Az alábbi fanfictiont angolul is feltettem, Perfect Circle címmel. Kérésre készült a fordítás. Mivel dalszöveget fordítani nagyon nehéz, nem tudom, mennyire lett jó. Mindenesetre a szó szerinti átültetés helyett igyekeztem inkább a tartalmat előtérbe helyezni :) Aki tud angolul, annak inkább az eredetit ajánlom :D

A dalszöveg félkövérrel van, House gondolatai pedig dőlten.

Az ihlető dal: Katie Melua - Perfect Circle.


House Wilson kanapéján feküdt. A rádióból lágy dallamok szűrődtek ki és a férfi nem tudta megállni, hogy ne gondoljon Cuddy-ra.

Könnyen teszem fel a maszkot

Becsapott és meggyötört arcomra

Én így rejtem el a múltat

Amikor átalakítottál és elraktároztam az emlékeket,

Voltak olyanok, amelyek örökre megmaradtak.

Amikor kergettek, én futottam, közben a

Rólad és rólam szóló emlékek vára ledőlt.

Most már biztos volt benne, hogy a huszon-x éve eltemetett érzései Cuddy iránt újra fellángoltak. Ez már nem hallucináció volt, hanem valóság.

Még akkor is körbe-körbe járok, ha végre egyszer egyenesen indulok el

Igyekszem, de már alig várom,

Hogy kitörhessek ebből a körből

Mert újra és újra megadom magam a régi kísértésnek

Reflexszerűen

A szexuális célzások, a piszkálódások állandóak az egymás közötti párbeszédeikben. Már nem is kell igazán gondolkodniuk rajta, csak úgy jön. Sokszor meg is bántják egymást. De ahhoz egyikük sem elég bátor, hogy megtegye a következő lépést. Legalábbis nem egyidőben a másikkal…

És egyszercsak jön a felismerés:

Minél inkább vakarózol, annál inkább viszket.

Az a fránya szúnyogcsípés. Wilson-nak vajon igaza volt? Tényleg a Cuddy iránti érzéseimet tükrözte? Akkor este majdnem sikerült elhívnom. De berezeltem.

Miért harcolok, mire jó ez?

Le kell dobnom végre az álarcot

Sebeimet nem rejthetem el azok elől, akik mellettem vannak

Nekigyürkőzöm, hogy harcoljak

A lelkemben mélyen eltemetett dolgok ellen.

Itt az idő, hogy megszabaduljak tőlük és új várat építsek

Az egyik sebemet már ismeri. Azt, amelyik a lábamon van. Talán ideje megmutatnom a többit is, a lelkemen lévőket. Akkor végre le tudom bontani azokat a falakat, amelyek elválasztanak minket és újrakezdhetem az életemet. Vele.

Még akkor is körbe-körbe járok, ha végre egyszer egyenesen indulok el

Igyekszem, és már alig várom

Hogy kitörhessek ebből a körből

Mert újra megadom magam a régi kísértésnek

Reflexszerűen

Ó, egyszercsak jön a felismerés:

Minél inkább vakarózol, annál inkább viszket.

Meg tudom csinálni. Meg kell csinálnom. Először csak kis lépésekben fogok haladni, de ki fogok törni ebből a körből.