A történet egyedülálló, a többi történetemhez nincs köze. A figyelmeztetésket kéretik elolvasni és komolyan venni, a kommentekben nem kívánok olvasni az emiatti panaszkodásokról! Ez a fejezet farkasoknak való (tehát nincs rózsaszín habos fluff-tenger), a báránylelkűek ugorjanak a következő fejezetre!

STony. Tony elhatározza, hogy megszerzi, amire szüksége van és ezáltal megsegíti barátját, Steve pedig váratlan helyzetbe kerül.

FIGYELMEZTETÉS: slash, PWP, kínzás, nemi erőszak, erotikus tartalom, durva nyelvezet (az ismeretlen kifejezésekről magyarázatot itt találhatsz: wé wé wé pont fanfic PONT hu PER merengo PER help PONT php) (Bocsi, a k*cs*g honlap semmilyen linket se engedélyez, még beágyazni se... no comm!)
Továbbá igényes zeneválogatásokat is csináltam minden fejezethez, ezeket a Merengőre feltöltött történet elejét találhatod. A profilomra egyszerűen eljutsz az itteni bemutatkozásomban található linkkel.

_._

_._

«.¸¸.°´¯`*A kihasznált forradalma*´¯`°.¸¸.»

_._

_._

Steve fejfájással ébredezett. Indokolatlanul kábának érezte magát. Percekig tartott, amíg úgy-ahogy magához tért, és megérezte, hogy a kezei a feje fölött vannak. Képtelen volt mozdítani őket. Nyögve rángatta meg zsibbadó végtagjait, és ahogy felpillantott meglátta, hogy csuklói vastag pántokkal vannak felrögzítve az ágytámlára, ami ránézésre kovácsoltvasnak tűnt. Akárhogy rángatta, csak a csuklóit sikerült felsértenie, a fémet még csak meghajlítani sem tudta. A kezdeti sokktól zihálva nézett körbe. Egy tágas franciaágyon feküdt, a tegnapi nadrágja volt rajta, a cipőjét a szoba közepén látta széthagyva. A helyiségben viszonylag sötét volt, de a függöny résein keresztül egy-két fénysáv vonta halvány derengésbe a szoba némely részeit. Szétdobált ruhák és üres szeszes üvegek hevertek mindenfelé. Ha tippelt volna, akkor azt mondta volna, hogy Stark szobájában van. De ő miért ejtené foglyul? Előző este, a vacsora után rosszul aludt, rémálmában ismét jégbe vitte a gépet, ezért inkább sétálni indult a toronyban. Aztán semmi. Szalagszakadás. Elvileg a toronyból nem rabolhatták el. Stark nagy figyelmet fordított a Bosszúállók tornyában is a biztonsági rendszerek fejlesztésére és működésére. Nem értette, mi történt.

Hirtelen egy alak bontakozott ki a sötétből, de az arcát továbbra sem látta a homályban.

– Ki maga? – Számonkérésére az idegen felkuncogott. Az árnyéka alapján az illető a kezében lévő palackból nagyot húzott. Még néhány lépést közelített, de a fénysáv előtt megállt. Steve ismét nagyot rántott a kezein, de a bilincsek nem mozdultak.

– Mit akar tőlem? Hol vagyok? – Az alak egy ciccenő hanggal felelt, mintha idegesítené a szőke faggatózása. Lassan kilépett a fénybe.

– Stark! Mi a fenét képzel, mit csinál? – De amaz nem felelt, felsőbbrendű daccal a szemében tekintett le Steve-re.

– Csak szólok, hogy az ágykeret, a támla és a bilincsek is adamantium ötvözetből vannak, szóval teljesen felesleges erőlködnöd.

– Mi ez Stark, valami kicsinyes bosszú? – Bár a másik tegezésre váltott, ő nem volt hajlandó erre. A Zseni erre felkacagott. Alsónadrágban volt, jobb kezében egy italos palack, a másikban egy kisebb, köptetős üvegre emlékeztető üvegcse volt. Egyre közelebb ért az ágyhoz, majd feltelepedett rá. A Kapitány megpróbált arrébb húzódni, de a másik gond nélkül mászott rá, pontosabban a csípőjére ült és előrehajolt a füléhez.

– Ugyan, Steve! Ez ajándék.

– Másszon le rólam! – kiáltott fel megbotránkozva Steve és elhúzta a fejét. A szeszes üveg nagyot csattant az ágy mellett, a másik üvegből pedig Tony egy csepegtetővel felszívott némi folyadékot.

