Macerás volt ugyan megszerveznie egyes-egyedül az előkészületeket, de úgy érezte, ha igazán akarja, nincs számára lehetetlen. Meg amúgy sincs semmi, ami őnagyságát megakadályozhatta volna abban, hogy végre egy jót bulizzon. Bár szeretett harcolni, hogy ne szeretett volna, mikor csupa izgalom, egy játék csak számára a háború,de már ráunt a ruszki képének bámulására. Már régóta meg akarta szervezni az évszázad buliját, ám elég biztos volt benne, hogy amíg Hitler és az SS-osztag nagy része otthon van, addig egy efféle akcióval csak a saját útját biztosította volna az Auschwitz-Birkenau nevezetű haláltáborba. Ám mikor hallotta, hogy a tengelyhatalmak vezetői tárgyalni mennek, elérkezettnek érezte az időt.
Az időpont adott volt, helyszínt sikerült találnia, kaja, pia, minden meg volt már, ám a legnehezebb még hátravolt: meg kellett hívnia a többieket.
Ausztriával könnyű dolga volt, amint biztosította róla, hogy viheti zongoráját, az osztrák azonnal rábólintott. Meg hát ő amúgy is Németország által megszállt terület volt, így nem volt olyan sok választása. Lengyelország is jött, pedig őneki Oroszországgal is meggyűlt a baja. A két olasz is jött, bár a déli csak az északi noszogatására volt hajlandó igent mondani. Bulgária szinte azonnal igent mondott, Japán szintúgy. Itt jött a dolog nehezebb része.
Mikor Romániával beszélt, a vámpír (legalábbis szerinte az) Magyarországra irányuló kérdéseire kitérő választ adott. Bár a magyar és a román egyazon oldalon álltak, Erdélyen még most is civakodtak. Vlad végül belegyezett abba, hogy eljön. Talán neki is elege volt már az egészből. Vagy a ruszkibó az egész ruszkiból. Elvégre 1944-ben már ő is a szövetségesek területeinek számát gazdagította.
Most azonban gyerekkori riválisának kellett telefonálnia.
Erzsébet először fel sem vette a telefont, ám másodjára már igen. Így szólt bele:
- Kurvanő fia szaros német*, na most aztán ne szórakozz velem! Már az első világháborúban át kellett volna állnom az angolokhoz! Ó, hogy a lepra és a pestis vinne el benneteket mind egy szálig a zsidótörvényeitekkel! Jöttök, és visszaadtok néhány területet (azt egyébként köszi :)), aztán már azt hiszitek ti vagytok itt a nagymenők?! Aztán gondoltok egyet, és megszálljátok Magyarországot?! És most itt egy csomó orosz, mindjárt vége a világháborúnak, és mi veszteni fogunk, éppen ahogy Teleki Pál** megmondta! És mondtam már, hogy itt van egy csomó idegen?! Mindenhol csak a pszichopata szovjetek vodkájának bűzét érzem! Gondolom csodálkozol, hogy mertem beolvasni neked?! Hát, tudom, hogy Hitler nincs otthon! És most te is, meg az idióta bátyád is elmehettek a B.P.-be! És itt most nem Budapestre gondolok!-miután a magyar kiordította magát, a porosz végre szóhoz jutott (bár részleges halláskárosodást szenvedett).
-Ööö... szia Erzsi, itt hatalmasságom beszél...
- Mit akarsz?! A földemet?! A zsidókat?!- Magyarország elég idegbajosnak tűnt.
-Csak tudod szerveztem egy ilyen bulit, és arra gondoltam, ha már mindenki ott tud lenni, akkor talán te is jönnél, és teljes lenne a tengelyhatalmak és megszállt területeinek jó része csapat...
-Ott lesz Románia?
- Igen...
-Akkor nem!-mondta, és lecsapta a telefont.
Gilbert sóhajtott egyet, ám rövidesen megcsörrent a telefon.
- Kaja lesz?- Magyarország volt az.
- Még jó hogy! Hatalmasságom nem hülye!
