Grimmjow Jeagerjaques soha nem adja fel. Ha kell a végsőkig harcol, de soha nem adja fel.
Mindig sikerül elérnie a célját, és ezen Kurosaki Ichigo sem fog változtatni.
- Mondd ki, shinigami! – ordította eszelős vigyorral az arcán, miközben az alatta lévő fiú hatalmasakat nyögött. – Nem hallom!
- Te…te szemét! – érkezett a rövid és tömör válasz a narancssárgahajútól. Arca kipirult volt a hévtől, teste pedig folyamatosan megremegett a lökésektől.
- Helytelen válasz – vigyorodott el még szélesebben az espada, majd kezével körülfogta Ichigo férfiasságát. Most már két helyen kényeztette egyszerre, miközben vadul harapdálta a nyakát. Ichigonak ez már túl sok volt… érezte, hogy már nem bírja sokáig.
- Jó-jól van…. Kimondom, csak… aaah – kiáltott fel, amikor kiteljesült orgazmusa. Grimmjow ennek ellenére nem szakadt el tőle, keményen szorította magához a felhevült testet.
- Halljam! – mondta parancsolóan.
- Jó! – sóhajtotta a Kurosaki fiú, majd vennie kellett pár nagy levegőt, mire kipréselte magából:
- Legyőztél. – Egyetlen egy szó, mégis többet jelentett a kékhajúnak, mint bármi más. – Most boldog vagy?
Grimmjow arcára egy hatalmas nagy vigyor ült ki, majd miután az ő vágya is kiteljesedett ledőlt a fiú mellé az ágyra. Nem is tudta volna leplezni, mennyire elégedett.
- Hogy te mekkora egy öntelt barom vagy! – rázta meg a fejét Ichigo, majd mosolyogva egy csókot nyomott az arrancar szájára. – Utállak!
- Még szép, hogy utálsz! Én is téged! – vigyorgott a kékhajú, miközben átölelte a fiút és magukra rántotta a takarót. – Most peddig kuss és alvás.
Grimmjow tehát elérte a célját, megnyerte a hosszú és fárasztó harcot. Hisz őt senki sem győzheti le… És soha nem is fogja, mert soha nem adja fel…Főleg, ha Kurosaki Ichigoról van szó.