Hello!

Igen, visszatértem, nem haltam még meg és szeretném hozni a következő sztorimat. Ez az előző Soul Eater történetem folytatása. Új szereplőkkel, ez már egy újjabb E.A.T. osztály története. Henry, Amy és az osztályuké ez a sztori

Az egészséges lélek a... Mindenki tudja már a szöveget, kezdődjön a történet:


Reggel 5:00.

BIP-BIP-BIP-!BOOM!

Egy újabb ébresztő kivégezve. Az ében hajú leány nagy nehezen kinyitja két szép fehér szemét amik az embereket általában első ránézésre megíjesztik, majd a második ránézésre is, na de mindegy. Amanda Bay...

-Khm, Amy.-közli szárazan a fekete hajú leány enyhén morcosan.

Rendben Amanda, vagyis Amy, tehát Amy Bay minden reggel 5:00-kor kezdi a napját és ritka esetekben 7:00 ez általában hétvégére esik, vagy pedig valamikor 9:00 után, de ez tényleg nagyon ritka eset.

Majd miután nagy nehezen felkel, felöltözik. Ruházata egy egyszerű sötétkék farmer, egy fekete kapucnis topp, mivel nagyon meleg van Halálvárosban minekután egész nap egy eldeformálódott óriási narancssárga nap röhögve megy el a nap a város fölött, na de mindegy is a toppra pedig egy fehér szőttes szerű vékony, lenge fehér pólószerüséget vesz fel mivel, könnyen legég a bőre, majd felveszi fekete, vékony bakancsát és megindul reggelizni. A szobája egyszerű szürke színű, nem mintha eddig nem festhette volna át csak az igazat megvallva kicsit lusta a szobájával kapcsolatban, itt-ott 1-2 papírgalacsin amit a tegnapi házi feladata megoldása után hagyott ott. A falain eggyetlen díszítés a hatalmas éktelenkedő varrásnyomok. Asztalán vagy 5 kép és 2 keret a dobozzába, nem mintha nem akarná átalakítani a szobáját csak, hát amint már elmondta egy kicsit főhősnőnk lusta. A reggeli egyszerű: müzli tej nélkül, vagyis inkább kakaót csinál belőle, de a kettőt semmi képpen se keveri össze. Máskor szendvicset evett vagy pirítóst csinál, mivel a főhősnőnk nem éppen egy konyhatündér, de erről nem ő tehet, hiszen aki alá mindent odaraknak kiskorában az nem tanulhat sokat a konyhán. De addig amíg elissza a kakaóját addig félkézzel készít még egy tál müzlit amit fel is önt tejjel.

Fél perc se telik el és bebattyog egy szemüveges, szőke fiú is, úgy vele egykorú, kicsit idősebb, de HÉÉÉ ez a partnerek között tök okés. Mikor a fiú meglátta a tálat a reggelijével elhuzta a száját, nem épp így szerette a müzlit, ebben például megegyeztek.

-Amy, mért öntötted fel megint, tudod, hogy nem szeretem.- kérdezte enyhén nyafogva.

-Pontosan azért.-felelte a lány vigyorogva, miközben éppen a reggeliét feljezte be- Megyek fésülködni.- mondta mire egy Jó-jó-t kapott, mivel köztudott, hogy a lány hajával nem könnyű bánni.

A mosdó nem igazán hasonlított egy álltalános fürdőszobára, hatalmas varrás nyomok, égkék falakkal, kicsi ablakokkal, egy zuhany kabinnal, a wc csésze, mosógép, egy kis szekrény a külömböző fürdőszobai kellékeknek, egy magasra elhelyezett tükör(főhősnőnk magasságából) és nem utolsó sorban egy számli, hogy el is érje a lány a tükröt. A tükörben a lány magát látta egy kicsi, hosszú fekete hajú, türkiz inkább kék melirrel a "bretonja" bal oldalán,mivel a bretonját megnőtette, fehér szemű lányt aki majd elalszik. Gyorsan elvégzi a dolgait majd a fésüvel a kezében megindul a nappali felé, leült a kanapéra, bekapcsolta a TV-t és már húzta volna végig a haján a fésüt, csakhogy az már nem volt a kezében, éppen a szőkeség fésülködött vele.

