Note: Szóval, ez eredetileg egy hosszabb írás egyik darabja lett volna, de azt nem fejeztem be, egyrészt márt elszállt az ihlet... meg még más miatt sem. De úgy gondoltam, hogy ez a kis darab talán önmagában is megér egy misét.;))
Cím: Terepszemle
Írta:Fircorwen
Fandom: House
Párosítás: House/Chase
Korhatár: NC-17
Leírás: „Double negatives means yes…" De House-nak ez nem elég bizonyíték, biztosan kell tudnia, hogy két alkalmazottja között van-e valami, vagy sem.. Némi Ház-kutatás és találkozás Rejsz Manfréddal a szekrény mélyén, ahol nem csak a mumus bujkál. Vhol a 3×15 [Half-Wit és a 3×16 [Top Secret között.
Megjegyzés: Ideje leporolni pár dolgot.:) Ami úgy nem vált be, talán így majd fog…;P Itt az első!
House imádott kutatni, még akkor is, ha Chase cuccai már nem nyújtottak neki sok újdonságot. A lakása ugyanolyan sivár volt, mint mikor először tört be hozzá, látszott rajta, hogy alváson kívül nem sok mindenre használja a tulajdonosa. Egyszerű, sötét bútorok, fehér fal, szürke padlószőnyeg, a falakat ugyan díszítette egy-két festmény az undorítóbb fajtából, de House biztosra vette, hogy azt még az előző lakó hagyta itt. Hiába, Chase nem csak a ruhatárával nem törődött. House benézett a fürdőszobába, és perverz örömmel konstatálta, hogy a megérzése helyes volt. Néhány új törölköző, egy egyértelműen női köntös, valamint a tükör előtt polcon néhány szépítkezőszer, amit legnagyobb sajnáltára biztos, hogy nem Chase használt.: alapozó, szempillaspirál és társaik. House belevigyorgott a tükörbe, és alig bírta megállni, hogy a rúzzsal ráfirkantson az üvegre egy „Megvagytok!" feliratot. De nem tette. Ma éjjel csak felderíteni jött. Átbicegett a hálószobába, és nekilátott a ruhásszekrény átnézésének. A látványtól enyhe hányinger fogta el. A legváltozatosabb színű és mintázatú ingek fogadták, közöttük olyan mellényekkel amit még a saját nagyapja is égőnek tartott a maga idejében. Egyszerűen nem értette, hogy egy olyan külsejű férfi, mint Chase, miért hord ennyire ocsmány ruhákat. Egy ideig színvakságra gyanakodott, de volt, amit nem lehetett annak a számlájára írni. Ahogy túltette magát az első sokkon, zseblámpájával körbevilágította a szekrényt, de nem talál semmi oda nem illőt. Pásztázás közben megakadt a szeme egy a padló heverő, használt boxeren. Felvette, az orrához emelte és nagyon szippantot.
- Ahhhh… - sóhajtott fel elégedetten, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve zsebrevágta.
Alighogy a zsebébe süllyesztette az kis ruhadarabot, kattant a bejárati ajtó zárja. House egy halk káromkodás kíséretében bevetette magát a szekrénybe, és magára csukta az ajtót. Azt hitte elég munkát adott az inasainak, hogy legalább a fél éjszakát itt tölthesse, de ezek szerint elszámította a magát. Mélyen befúrta magát a ruhák közé, igyekezett mozdulatlan maradni. A lakásban pár percig csend volt, csak a fürdőszoba felől lehetett némi zörejt hallani. House visszafojtotta a lélegzetét is, hogy minden lépést halljon. Aztán Chase belépett a hálószobába, és felkapcsolta a villanyt. A szekrényajtó nem csukódott be teljesen, a vékony résen keresztül halvány fény szűrődött be, House óvatosan a nyílás irányába dőlt, hogy kiláthasson rajta. Vigyorogva vette tudomásul, hogy éppen Chase ágyára lát rá. Robert az ágy mellett állt, és a zakóját dobta le a földre, láthatóan elég nyúzott volt. Beletúrt a hajába, sóhajtva lerúgta a cipőjét, majd úgy dőlt rá az ágyára, mint egy zsák. House óvatosan egy centivel kijjebb nyitotta a szekrény ajtaját, hogy jobban láthasson. Chase az ágyán feküdt a haját birizgálva, és ahogy Greg nézte, néhány perc múlva azon vette észre magát, hogy szája tátva maradt, és a nyála már az álláról csöpögött le a pólójára. Nem vette rá a fáradtságot, hogy letörölje. Még néhány hosszú perc, és egy jelentősen növekedő nyálfolt után Chase erőt vett magán, és feltápászkodott, majd elkezdte kigombolni az ingét.
Chase, ne! Üvöltötte House elméje, de Robert megtette. Kínzó lassúsággal vette le magáról az amúgy elég visszataszító ruhadarabot. House nyelt egyet, ahogy végig nézett a félmeztelen Chase-en, és a lehető legkevesebb zajt csapva fészkelődni kezdett, amikor megérezte, hogy valami megmozdult lent a gatyájában. Chase eközbe előkeresett egy szál cigit a táskájából, majd kiállt az erkélyre, hogy elszívja. House felbátorodva azon, hogy beosztottja nincsa szobában, még szélesebbre tárta a szekrény ajtaját, hogy rálásson az erkélyre is. Chase a korláton támaszkodott, egész nőies pózban. A nadrág ráfeszült a formás hátsójára, amitől House kisebbik énje még jobban megtelt vérrel. Greg nagy levegőt vett.
Nem, most nem! De az nem engedelmeskedett. House becsukta a szemét, megpróbált nem gondolni Chase formás idomaira, ami már-már sikerült is, amikor a jobb zsebében a mobiltelefon rezegni kezdett.
- Ó, bazdmeg! – káromkodott egyet halkan, amikor rájött, hogy a telefon túl közel van a veszélyes területekhez ahhoz, hogy most már bármit is tenni lehessen. House ismét beljebb hajtotta a szekrény ajtaját, majd hártadőlt, és élvezte a rezgőaksi nyújtotta örömöket, és lassan lehúzta a sliccét. A telefon eközben elhallgatott, és Chase is visszatért a szobába, kioldotta az övét, és levette magáról a nadrágot. House már nem bírt magával, ahogy meglátta Robertet a feszülős, fekete boxerjében. Rámarkolt a vágytól lüktető farkára, miközben az éppen alsóneműjétől megszabaduló Chase-t nézte. Robert ott állt a szoba közepén, egy szál faszban – nem is akármekkorában, ahogy House azt két lihegés között megállapította - , és ahogy Greg őt bámulta, elég volt mindössze néhány erőteljesebb csuklómozdulatot alkalmaznia ahhoz, hogy könnyítsen magát. A ragadós ondó a szekrény ajtaján kötött ki, House pedig erősen lihegve dőlt hátra, és kapkodva nyúlt be a bal zsebébe a Vicodinos dobozáért, és sietve bekapott egy szemet.
- Aztarohadt… - lehelte maga elé, majd elpakolta szerszámát és rendbeszedte magát. Chase időközben kiment a szobából, a vízcsobogásból ítlve éppen a zuhany alatt állhatott. House előbújt a szekrényből, nem vesződve azzal, hogy ottlétének bizonyítékát eltűntesse, majd óvatosan végigbicegett a lakáson, és mint aki jól végezte dolgát, távozott.
.:end:.