– Még órákig gyengébb leszel a szertől, amivel elkábítottalak, úgyhogy minden ellenkezés hiábavaló.

Tony visszatekerte az üveg fedelét és az ágyra ejtette. Steve-ben megszólalt a vészcsengő, de hiába rántotta el a fejét, egy erős marok elkapta az állkapcsát. Miután Stark a szájába nyomta a folyadékot, a tenyerét rászorította az ajkaira, nehogy kiköphesse az idegen anyagot. Néhány másodperces néma küzdelem után a Kapitány végül lenyelte a keserű szert, mert már marta a száját. Tony végül elengedte és lehajolt az italáért, amiből ismét nagyot húzott.

Steve köhögött, ahogy az anyag végigmarta a torkát és a nyelőcsövét. Másodpercek alatt gyújtott benne lángoló forróságot. Úgy érezte, menten meggyullad, olyan melege lett. Tony látta, hogy a szőke férfi egyre gyorsabban kapkod levegő után. Az üveg megint a földön végezte, majd közelebb hajolt Steve-hez, de az megint elrántotta fejét. Tenyere végigsimult az értetlenkedő arcán, belecsúszott a hajába, és megállapodva belemarkolt a szőke tincsekbe. Így biztosítva, hogy Rogers ne ránthassa el a fejét, közelebb hajolt a füléhez.

– Takarodjon rólam! – kiáltotta Steve elutasítóan, de a másik csak jót derült rajta. Fullasztóan melegnek érezte a levegőt.

– Hmm... Ez csak segít, hogy bírd az élvezetet! – Kéjesen kiejtett szavait halkan suttogta a Kapitány fülébe, aki megborzongott, ahogy Tony beszéde nyomán forró levegő simított végig a csupasz bőrén. A szavak elhaltak, és a milliárdos gyengéd csókokkal hintette be a fülét és a körülötte lévő bőr felületet, lassan haladva a Kapitány álla felé.

– Stark, azonnal fejezze be! – Nem tudta, mit szívott vagy ivott a különc zseni, de sosem hitte volna, hogy mámorában ennyire kivetkőzik magából. Nem gondolhatott másra, mint hogy a kábítószer vagy az ital ment az agyára.

– Hidd el – mondta két csók között –, könyörögni fogsz a folytatásért!

Steve határozottan biztos volt az ellenkezőjében. Ő a nőket szerette, Peggyt, aki már sosem lehet az övé. Úgy gondolta, sosem bújna össze egy férfival, mert az teljesen ellentétes lenne az ő életképével. Taszította a gondolat és az érzés, hogy Stark mégis rámászott és csókolgatja a nyakát, mintha ő is egy lenne a huszonéves libák közül, akiket ágyba szokott vinni.

De a szer, amit a Zseni beleerőszakolt, feltüzelte a testét. Mikor a puha ajkak a szájára tapadtak, ő azonnal becsukta a sajátját, de ahogy egy kéz határozottan közeledett az ágyéka felé, levegő után kapott és vesztett. Tony nyelve akadálytalanul besiklott a szájába és vad csatára hívta az övét. Már a saját nyelvén is érezte a whisky kesernyés ízét. A forróság az elméjét is beborította, ahogyan a világ felrobbant körülötte. Bár az agya vadul tiltakozott, elvégre egy férfi smárolta le, mégis gyengéden válaszolt a vad hívásra, lassan, tapogatózva. De a Playboy nem volt türelmes, vadul csókolta tovább, immár a másik kezét a kipirosodott arcára szorítva, követelőzve. Tony sebesen fedezte fel a szája minden szegletét, és mikor megtámadta a Kapitány alsóajkát, a szívásra és harapdálásra válaszul a szőke felnyögött.

– Ne... – De a szájára tapadt ajkak és a nyelv, ami még erőszakosabban falta őt, elnémította. Alig győzött levegő után kapkodni az orrán, mert a szája folyamatosan foglalt volt. Ujjak simultak a szőke tincsek közé újra és újra, hogy a végén Tony durván beléjük markolhasson.

