1989. szeptember 1.
Három Heather Veronicától elbúcsúzván útnak indult, hogy saját életet éljen. Mentek, mendegéltek. Az egyik Heather meglátott egy embert, amint épp szalmát vitt egy talicskában.
- Hé, bácsi! – kiáltott oda neki. – Mennyit kér ezekért a szalmákért?
- Ingyen neked adom, kicsi Chandler, nekem már úgy sem kell! – simogatta meg Heather fejét a férfi.
- Duke, McNamara, - kiáltott testvéreinek – én házat fogok építeni, ti menjetek tovább nélkülem!
A két testvér elhatározta, hogy ők is építenek egy házat. Menetek, mendegéltek, majd megpillantottak egy nőt, aki rőzsét cipelt magával.
- Hé, anyóka! – kiáltott neki az egyik. – Mennyit kérsz azokért a rőzsékért?
- Jaj, lelkem, jaj, kicsi Duke. Nekem már nem kell, ingyen neked adom! – simogatta meg Heather haját a nő.
- McNamara, innentől egyedül mész, mert én is házat fogok építeni! - a lány elköszönt testvérétől, s immár egyedül vágott neki a hosszú útnak. Menet-mendegélt, majd elesett. Hátranézett, s észrevette, hogy egy téglában bukott orra. Aztán azt is észrevette, hogy több tégla is van ott. Mit gondolt, mit nem, elkezdte építeni a házát. Nagyon sok ideig dolgozott, de mikor befejezte, büszke volt magára.
Hírét járta, hogy a nagy, gonosz JDfarkas a környéken járkál. Ez eljutott a három Heatherhöz is, akik félni kezdtek.
Egy nap Chandler egy hangra lett figyelmes.
- Hé, kisHeather, nyisd ki az ajtót, hadd mérgezzelek meg! Háromig számolok, ha nem jössz ki, elfújom a házad! Három... Kettő... Bassza meg! – mondta JDfarkas, majd elfújta Chandler házát. Chandler futott-futott, majd elérkezett testvére, Duke házához. JDfarkas meg követte.
- Hé, kisHeather, nyisd ki az ajtót, hadd késeljelek meg! Háromig számolok, ha nem jössz ki, elfújom a házad! Három... Kettő... Bassza meg! – mondta JDfarkas, majd elfújta Duke házát. Duke és Chandler elfutott egészen testvérük, McNamara házáig. JDfarkas meg utánuk.
- Hé, kisHeather, nyisd ki az ajtót, hadd mérgezzelek meg! Háromig számolok, ha nem jössz ki, elfújom a házad! Három... Kettő... Bassza meg! – de hiába próbálta elfújni McNamara házát, nem sikerült neki. Háromszor próbálkozott, de mindháromszor kudarcot vallot.
- Nyisd ki az ajtód kisHeather, hadd öljelek meg! Hadd öljelek meg, téged és a testvéreidet!
- Nem nyitom ki! – bár McNamara reszketett, mégis hetykén kiállt a nagy, gonosz JDfarkas ellen.
- KisHeather, ha nem jössz ki, akkor én megyek be! – mondta JDfarkas, majd elment egy létráért.
- Heather, én félek! –reszketett Duke.
- Pofa be, Heather! – kiabált rá Chandler.
- Sajnálom Heather – felelte Duke.
- Van egy ötletem! – mondta McNmara. Odavitt a kémény alá egy hatalmas nagy üstöt, alágyújtott, majd vizet öntött. Pont elég forró volt, amikor a nagy, gonosz JDfarkas visszaért.
- KisHeather, van egy utolsó esélyed! Vagy kinyitod az ajtót, hogy megölhesselek, vagy én megyek be a kéményen keresztül! – de McNamara nem nyitotta ki az ajtót. A következő pillanatban JDfarkas már a létrán mászott föl. Beugrott a kéményen keresztül a házba. Csakhogy a nagy, gonosz JDfarkas a hatalmas nagy forró vizes üstbe esett. A három kisHeather meg gyorsan egy nehéz vasfedőt tettek a fazékra, majd egymásba kapaszkodva énekelték.
- Welcome to candy store!
Azóta a három kisHeather boldogan él, minden vasárnaponként meglátogatják egymást, és jókat nevetnek a pórul járt farkason.