Abszolút lopás

Írta: Vathara

Fordította: Mallorn85

A/N: Semmi Avatar-ral kapcsolatos nem tartozik hozzám. A „The Cave of Two Lovers" AU darabja. Mert a rablás egy dolog, de a ló-tolvajlás egyszerűen helytelen.

„Mit művelsz? Ezek az emberek csak jót tettek veled."

Csak jót. Jah. És mit hozott ez valaha is bárkinek?

Minden, amit tettem, érted tettem."

Még annyira sem volt ébren, hogy elbúcsúzhasson.

„Akkor a legjobb, amit tehetünk értük, hogy olyan messzire megyünk, amennyire csak lehet," felelte Zuko élesen. „Azula utánunk kutat. Mit gondolsz mit tesz majd azzal, aki nagy jósággal viseltetett irántunk?"

„Keres minket, valóban. De ez még mindig a Föld Királysága. Nem égethet mindent porig és bírhatja a túlélőket szóra. Sokkal… finomabbnak kell lennie." Iroh felvonta ősz szemöldökét. „Mely hír ér sebesebben a füléhez, kisöcsém? Két menekült, akik távoznak az éjszakában… vagy egy strucc-ló-tolvaj?"

Fájt belegondolni. Olyan közel volt hozzá, hogy hazamehessen, hogy az apja újra akarja őt-

Azula mindig hazudik.

De Bácsika ott volt, mikor a hazugságai rájuk zúdultak. Még miután olyan… szörnyű dolgokat is mondott. Nyugat Sárkánya, aki képes elhárítani még Azula, a csodagyerek erejét is-

Ne gondolj rá Azula-ként. Ne! Ő – egy újabb akadály. Mint Zhao. Mint az erőd. Mint az Északi Sark.

És ő mindazokat legyűrte. Mindegyiket. Lehet, hogy nem győzött, az Avatar még mindig odakinn volt-

De az Avatar még mindig odakinn volt. Senki más nem kapta el a síkos kis Légidomár kölyköt. Még nem vesztett. Még nem.

Nem vagyunk menekültek. Üldözött szökevények vagyunk.

Hogy fordíthatjuk ezt a javunkra?

Megtévesztés. Azula lehet, hogy jobb volt a szembehazudásban, de ő is megtanult elrejteni egy-két dolgot. Amaz még mindig jobb volt nála pusztakezes harcban, mindig is az volt. Viszont fogalma sem volt róla, hogy megtanult bánni a karddal. Mint egy közkatona. Mint valaki aki még idomítani sem-

Mint egy menekült.

Használd maszkként. Rejtsd el a nyomukat úgy, ahogy Azula soha nem is sejtené, míg Bácsika felépül. Míg idejük lesz kigondolni mi legyen a következő lépés.

Bárcsak… itt lenne Jee hadnagy.

Fogalma sem volt, vajon a hajójuk túlélte-e a Víz Szelleme támadását az Északi Sarkon. Nem merte megkérdezni Azulát. Még a hazamenetel gondolatától megszédülve sem….

Az én embereim. Nagyobb biztonságban vannak az óceánon sodródva, mint Azula keze alatt.

Agni, remélte, hogy életben voltak.

Az embereim. A hajóm. Bácsika.

Az Avatar utáni kutatása részei voltak. De felelős is volt értük. Ezért volt herceg.

Soha ne feledd ki vagy.

Lassú mozdulatokkal, sajogva kiszállt a nyeregből.

A gyeplőt fogva, Bácsi megszorította a vállát és visszavezette a hátast a karámjába.

Zuko várt, kissé reszketve. Fura, az éj eddig nem tűnt ilyen hidegnek. „Gondolod hogy kereshetnénk egy kikötőt?" kérdezte hirtelen, ahogy Iroh visszatért. „Tudni akarom – a hajók…."

„Igen; én is tudni kívánom Jee hadnagy túlélte-e az ostromot," mondta Iroh higgadtan. „Érdeklődtem, mielőtt oly sebesen távoznunk kellett volna. Nem volt hír."

Ne. Ne megint-

„De arról sem volt hír, hogy meghaltak volna. Soha ne add fel a reményt, kisöcsém." Vigasztaló veregetés a vállán és egy ravasz mosoly. „Gyere. Hosszú séta áll előttünk."

És sokkal hosszabb lesz, gondolta Zuko bánatosan. „Egy feltétellel, Bácsikám."

„Feltétel?" Iroh megpróbált ártatlan képet vágni.

„Igen," felelte Zuko mogorván, felkészülve a hosszú menetelésre. Csak egy újabb akadály. Azula… csak egy újabb akadály. Meg tudod csinálni.Többet nem gyűjtögetsz tealeveleket."

Vége.

A/N: Az angol hódítás előtt a Welsh jogban minden bűnök legsúlyosabbika nem a gyilkosság, hanem a tolvajlás volt. Míg a fegyveres rablás bizonyos körülmények közt megbocsátható volt, a titokban történt lopás – abszolút lopás – főbűnnek számíthatott. A saját házigazdádtól lopni, aki befogadott és szállást nyújtott neked… hát. Nagyon csúnya.

Ez a történet nem változtatja meg nagyon a cselekménytörténetet; Zuko később még mindig vehetett egy másik hátast lopott alapokból. Ugyanakkor sok minden változhat még, út közben….