnak, annyira ismerte a test erogén-zónáit.
Percek múlva letolt nadrággal, s ringó csípővel hajszolták a beteljesülést, s nem érdekelte őket holmi olyasmi, hogy torzszülöttek lennének.
Nesze neked, öntelt pöcs! Nem fogok undorító nőket dugni, inkább hagyom, hogy engem tosszanak.
-Nagyon jól éreztem magam veled, Tatara.- mosolyodott el Tsukiyama, s megszorította a férfi kezeit. Egy utcányira voltak a házától, s már ideje lenne elválnia útjuknak, nem akarta, hogy az apja rájöjjön erre a turpisságra. Tatara, mintha sejtette volna dolgokat elvigyorodott, s a fiú ajkaira marással mondott búcsút neki.
-Remélhetem valamikor még megismételhetjük ezt a randit.- intett, s eltűnt a sötét éjszakában.
Tsukiyama innentől futva tette meg a távot, s remélte, hogy az apja el van foglalva az üzlettel vagy valamelyik kurvájával, igazán nem akart találkozni Mirumóval, még inkább nem Tsukuruval. A felmenői nem értették meg, miért nem a lányokat preferálja, pedig egy igazán egyszerű válasza volt rá:
-Láttad már, hogy baszik két nő?- erre biztos nem mondtak volna semmit, sejtve, hogy Shuu-kun még régen rajta kapta az anyját és annak szeretőjét. És egy gyerekben sok kárt okozhat, ha látja a szüleit szexelni. Főleg, ha az anyja a saját nemével csinálta.
Azonban nem jöttek be a számításai, ugyanis Tsukuru otthon volt, nem is egyedül. Egy kb. vele egyidős fiú ült az oldalán, s feszengve nézelődött. Shuu először meglepődött, de gyorsan mosolyt varázsolt az ajkaira, s légies léptekkel közelebb ment hozzájuk.
-Nagyapa, örülök ,hogy láthatlak! Ki a kedves vendég?-kérdezte nyájasan, s szemei a fiúra villantak. Mintha ismerős arcvonásai lennének, hasonlított az anyjáéra az arca, talán valamilyen szinten rokonok lehetnek.
-Régen láttalak, Shuu. A kedves vendég pedig az unoka öcséd, Kanae. Remélem jól ki fogtok jönni az elkövetkezőkben, mivel egy jó ideig itt fog lakni Kanae. Remélem nincs ellenvetésed.- dörmögte mély hangján Tsukuru, de a megnyugtató hangsúlyt megcáfolta a nyakára vetett metsző pillantás.
Úgy tűnik Tatara nagyon birtokló volt.
-Természetesen nincs!- felelte vidáman, s rávigyorgott a félénk fiúra.- Remélem jól fogod magad érezni, Kanae!- s meghajolt.
-Köszönöm, hogy befogadtatok!-viszonozta a meghajlást Kanae mélyebben, s haja előrebukott az arcába, orcái pedig kipirultak.
A beöltözött forgatag vidáman tette a voksát a számukra legesélyesebb fogásra, s izgatottan ordibáltak be a megdermedt ételnek. Szinte magával ragadta az eufória, ahogy érezte átdübörögni az életet a tagjain. Észre se vette, ahogy egy vörös, vas maszkos alak lép mellé.
-Elérted, egyedi lettél Tsukiyama.- dörmögi Tatara, s kezeit végigsimítja a másik hátán, a gerince mentén.
-De még mindig nem érzem, hogy élnék.- feleli mosolyogva, legszívesebben sírna, de itt most ő az aukció vezetője,
-Van valamim, amitől talán úgy érzed magad, mintha élnél.- súgja a fülébe, s a férfinak borzongás fut végig a tagjain.
-És mi?- fordítja oldalra a fejét, s szemeiben parázna fény villan.
-Nem olyan, kis butus.- legyinti le, de látszott, hogy ő is megfontolta a lehetőséget.- Nézz be valamikor az Anteikuba, lehet, hogy van kedvedre való emberke is ott.- A férfi eltűnik végül a sötét árnyak közt, de egy semmi jót nem ígérő pillantással illeti a sarokban álló Kanaét.
-Egy barát?-kérdezi pár perc hallgatás után a fiatalabb, s szemei elárultan villannak Tsukiyamára.
-Igen, egy régi barát.- feleli, s tekintetét inkább a téren lévő vérengzés felé fordítja.
-És elmész megnézni azt a kedvedre való emberkét?- Kanae hangjából féltékenység cseng ki, de Shuu figyelmen kívül hagyja.
-Természetesen!- vágja rá, s inkább leszelel a térre, hogy hangjával elvarázsolja az éhes ghoulokat. Nem szabad engednie a tiltott gyümölcsnek.
-Azért őt nem kéne homoszexuálissá tenned, torzszülött!- cseng még mindig a fülében a hetekkel ezelőtti beszélgetés apjával.
Igyekszem.