- Oi, Neliel!
- Igen, Nnoitra?
- Arról a Kurosaki gyerekről…
- Nem, Nnoitra, nem randizom vele.
- Mi – hogy – jó.
- Féltékeny vagy?
- Születésedkor a fejedre ejtettek? Francokat vagyok féltékeny!
- Az arcod színe mást mond.
- Igen?
- Igen, teljesen vörös vagy.
- Te most gúnyolódsz?
- Igen.
- Gah! Olyan idegesítő vagy!
- Oh, majdnem elfelejtettem mondani, hogy Szayel tegnap randira hívott.
- Mi a fa- ?
- Nos, nekem mennem kell. Viszlát később, Nnoitra!
- Ne – várj – Neliel – ugye igazából nem – most csak viccelsz, ugye? Hé, Neliel! Válaszolj! Várj – ugye nem - ! Ne hagyj figyelmen kívül! Gyere vissza! Fenébe!"
((rövid szünet))
- Nem gondolta komolyan, ugye?