- De ugye rendes étel, nem Hitler szalonnája***?
- Persze!
- És pia?
- Igen. Magyarország német megszállásakor az első dolgunk volt kirabolni egy borospincét! Igazi hadizsákmány!- akármennyire is úgy tűnik, a porosz nem egy titkos szokása: minden országból ahonnan járt, elhozott néhány üveg jellegzetes ottani italt. Pálinkája már volt Magyarországról, most a bor következett.
- Rendben! De attól még hozok páleszt! Az mindig kell!
- Akkor jössz?
- Persze!-mondta/félig-meddig dalolta Erzsébet, majd letette a kagylót.
Nagyszerű. A buli holnap lesz, addigra minden kész lesz. Ám mikor Gilbert otthon álomra hajtotta a fejét, mégis úgy érezte, valamit elfelejtett.
Este hét körül szállingózni kezdtek a vendégek a gondosan feldíszített lakásba/villába/minipalotába. Poroszország továbbra is úgy érezte, valamit elfejtett, de nem tudott rájönni mit, és ez rettenetesen felidegelte. A két olasszal egyszerre megérkezett Németország, és ekkor rájött, hogy mit felejtett el. Öccsét ugyanis elfelejtette tájékoztatni a buliról.
Ludwig a többi ország előtt igyekezett nem mutatni idegességét, ám amint sikerült leválasztania a tömegből a poroszt, suttogva számon kérte őt.
- Mégis mit művelsz te itt, a megkérdezésem nélkül?
- Szerintem elég egyértelmű. Bulit tartok! Hatalmasságom azt hitte, hogy tetszeni fog neked az ötlet.
A fiatalabb Beilschmidt megadóan sóhajtott egyet.
- Kiket hívtál meg?
- Hát Vargasékat, Bulgáriát, Japánt, Ausztriát, Lengyelországot, Romániát, Magyarországot...
- Te megvesztél?! A fél csapat el akar minket tenni láb alól, és tálcán vinni a levágott fejünket Winston Churchill-nek! Eleve is, hogy jutott eszedbe szórakozni a világháborús vereség kapujában?!
- Úgy gondoltam, bulizzunk egy utolsót, mielőtt vége ennek a világégésnek!- nézett Gilbert könyörgően Ludwigra.- Egyébként is, van wurst és sör!
- Na jó, most az egyszer nem szólok erről a főnökömnek semmit!-mondta a német, majd megindult boldogan a büféasztal irányába.
Időben megérkezett az összes ország, és bár eleinte úgy tűnt, hogy Románia és Magyarország kirobbantja a harmadik világháborút még a második vége előtt, jó volt a hangulat. Ahogy egyre nőtt az üres alkoholos üveget száma, úgy növekedett a jókedv is.
Amikor a hangulat a tetőfokára hágott, és már mindenki arca pírban pompázott, kinek az alkoholos befolyástól, kinek mások alkoholos befolyásban hangoztatott szavaitól és tetteitől, nem várt dolog történt...
Az ajtó kicsapódott, és beléptek rajta...a szövetségesek...egy tonna fegyverrel.
Az előbbi hangzavar hirtelen döbbent csenddé változott.
Ekkor megszólalt Amerika:
- Na helló, jöttünk egy kis színt vinni a partyba!
- Da, egy kis vörös színt!-kontrázott az orosz.
És ekkor kitört a pánik.
*A Wikipédia szerint az első magyar írásban megmaradt káromkodás.
**Teleki Pál előre tudta, hogy ebből a háborúból csak baj lehet, a kilátástalan helyzet miatt (azt hiszem amiatt) öngyilkos lett.
***A magyar katonáknak Hitler szalonnát ígért, ám ehelyett valami dzsemet kaptak. Ezt nevezik Hitler szalonnájának, éppen ezért.
A WW2-ben Németország a Margaréta-hadművelet keretében megszállta Magyarországot.
Winston Churchill: Angol miniszterelnök a WW2 alatt.
Wurst: német beles virsli.