-Henry!

-Mivan, én hamarabb végek ezzel mint te.- és mire befejezte a mondandóját kész is lett-Na fordulj.-mondta és Amy cselekedett.

Megfordult és csodák csodájára nem verte be a partnere orrát a fejével, mert már erre is volt példa, na de, úgy nagyjából 1 óra vagy tálán csak 45 prec volt most kifésülni a haját, megigazítani és összefonni, mert Henry, mint egy komornyik mindent szépen megcsinált, a suliba úgyis átalakítják. Majd megindultak kb.6 órakor és, hogy miért ilyen korán, hát mert Stein professzor háza a város legszélén fekszik, és hogy miért nincs ez a két idióta bent a városba, hát mert nem éppen önellátóak. Vagyis próbálták, de valahogy nem tudtak ugy ellenni ketten egy bentlakásban, mint a többi partner, nem tudnak úgy főzni például, hogy megmerjék enni, a takarítást Henry pedig nem vállalt 7/24-ben és akkor még nem is beszéltünk a mosógép kezeléséről. Tehát most éppen a sétálnak a város felé, majd amint beértek futásnak eredtek. Henry nagy lábbal élt, de nem volt olyan gyors, Amy pedig gyorsabban szedte a lábát, mint az átlagos emberek, habár a lábai picik voltak. Majd a hatalmas lépcsősor előtt megálltak és fél perc múlva kettes és hármasával szedték a lépcsőfokokat. Így negyed óra alatt fel is értek és megindultak az iskolába. Az Akadémia semmit sem változott az évek alatt, mindig minden szép és tökéletesen szimmetrikus, a feladattáblára ránézve Amy rögtön kiszúrta a kedvenc helyüket és míg senki "nem igazán" figyelt lekapta azt.

-Sok viz?-kérdezte Henry amire egy apró bólintást kapott-És mit kér?

-Passz. Majd megnézzük.- vigyorgott Amy.

Majd az osztály felé vették az irányt, útközben páran köszöntek nekik vagy inkább rájuk se néztek, voltak páran akik összesúgtak mögöttük, mert hát itt van a Törpe és az Óriás-ez amolyan általános csapatnévként rájuk ragadt- és kicsit sem próbálták eltakarni egyesek az undort a képükről mivel hát, mind a ketten Stein professzornál laknak, de csak kevesen tudták az igazat. Az osztályuk a balra a 2. ajtó amire kicsi táblával az osztály száma van írva és egy Sz.R. felirat amit szintén kevesen tudnak, hogy mit is fed valójában, pedig nem olyan nagy titok ez csak senki nem meri megkérdezni az osztályt. Az Sz.R. a Pszichológiai Rehabilitációra mutat avagy ahogy ők emlehetik szicho-rehab, és habár a pszihológia p-vel kezdődik ők maguknak mégis sz-szel rövidítik, mert a P.R. hülyén hangzik. Minek után ebben az osztályban nagyjából mindenkinek van egy kis problémája, aztán az, hogy ez lelki vagy pszichés gond meg már mindegy.

Az osztályban mindenki a megszokott dolgait végzi: D.J. és M.C. zenét halgat és hevesen bólogatva egyett értenek valamiben, Ivan éppen valami roppant fontos infót osztott meg pár barátjával, Charlotte és Patrick éppen Lottéval néztek valami divatlapot, a többiek meg mindenki tette az általános dolgát. Majd Charlotte észrevette a feléjük közelítő Amyt akitől már Henry arrébb volt, éppen a fiúkhoz ment, de azért még intett egyet Charlottenak aki hevesen integetett nekik hatalmas mosollyal az arcán, majd intett Lotte és végül Patrick is miután észrevették a hozzájuk közelítő fekete hajú törpét.

