- Denki, add vissza! – könyörgött Maya. Az érintett csak vigyorgott, majd arrébb táncolt a zsákmánnyal. Maya már könnyes szemekkel bámulta elvesztett nyalókáját…
Aiji arra lépett be, hogy Maya bömböl, mint egy kisgyerek. Jun, szemrebbenés nélkül alszik, miközben zenét hallgat. Denki pedig táncba vitte a nyalókát. Aiji tankot megszégyenítő módszerrel robogott a maszkos alak felé, és kikapta kezéből az epres tejszínhabost. Maya erre felfigyelt, és sírásából már csak szipogás lett. Odasétált Mayához, és elkezdte az orra előtt lóbálni a nyalókát.
- Idefigyelj, te nem vagy hercegnő és én sem szőke herceg! Ha Denki elvesz tőled valamit, ami a tied, fogod magad és visszaveszed. Világos?
Maya megszeppenve fogadta el élete értelmét. Szájába vette és azonnal meg is nyugodott. Mosolyogva járt fel-alá, és még Denkire is nyelvet nyújtott. Aiji mélyet sóhajtva csak annyit mondott:
- Te mégis csak egy elkényeztetett kis hercegnő vagy, ugye tudsz róla? – mondta, és megborzolta énekese szőke tincseit.