– Rossz válasz! – búgta a fülébe a milliárdos újabb csókok között. Hosszú percekig folytatták így, míg végül a Zseni felegyenesedett, és ismét a kis üveg után nyúlt. Ez alatt Steve megpróbálta összeszedni magát, és vitézül ellenkezett, mikor Tony ismét a szájába nyomta az üvegcsövet, de nem kívánt partnere nem volt kíméletes. Vasmarokkal szorította az állkapcsát, és még csak ki sem kellett nyitnia a másik száját, a fogai mellé nyomta be az üvegcsővel a szert. Ismét a szájára szorította a kezét, de egyúttal a férfi füléhez hajolt, érzékien belefújt, majd ahogy megérezte a másik borzongását, elkezdte szopogatni a fülcimpáját. Steve lenyelte a folyadékot, és a tenyér a tarkója alá csúszott, megemelve a fejét egy csókhoz. Ami nem váratott sokáig. A vad csatába Steve is becsatlakozott, nyelve lassan siklott át a milliárdos szájába, aki ekkor elhúzódott. Keze Rogers hasáról lassan lejjebb csúszott a férfi övére. Hamar kioldotta azt.

– Mit akar tőlem? – nyögte Rogers erőtlenül, ahogy a testében dúló forróság eltompította az ellenállását.

– Férfivá teszlek – jött a sokat ígérő felelet, ahogy Tony lassan lehúzta róla a nadrágját az alsóval együtt. Steve hihetetlenül megalázónak érezte a helyzetet; az agya, annak legalább is az a része, amit még nem nyomott el a forróság, vadul tiltakozott a szituáció ellen. – És te élvezni fogod!

A tehetetlen férfi erőtlennek érezte magát. Tony keze lassan megindult a bokájától a combja felé, így simítva végig Steve izzó bőrét. Finom érintéssel játszadozott a combtövénél, majd rásimított a Kapitány kőkemény férfiasságára is, aki erre felnyögött. Tony megismételte, és Steve másodszorra sem bírta visszatartani a hangját. A kezek lassan félretolták a combjait, besimultak közé, Steve pedig kifulladva kapott levegő után. Végül Tony kezei behajtották a térdeit és teljes terpeszbe támasztották fel a lábait. Képtelen volt megmozdulni, hogy ellenálljon.

– Lazulj el! – érkezett az utasítás – Koncentrálj erre! – Ujjak érintését érezte az ánuszánál, mellette és körülötte játszottak, de néhány másodperc múlva fájdalmasan kiáltott fel, ahogy egy csúszós ujj erősen beléhatolt. A kiáltást elfojtotta a szájára tapadó ajkak csókja. A Milliárdos nem adott időt neki, tenyerével ismét megemelte Rogers tarkóját, így mélyebben, vadabbul csókolta meg, miközben az ujját egy másik is követte. A Kapitány nem tudott kiáltani, mert Tony még a levegőt is elszívta előle, így csak másodperekkel később jutott lélegzethez az orrán keresztül. Kezei erősen nekifeszültek a fémnek. Közben a tövig behatolt ujjak vadul megfordultak és tapogatózni kezdtek, Steve pedig fájdalmasan nyögött a csókba. Nem sokkal később a Zseni megérezte, hogy jó helyre tapintott. Rogers teste megrándult, ahogy a combjához simuló fallosza is. Megszakította a csókot, hogy hallhassa a tanúbizonyságot, ami kétségkívüli volt. Ahogy azt a pontot érintette, Steve kéjesen felnyögött. Majd újra és újra.

Arca izzadtságcseppekben úszott, szőke tincsek sokasága tapadt a homlokához. Tony egyre erősebben és egyre gyorsabban érintette meg azt a bizonyos pontot az ujjaival, élvezettel hallgatva a szőke nyögdécselését, aki lehunyt szemekkel egyre hangosabbá vált. Feltámasztott lábai néha visszacsúsztak, de a Milliárdos egyik lábát a sajátjával, a másikat a kezével támasztotta meg, hogy jobban hozzáférhessen az alatta élvezkedő férfihoz. Látta a felbilincselt kezeket ökölbe szorulni és nekifeszülni a fémnek, ez pedig elégedettséggel töltötte el. Sokszor lassított a tempón, vagy épp nyújtotta az érintések hosszát, ilyenkor Steve tüdejéből hosszabb, erőltetettebb nyögések szakadtak fel. Nem sietett el semmit, ameddig lehetett, nyújtani akarta a dogot.

A lekötözött férfi körül megszűnt a világ. A gyönyör egyre magasabb fokokat ért el nála, bár a Milliárdos nem sietett el semmit, a ki-be sikló ujjak tempóját sokszor visszavette, hogy még tovább kínozhassa. A józan eszét teljesen elnyomta a lila köd. Zúgó dobhártyáin a dobolás egyre hangosabbá vált, a fejében érzett lüktetés és forróság a tetőfokára hágott. Alig halotta meg a Zseni kéjtől csöpögő szavait.

