Cím: Harangok
Fandom: Death Note
Műfaj: dráma, sötét
Elbeszélésmód: E/1.
Fejezetek száma: 1
Szavak száma: 311
Állapot: befejezett
Szereplők: L, Light
Párosítás: -
Korhatár: T/PG-13/12+
Ismertető: Hosszú idő után L újra hallja a harangok zúgását, s ez csak egyvalamit jelenthet...
Figyelmeztetés: szereplő halála
Spoiler: anime 25. része, manga 58. fejezet
Megjegyzés: ez még akkor íródott, amikor még nem tudtam eleget L hátteréről...
Ugye, milyen édesen szólnak a harangok? Mi az, te nem hallod őket? Nem hallod ezt a földöntúli muzsikát, ami betölti az egész világot? Azt mondod, ez csak a fejemben létezik?
Pedig akkor is hallottam a harangokat, mikor a szüleim meghaltak. Nem, még a temetésük előtt. Aznap, mikor balesetet szenvedtek. Tudod, beléjük rohant egy részeg kamionos.
Pedig szerettem őket. Azt hiszem, ők is engem, de legfőképp büszkék voltak rám. Nem sok szülő büszkélkedhet egy zseni, sportban, művészetekben és tudományokban egyaránt kiemelkedő képességekkel rendelkező fiúval. Éppen ezért a legjobb iskolákba járattak, a legrangosabb versenyekre neveztek, a legkiválóbb edzők gondjaira bíztak. Megtehették, hiszen nagyon gazdagok voltak.
De látod, még a gazdagság sem menthet meg senkit. Az élet egy pillanat alatt kihunyhat. Már tudom, sokszor egy halálisten keze van a dologban. Lehet, hogy az én nevem is hamarosan egy Listába kerül.
A szüleim halála után hosszú ideig nem hallottam a harangokat, ám egy nap, úgy két évvel a baleset után, újra felzúgtak. Akkortájt Angliában éltem a nagynénéméknél. Máig második szüleimként tekintek rájuk, hiszen nemcsak neveltek és taníttattak, hanem megadtak mindent, amire gyermeki álmaimban vágytam.
Csakhogy azon a napon, mikor meghallottam a harangokat, betörtek a birtokra, és mindkettejükkel végeztek. A bűnözőket azóta sem kerítették kézre.
L. Ezt a „nevet" Wataritól kaptam, azon az estén. Egyike volt a gyilkossági csoport embereinek, és felfigyelt az eszemre. A mentorom lett. Ő vigyázott rám azután, s tanított, hogy detektív lehessek. Így kerültem a szakmába.
Hogy miért pont L? Mivel japán vagyok, és a japán nyelvben nincs valódi „l" hangzó. Ez is az álcám része: ha nem szükséges, nem szivárogtatom ki még azt sem, milyen nemzetiségű vagyok.
Azóta, a nagynéném és nagybátyám halála óta nem hallottam a harangokat. És most zúgnak. Újra hallom ezt a túlvilági nótát, s most mintha engem szólítanának, hívnának a semmibe.
Sajnálom, Light. Mégha tudtam is, hazugság, szerettem volna azt hinni, a barátom vagy. De a harangok mást állítanak. Muzsikájuk azt suttogja: Kira ma megöli L-t.
