Magyarország az ágyán ült, a semmibe meredve, már régen abbahagyta a levél bámulását, amit férje küldött neki. Hosszan, reszketegen felsóhajtott, szája o-t formázott: ez volt első megmozdulása jó néhány óra óta. Észre sem vette, mikor Poroszország lendületesen kicsapta az ajtót, csak akkor rezzent fel, mikor a férfi arca az övé előtt eltakarta az ablakon beáradó alkonyi napfényt.
- Mi bajod van? – kérdezte Gilbert, magához képest egész finoman. – Eliz, mi van? – ismételte meg, most már tényleg halkan és szelíden. Megsajdult a szíve, hogy így kell látnia a lányt, aki után titokban vágyakozott. „Mindig erős és bátor volt... Mi történt vele? Mi törte meg?" Miután nem kapott választ, kivette Magyarország kezéből a levelet, és átfutotta a sorokat. Mikor felnézett a papírról, rubinszín szeme döbbenten mélyedt a lány összetört, elkínzott tekintetébe. Az elfordította pillantását, lehunyta szemét, barna pillái sötétebbé váltak, ahogy átnedvesedtek. Kipislogta könnyeit szeméből, a férfira nézett, szemei könyörögtek, hogy miért, maga sem tudta.
- Menj el, Gilbert – susogta, és Poroszország lehajtotta a fejét. Mikor vele beszélt, hangja mindig fölényesen harsant, nem hallotta még ilyen félénknek, szomorúnak soha. Még amikor az Oszmán Birodalom szabályosan kettészakította hazáját, is vidám, reménykedő volt, és visszautasította a segítségét.
- Nem megyek el – suttogta neki, és elé térdelt. – Az a fajankó férjed itt hagyott, de én nem foglak. – Arca elé emelte egyik halvány, puha kezét, megcsókolta, régi korok hagyományát idézve. Magyarország elfordította tekintetét, szeme megtelt könnyel. Mikor Gilbert meglátta ezt, nem törődve többé az etikettel a lányhoz hajolt, védelmezőn átölelte.
- Itt vagyok, Elizabeta... – suttogta megnyugtatón. A szomorú és kimerült lány nem bírta tovább, a férfi vállára támaszkodva sírni kezdett. Poroszország néha megsimogatta a haját, majd a magát álomba síró lányt óvatosan az ágyra fektette, és mellé feküdt. Hosszú volt a mai nap... Arra ébredt, hogy valaki teljes erőből fejbe csapja egy palacsintasütővel.
- Tűnés innen, perverz!
Tudom, ez nagyon OOC volt, de egyszerűen meg kellett írnom, kedves!Poroszka és depressziós!Magyarhon nélkül nem világ a világ. *angyali mosoly* Történelmi alapja pedig természetesen nincs.
2013. július 4.