– Ha azt akarod, hogy folytassam, akkor kérned kell! – Öntudatlanul csúsztak le a szavak az ajkairól, még mielőtt átgondolhatta volna a kérést.

– Csináld még! – nyögte rekedten, és Tony csinálta. Gyorsított a tempón, és mikor Steve lélegzetért kapkodva felkiáltott, mélyen megcsókolta és az ujjait tövig nyomta belé. A szőke férfi semmit sem érzékelt a külvilágból az orgazmus élvezetétől és a felfokozott oxigénhiánytól. Ez volt élete első szexuális élménye, és sosem hitte volna, hogy így fogja megélni. Az ajkak elváltak az övéitől, és mint egy fuldokló, úgy szedte a levegőt. Mellkasa sebesen emelkedett és süllyedt, percekig csak az ő zihálása töltötte meg a szoba csendjét. A gyönyör köde lassan eloszlott.

Tony közben letörölgette magukról az élvezet nyomait, de az ujjait nem húzta ki Steve-ből. Ismét előszedte az üveget, és bár csak fél kézzel, de megint felszippantott belőle az üvegcsőbe. Először a saját szájába nyomta, majd, azt követően, hogy Steve-nek is kimért egy újabb adagot, visszazárta az üveget és maguk közé ejtette. Rogersben pihenő ujjaival lassan, körkörös mozdulatokkal kezdte masszírozni a már feltérképezett pontot, de a szőke csak egy fáradt sóhajt hallatott. Tony látta, hogy a férfi fallosza csak lassan tér magához.

– Bár az élvezet miatt szívesen befognám a szádat most is, de ezúttal szükségem van mindkét kezemre. Próbálj meg ellazulni! Ha nem megy, akkor csak üvölts nyugodtan, itt úgysem hallja senki.

Steve kábán bámult rá, nem tudván, hogy mi fog következni. Tony nem szolgált egyéb magyarázattal, hanem a belső masszírozást abbahagyva kihúzta az ujjait Rogers ánuszából, aki erre megkönnyebbülten felsóhajtott. Tony kinyújtotta a Kapitány lábait és ráült a combjaira. Egyik kezével megmarkolta Steve félmerev férfiasságát, lehúzta a bőrt, közben a másik kezében pedig megcsillant az a bizonyos jó tizenkét centis üvegcsövecske. Tony a szájához emelte, rálehelt és megnyalta a szűkített száját körben, majd a csőszájat Rogers falloszának bejáratához érintette, és, még mielőtt a szőke tiltakozhatott volna, elkezdte betolni a húgycsövén. Nem foglalkozott a Kapitány üvöltésével, sem azzal, ahogyan a kezei nekifeszültek a fémnek. Mivel pedig a lábaira ráült, és a keveréke órákra legyengítette a Kapitány izmait, az sem zavarta, hogy megpróbálta kirántani alóla a lábait. Határozottan és teljesen betolta a csövet addig, míg csupán az ujjai között lévő gumis tartály maradt kint. Megpróbált kedvezni Steve-nek, ezért megvárta, míg az kifogy a kiabálás miatt az oxigénből, és mikor levegő után kapott, ő akkor nyomta össze hirtelen a gumitartályt, a szőkébe spriccelve annak tartalmát.

A fájdalom azonnali volt. Ahogy a csőszáj tágult és hatolt egyre mélyebbre, úgy lett az érzés is egyre rosszabb. Őrjítően feszült és szúrt a húgycsöve, de hiába kiabált, a Milliárdos nem lassított. Mikor levegőt vett egy éles, maró szúrást érzett. A fájdalmas csípés egyre jobban széterjedt, és felkiáltani sem volt lehetősége. Az a kevés oxigén is, amit belélegzett, beszorult a tüdejében. A fájdalom akkora volt, hogy teste görcsbe rándult és levegőt se tudott venni. A csípő fájdalom lassan szétterjedt az egész nemi szervében és csak hosszú percek múlva kezdett enyhülni. Tony közben egy palackot tartott a szájához és próbálta megitatni belőle, több-kevesebb sikerrel. A fájdalom lassan elmúlt, feszítő forróságot hagyva maga után. Steve farka olyannyira merevvé vált, hogy úgy érezte, menten felrobban egy érintéstől is. Óriási szexuális túlfűtöttség öntötte el; már nem csak a teste égett lázban. Tony csak erre várt.

