Mielött elkezdenétek az olvasást, felhívnám a figyelmet arra, hogy ez már a harmadik soron következő írásom. Annak aki nem olvasta az előző kettőt ( Új barátságok, és az ezt követő Változások) sok dolog nem lesz érthető, ezért kérem szánja rá az időt és fussa át a kedvemért. :)))

Ezúttal is igyekeztem nem túl sok helyesírási hibát véteni, remélem sikerült.

Figyelem! Marguerite, Roxton, Challenger, Veronicaés Malone, nem az én figuráim. Csak kölcsönzöm őketaz ismerttelevíziós műsorból. De Richard és Charlotte az én képzeletem szülöttei! Remélem büszke lehetek rájuk. :)))

Köszönet Gallynek az átolvasásért, és az egész RTLklub-os Elveszett világ fórumnak, valamint a külön íróknak a bíztatásért, amit az előző írásom után kaptam.

Most is örömmel vároma véleményeket és a kritikákat! Jó szórakozást kívánok:)))


A vihar

1 fejezet

Aznap a fennsík csodás volt. Nem túl meleg és nem túl hideg. Már régóta nem volt esőzés, ezért viszonylag száraz volt a dzsungel. Egyszóval miden körülmény ideális volt ahhoz, hogy kimozdulhassanak a faházból, ki-ki a maga saját érdekéből kifolyólag.

-Esküszöm Ned, ha még egyszer a fejemre ejt egy mangót, nem is tudom mit csinálok!- kiáltott Veronica a magasba, ahol az amerikai újságíró egy újabb ág megmászására készült.

- Nem tehetek róla, csak kicsúszott a kezemből. Ah….-nézett le egy keserű grimasszal az arcán, miután még egy gyümölcs landolt a földön- bocsánat!

- Nincs miért, szerencsére rosszabbul céloz, mint ahogyan fára mászik!- nevetett a lány

- Hm. Most megsértődhetnék… Tudja?- húzta össze a szemöldökét és tovább csúszott az ágon

- Igen? És miért nem teszi?- válaszolt kihívóan a lány

- Azért,- nézett le, egyenesen a szemébe,- mert tudom, hogy így is szeret és aggódik értem.- és elmosolyodott.

Veronica elpirult, kicsit félredöntötte a fejét, majd válaszolt, szintén mosolyogva.

-És honnan tudja?

Ekkor megreccsent az ág a férfi alatt

-Istenem! Ned!

A férfi szerencsére gyorsan reagált és megkapaszkodott egy másik ágban.

- Jól van?- kérdezte aggódva a szőke lány.

- Természetesen, csak válaszoltam a kérdésére!- vigyorgott vissza.

- Na jól van, inkább foglalkozzon a mangókkal, én addig megnézem, mit talált már megint Challenger! Legyen óvatos!- azzal elvonult.

- Még hogy óvatos…- Malone csak nézte, ahogyan távolodik, és egészen addig nyújtózkodott, amíg megingott és majdnem leesett a fáról. Aztán kihúzta magát, és komoly arccal hozzátette – Én mindig óvatos vagyok.

-Mondd, John, még mit akarsz lőni?- kérdezte Richard, miközben vonszolta a zsákmányt. Több madarat ejtettek aznap, és kezdtek fáradni. A csapat már hajnalban útra kelt, hogy kihasználva a kedvező időjárást, feltöltsék a faház éléskamráját hússal. Erre a feladatra mind mindig, most is Roxton és Marguerite volt, kijelölve, de ma segítségül csatlakozott a két legújabb faházlakó is. A sort természetesen a vadász vezette, mutatva az utat. Őt követte Marguerite, s utána jött a kérdés feltevője.

-Nos, láttam a minap errefele egy csorda vaddisznót. – fordult hátra egy kicsit Roxton, miközben fürkésző tekintete továbbra is a környező vadont pásztázta- Leteríthettem volna, de nem tudtam volna egyedül hazavinni. Tekintettel, hogy most többen vagyunk…

-Jól hallom, Lord Roxton- vágott közbe az időközben felzárkózott Marguerite,- hogy málhás szamárnak hurcolt magával erre a kis kiruccanásra?

-Hova gondol Marguerite…

A csapat legvégén haladt Charlie, és már nagyon elege volt ebből a napból. Valahogy semmi sem akart összejönni, de úgy igazából, kezdve attól, hogy a cipőfűzője elszakadt, odáig, hogy elesett vagy számtalanszor. Mégis feltett szándéka volt csöndben maradni, de nem bírta tovább.

- Nem pihenhetnénk egy kicsit? Elvégre hova ez a nagy sietség?

A többiek megfordultak és csak ekkor vették észre, hogy mennyire sápadt és folyamatosan zihál.

- Látom nem vagy gyakorlott helymászó fiacskám- mérte végig a vadász- De mindjárt felérünk a dombra, ott Richarddal letáborozhattok egy kicsit. Míg mi Miss Krux-val felderítjük a terepet. Így jó lesz?

Válaszként csak egy bólintást kapott és már indultak is tovább az utukon.

...Folyatása következik...


Ez még csak a bevezetés. Remélem érdekes volt, kérlek írjatok:))))