-Sziasztok, hiányoztam nem?-kérdezte Amy enyhén direkt eldramatizálva.

-Sssszzzííííía.-felelte mindig mosolygós Charlotte, igen szép barna hajú teremtés ő, haja kissé a válla alá ér, zöld szemei, mint mindig most is csillognak, egy sötétzöld rövídújú és kék varrott mintás rövídnadrág és topánba volt, DE ami a legfontosabb volt Amy szemében az az, hogy az összes barátja normális magasságú ember-Miért nem költöztök ki már a város szélére?- amire egy Mert. volt a válasz, kicsi és lényegretörő, mint Amy.

-Oh, hagyd már, majd kiköltöznek, ha felnőnek a feladatra.-nevetett Patrick mire egy válbaboxot kapott, ami a fejére ment volna, de hát ez van,!Amy kicsi Patrick meg nagy, kapott még egy Mi a bajod a magasságommal!, meg egy Hagyd békén a 136cm-met,amúgy nem ronda és még jófej is, ami egyedüli baj nála az az, hogy meleg, pedig mind a tíz újára jutna 2-2 lány másesetben, mivel szőke hajú és kék szemű, enyhén izmos(acska)-mondjuk ezt a mesterek mindig rühelték, hogy ők mindig edztek és a fegyverek pedig az átváltozások gyakorlása során mindig jó alakot kaptak, habár Patrick egy mester, Charlotte pedig a fegyver, mind a ketten szoktak fodrászkodni, így nem csoda, hogy Charlotte egy ágy hatalmas olló mikor átalakúl- kockás ing és farmer, semmi új.

Mellettük ült Lotte, némácska teremtés, keveset beszél és csak a lényeget, szép barna a szeme, de a haja az valami utánozhatatlan, természetes zöld színnel született,- ezen szerintem még az orvosok is meglepődtek- citromsárga ing és fekete sztreccs nadrág, na meg egy fekete szandál- ő egy fegyver, egy gyönyörű kalapács, kicsit olyan mint Thoré, csak Lotte kalapács formájának a két végén tüskék vannak, nehéz elképzelni, de nem lehetetlen- és persze kicsit arrébb ott a partnere is Ivan, a családja eleget fizet neki, hogy ne legyen otthon soha, merthát ő egy torzszülött ahogy apja mondta, pediv ilyet orosz ritkán mond, ő is fegyver a legfurcsább páros, amúgy ő egy pengeélű legyező ami változtatja a méretét, általában

Lottéjék tölti a nyarat, ők ketten együtt jöttek a suliba a második év elején, mint fegyver-fegyver, mert habár nem egy párt alkotnak-pedig jó lenne, látszik rajtuk az egymás iránti szeretet- Ivan magas fekete hajú, amit általában egy haj gumi tart össze, fehér ing, fekete nadrág, de a szeme az néha vörös lesz.

Henry Amy fegyvere, miután rájöttek, hogy együtt jó csapatott alkotnak, mikor egy viharos estén Amy nem tudott aludni és átment Henry szobájába, de ott csak egy lándzsát lelt, aminek az éle egyik oldalán egy késszerű akármi volt, az erőítés pontját egy aranygyűrű fedte, a végén pedig egy mini kalapácsszerűség, ami olyan, mint Marie tanárnő, de igazából az egyensúly miatt van ott. Amy azt felkapva rohant át Steinék szobájába akik csak félálmosan mosolyogtak, Amy annyira ílyedt volt, majd később tudta meg, hogy Henryt vitte. De azóta is remek csapatott alkotnak, általában.

Majd bejött "kedves", "szeretettel várt" osztályfőnökük Stein professzor.

-Ma kedves gyerekek felboncolunk egy...