Ismét megcsókolta őt, izzadt tincseit kisöpörve a szeméből, a tarkója alá nyúlva, hosszan, gyengéden. Utána apró csókokkal kezdte behinteni Steve nyakát, az pedig hangosan felnyögött az izgató érintésekre. Tony úgy érezte, mintha egy kiscicát simogatna. Keze lassan simult az izmos combra, ami azonnal feltárulkozott előtte. Elégedetten elmosolyodott, ahogyan kissé lejjebb csúszott és besíkosítózta a farkát, miközben az ujjai ismét visszacsúsztak a Kapitány ánuszába. Rogers először levegő után kapott a fájdalom miatt, de ahogy Tony újra és újra tövig beléhatolt, pontosan célozva, már az élvezettől nyögdécselt, a korábbinál hangosabban. A Milliárdos tudta, hogy a kéjszer sokszorosára fokozza a gyönyöröket.

– Érzed ezt? – kérdezte tőle, vágytól túlfűtött hangon. A felelet halkan érkezett hangos sóhajok és nyögések között.

– Ahh... Igen..!

– Koncentrálj erre! Lazítsd el magad tejesen! Ne feszülj annyira! Engedd, hogy átjárjon ez az érzés és tárulkozz ki teljesen! Amikor abbahagyom, akkor is maradj ellazulva! Érted? – Kissé lassított a tempón, de fokozott az erősségen. Steve hangosan nyögött, de Tony alig érezte, hogy ellazulnának az izmai. Sejtette, hogy a Kapitány csak a mondanivalója felére, vagy még annyira se figyelt.

– Ha nem lazítod el az izmaidat, csak magadnak ártasz vele! Annyira gyorsan visszaszűkülsz, hogy hiába melegítelek elő, semmit sem ér. Lazítsd el az izmaidat! – Még tovább lassított és sokat erősített az ujjai érintésén, Rogers pedig hirtelen lélegzetet vett egy hosszú és hangos nyögés után. Tony úgy érezte, hogy mindent megtett, de ő sem volt fából.

Nekifeszülve, egy majdhogynem félig ülő pozícióig feltornázta Rogerst, aki mindezt figyelmen kívül hagyta. Hirtelen húzta ki belőle az ujjait, és helyette saját falloszát nyomta a bejáratának. Jobb karjával szorosan átkarolta a Kapitány csípőjét, bal tenyerét pedig az értetlen tekintet vágó férfi szájára szorította. Nem akarta látni, ahogy az a tengerkék szempár megtelik fájdalommal, ezért a füléhez hajolt.

– Emlékezz az érzésre és próbálj ellazulni! – suttogta bele halkan és várt néhány másodpercet, mielőtt határozottan beléhatolt. Erősen szorította a kezét a szájára, de így is hallotta a saját hangos élvezetén át a hosszú, fájdalmas kiáltást, ami lassan zajos zihálássá halkult. Nem mozdult, amíg a szőke férfi teljesen el nem hallgatott. Akkor a tenyerével a hajába túrt és inkább ajkaival hallgattatta el. Ahogy kintebb húzódott és visszatolta magát, Rogers ismét felkiáltott, de már jóval halkabban, részben mert Tony még mélyebben csókolta tovább. Nem hagyta, hogy a fájdalom sokáig húzódjon a Kapitány testében. Az egyetlen megoldás a továbblépés volt. Szándékosan ültette fel, mert így a farka pontosan érinteni tudta azt a bizonyos, hihetetlenül érzékeny pontot Steve-ben. De csak akkor, ha megmozdul.

Tony, mivel korábban már begyűrte az izmos test és a kovácsolt mintájú ágytámla közé a takarókat, durván préselte az ágytámlának a Kapitány testét, és tövig beléhatolt. Rogers felkiáltott, de ő nem állt meg, gyors, határozott tempóba kezdett. Még sosem érzett ilyet: Steve annyira szűk és forró volt, hogy ha nem vett volna be maga is a kéjszerből, nem bírta volna sokáig ezt a felfokozott élvezetet. Így viszont hajtotta a kielégületlenség és a vadászösztön, elvégre Rogers gyönyörű volt az izmos testével és határozott vonásaival, ugyanakkor elbűvölő a kipirosodott arcával és tengerkék szemivel. Utóbbiaknak köszönhetően ártatlannak tűnt, akár egy kisfiú. Ő is felsóhajtott, ahogyan az ágynak préselődött testbe bele-belelökte a falloszát.

Lassan Rogers kiáltásai érzéki nyögésekbe fordultak át. A feszítő érzés nem múlt el, de a gyönyör csillapította a fájdalmát. Az égető kielégületlenség ott tombolt benne, a fallosza úgy lüktetett, hogy az már valósággal fájt, de az őt kitöltő hímvessző mozgása elterelte a figyelmét. Tony tartotta a tempót, miközben egyik keze lecsúszott Steve hátára. Érzéki sóhajaik hangja megtöltötte a szobát, mindkettőjükről folyt az izzadtság, de a vágy kíméletlenül hajtotta őket. A Playboy többször is bedobott olyan mozdulatokat, amitől Steve hátravetett fejjel, egész tüdőből nyögött fel. Ez a látvány viszont őt is rendesen felizgatta, ezért ezeket a hangokat igyekezett minél többször kicsalni a Kapitányból. Volt, hogy a szögön változtatott, de volt, hogy egy-egy extra erőset lökött rajta. Mikor nagyon kifáradt, lelassított és a vizes palackból ivott, de megitatta Steve-et is. Ezt követően a palackot félretéve a vállára emelte a Kapitány lábait, aki a következő lökésnél ismét hatalmasat nyögött. Hosszú perceken át tartotta ezt a pózt, de később ezen is változtatott; saját karjait Steve térdei alatt átvezetve kapaszkodott az ágytámla rácsába, így a szőke lábai nagyobb terpeszbe kerültek. A Kapitány vágytól túlfűzött nyögése volt a felelet, és Tony rágyorsított a tempóra. Erősebbeket lökött, ahogy látta Steve-et közeledni a csúcshoz.

– Akarod, hogy folytassam? – kérdezte nem minden hátsó szándék nélkül, és minimálisra visszavette a sebességet.

Steve lihegve emelte fel a fejét és megbántott szemekkel nézett rá. Tonynak kissé összefacsarodott a szíve – „mint egy kiskutya, akibe belerúgtak!", gondolta –, de ez nem róla szólt, ezért a Kapitány füléhez hajolva megismételte a kérdést. A szőke férfi arca hozzásimult.

– Ne hagyd abba, kérlek! – A lehelete izgatta Tony nyakát, és ő boldogan eleget tett a könyörgő kérésnek, elvégre maga sem állt már messze a gyönyör kapujától. Lassan gyorsított a behatolások és kihúzódások sebességén, és évezettel hallgatta Steve egyre sűrűsödő sóhajait. Maga is élvezettel nyögött fel, ahogyan egyre keményebben dugta a férfit és hallgatta az élvezettel teli visszajelzéseket. Kezeivel úgy szorította a vasat, hogy a bütykök szinte kifehéredtek rajta. Az ágytámla valósággal csattogott a falon és Rogers lábai sebesen himbálóztak a levegőben. Már húsz-harminc perce döngölhette az ágyba Steve-et, amikor észrevette, hogy a férfi ismét közeledik a csúcs felé, ezért rákapcsolt a sebességre. Durván és sebesen járatta benne a farkát, míg a sóhajok és gyönyörök el nem érték a tetőfokot. Steve hátravetett fejjel, hosszan nyögve élvezett el, az ondója beterítette mindkettőjüket. Tony alapból elment volna, de ahogy Steve még jobban összeszorult a farka körül a csillagokba szállt, végigkarmolva Rogers hátát, beleélvezve a szűk forróságába.

Hosszú percekig ziháltak egymás nyakába borulva, mindketten teljesen kifáradva a hosszú élvezetektől. Mindkettejüknek óriási kielégülés volt, de a szer miatt lassan visszatért a túlfűtöttség és a kielégületlenség érzése. Falloszaik ismét megkeményedtek. Tony lassan kihúzódott a férfiből és beleerőltetett egy újabb adagot a palackjából, utána maga is meghúzta. Tíz percet adott maguknak, és amíg Rogers pihegett, elő is szedte a következő eszközét, amit vastagon bekent síkosítóval. Gyengéden lejjebb húzta partnerét az ágyon és ismét szétterpesztette a lábait. Mutatóujjára egy szélesebb gyűrűt húzott, amin díszként egy három centi átmérőjű kerek idom helyezkedett el. Tony úgy fordította a gyűrűt, hogy az idom és a tenyere felfelé, Rogers érzékenyebb pontja felé mutasson. A felülete vastagon csillogott a krémes anyagtól, de azért óvatosan nyomta be Steve ánuszán, aki megrándult, ahogy az idegen tárgy keményen belécsúszott.

– Csak nyugalom! Egy pici kellemetlenség, de élvezni fogod, ígérem! – nyugtatta a Milliárdos, miközben pontosan beigazította a gyűrűt, majd a másik kezében lévő panelen megnyomott egy gombot. Steve hevesen kapott levegő után, ahogy megérezte a szúrást a végbelében. Tony ismét egy igen mély és heves csókkal próbálta enyhíteni a fájdalmát, ami lassan tovatűnt. Gyengéden kintebb húzta a Kapitányt az ágy széléhez, a jobb oldalára fordította és a bal lábát a saját, jobb vállára emelte. Steve nagyon kimerültnek érezte magát, de a kielégületlenség ismét fájdalmasan feszítette a farkát, a forróság pedig visszatért a testébe. Tudta, hogy így képetlen lenne pihenni. És egyébként is, akarta a folytatást.

Tony megnyomott egy gombot és a Kapitány azonnal felnyögött, ahogy a fallosza is keményen megrándult. A kis szerkezet korábban kitágult benne, hogy ne mozduljon el esemény közben, most viszont Tony bekapcsolta a rezgő funkcióját, amit a Zseni pontosan az érzékeny pontjához illesztett. Tony a Kapitány bejáratához nyomta a farkát, kezeit a fenekére és meredező farka fölé helyezte, hogy stabilan tarthassa, ha esetleg ficánkolni akarna, majd lassan beléhatolt. A kéjes nyögések határozatlanná váltak és a Steve lába is befeszült, de a kis szerkezet további vibrálása azonnal csökkentette a fájdalmát, így a Zseni máris tovább nyomta be magát. Aztán Rogers túlfűtött sóhajait hallva nem bírta tovább és ő is behatolt, kihúzódott és ismét behatolt, de keményebben. A férfi megrándult a hirtelen őt érő fájdalomra reagálva, de Tony nem viccből fordította az oldalára.

Az oka az volt, hogy ebben a pózban sokkal keményebben tudott behatolni, ugyanis ez a helyzet a kényelmes behatolás irányát elfordította kilencven fokkal. Így a farka jobban súrlódott az ánusz mögötti területeken, és sokkal mélyebbre is tudott hatolni, igaz, ez a póz általában fájdalmasabb a passzív félnek, de ezért használta a gyűrűt. Mivel ebben a helyzetben semmiképp nem érinti a másik gyönyörközpontját, és a fájdalom is sokkal erősebb, a gyűrű két feladatot végez egyszerre. És több fokozatban is; ez is Tony tervezését dicséri.

Kezeivel stabilan tartotta az oldalán fekvő férfi csípőjét, aki időközben próbált visszafordulni a hátára. Tony viszont feljebb tolta a szabályzó gombját, mire a Kapitány meggörnyedve nyögött fel, majd újra és újra. A Playboy nem volt rest és azonnal folytatta a kemény ki-és behatolásokat, maga is hangosan nyögve a mennyei érzésre. Hamarosan az izmos vállon fűzte össze az ujjait, úgy rántotta magára az izzadt testet. Olyan hosszúra nyújtotta a menetet, amennyire csak lehetséges volt.

Steve fájdalmát nem nyomta el teljesen a szerkezet rezgése, csak elvonta a figyelmét róla. Szinte a fellegekben járt, a szerkezet nekipasszírozódott annak a pontnak, és rezgése az egész nemi szervét átjárta, egészen a fallosza hegyéig. Olyan szintekre repítette a gyönyörbe, amiről nem is hitte, hogy létezik. Egyszerre érezte az élvezettel a kínzó fájdalmat, ezért hangosan nyögött és a teste görcsbe rándult.

Tony keményen és gyorsan dugta tovább, most nem kellett foglalkoznia a partnerével, hogy merre jár, csak arra kellett vigyáznia, hogy el ne menjen idő előtt. Nagyot húzott közben a palackból és megpróbálta Rogerst is megitatni, de ő többet nyelt félre, mint le belőle, ezért inkább felhagyott a dologgal. Ismét rágyorsított a tempóra, és élvezettel nyögött a levegőbe, hallgatva a Kapitány válaszreakcióit. Majd még jobban gyorsított, még keményebben, még mélyebbre hatolva Steve ánuszába, aki hangosabban és szaporábban nyögött. Alig tíz perc alatt el is érte a gyönyör küszöbét, ahová egy durva, mély lökéssel, Steve hátát végigkarmolva, hátravetett fejjel, hangosan nyögve jutott el, és beleélvezett a Kapitányba. Szorítása ellazult és pihegve dőlt az izmost férfira, aki továbbra is kéjesen sóhajtozott alatta.

Egy-két perccel később húzódott ki Steve-ből, akiből többek között egy megkönnyebbült sóhaj is felszakadt. Tony látta, hogy a férfi erősen vérpettyes a lábai között, de erre számítania kellett egy olyan valakinél, akinél az előkészületek semmit sem értek. Viszont Steve hamar gyógyult. Tony sietve a hátára fordította és fölétérdelt. Rogers vértől duzzadó falloszát bekente síkosítóval, az ánuszához illesztette és lassan ráült. Steve felpattant szemekkel fogadta, Tony pedig koncentrált az ellazulásra, ami Steve méretes férfiasságát tekintve nem volt könnyű, mondhatni kevésnek bizonyult. Pokolian fájt az aktus, de tovább ereszkezdett. Néhány perc pihenő után megemelkedett, előre dőlt és rátámaszkodott az ágytámla rácsára. Fejét lehajtva lesmárolta Steve-et, aki csak lassan tudott becsatlakozni a csókba, annyira lefoglalta a lehengerlő érzés.

– Ha el akarsz jutni a csúcsra – suttogta neki a Zseni rekedten –, akkor meg kell dolgoznod érte! Mire vársz? – nyögte a fülébe kéjesen. – Rajtad a sor! Juttass a csúcsra minket!

És Steve nem várt tovább. Hirtelen felnyomta a csípőjét és Tony felkiáltott. Steve lassabban kezdett neki és a Playboy ezután csak halk hangokat hallatott. Aztán a nyögések ellágyultak, megteltek szenvedéllyel és élvezettel. A Kapitány fáradhatatlanul dugta tovább, csípőjét újra és újra megemelve, Tony pedig keményen támasztotta és feszítette meg magát. Egyszerre közeledtek a csúcshoz és érték el azt. Ebben a pozícióban közel negyven perc után hangosan zihálva élveztek el. Steve csípője sokáig feszült Tonyénak, mindketten kiélvezték az utolsó pillanatokat is. Rogers beleélvezett Tonyba, a Zseni ondója pedig beterítette Rogers hasát és mellkasát. Aztán mindketten kiterültek az ágyon és csak a hangos lélegzeteik törték meg a beálló csendet.

Tony pár perccel később gyengéden beletúrt Steve izzadt tincsei közé és elkalandozva kezdett játszadozni velük. A Kapitány nem mozdult, még csak a szeme se rezzent meg a Milliárdos érintésére. A Zseni úgy egy óra múlva elkezdett aggódni Rogersért, mivel mozdulatlanul, reagálás nélkül feküdt mellette, az arca fehér és sápadt volt, és ha a Playboy nem látta volna a mellkasát emelkedni és süllyedni, pánikba esett volna, hogy talán nem is lélegzik. Hiába szólongatta és rázta meg a vállait, Steve nem mozdult. Úgy tűnt, hogy teljesen kimerült.

Tony nedves törölközővel áttörölte a férfit testét, letörölte róla a vért és az élvezetük nyomait, felfrissítette az izzadt tincseit és homlokát. Eloldozta a kezeit és ellátta a csuklóit. A bilincsek vérző, széles vágásokat hagytak a sápadt bőrön, ezért gondosan körbekötözte mindkét csuklóját. Körülményesen felöltöztette Rogerst, visszaöltöztetve az esti ruháiba, majd visszacsempészte a szobájába. Időbe telt, míg a biztonsági kamerafelvételeket nézve megfelelő időt talált arra, hogy végighúzhassa az eszméletlen férfit két folyosón és az egyik liften is. Remélte, hogy először csak álomnak hiszi majd a történteket. Nem takarta be, csak ruhástul végigdöntötte az eszméletlen férfit az ágyán. A Kapitány csendesen szuszogott tovább, és Tony nem bírta ki, hogy ne simítson ki pár tincset az alvó férfi szeméből, mielőtt távozott volna. Aztán gondoskodott a kamerafelvételek törléséről is.

_._

_._

_._

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel!