Az éjjel nyugalma körbelengte az egész szigetet. Mindenki aludt, kivéve az éjjeli őrszemek. Ők a helyükön voltak és némán kémleltek a távolba. Minden olyan békés volt, hogy nem is gondolta volna az ember, hogy az itt élők mennyit küzdenek nap mint nap. Ám ma még az éjjel sem adott nekik megnyugvást. Hatalmas zörej verte fel az itt lakókat, majd egy robbanást hallottak.

- Mi volt ez? - kérdezte a helyi kis közösség vezetője, legjobb barátjától. Válaszul csak morgást kapott, majd gyorsan kisiettek a házukból. Nem kellett sokat nézelődni, mire meglátták, amit kellett. Azt ugyan nem tudták meg, hogy mi történt, de azt igen, hogy hol, ugyanis füst szállt fel a távolból, amiből tűzre következtettek. Az a néhány ember, aki itt élt, a vezér köré csoportosult, majd együtt elindultak megnézni, hogy mi történt.

Pár percbe telt, mire eljutottak a helyhez, ahonnan a füst szállt fel.

- Óvatosan! Nem tudjuk, hogy kik ezek, illetve, hogy mit akarnak. - mondta halkan a többieknek, azok csak bólintottak. A bokrok között bújtak el és onnan figyelték a néhány méterre levő hatalmas valamit, amiből füst szállt fel, amit láttak. Nagy volt, piros és számukra teljesen ismeretlen.

- Tetszik ez a pusztítás. - szólalt meg az egyik fiú.

- Ja, nekem is. - reagált rá egy másik, aki ugyanúgy nézett ki, csak lány volt. - Bárki is csinálta, már akár most a barátunk lehet.

- Vagy a testvérünk. Tudod mit? Lecseréllek téged rá!

- Nem, mert én cseréllek le téged!

- Srácok! Lehetne halkabban? - lett elege a vezetőnek, ebből a kettőből.

Hirtelen hangokat hallottak, majd a roncs felé néztek és látták, ahogy három alak kivánszorog közülük. Ahogy megfigyelték, meglepte őket, hogy csak az egyikőjük volt ember. Egy kislány volt, furcsa, piros ruhában. Alacsony volt, hosszú fekete hajjal és nagy, barna szemekkel. Mellette egy hatalmas emberszerű lény volt, csak lilás színű bőre volt és mindenki meglepetésére négy szeme. A harmadik nagyjából akkora volt, mint a lány, csak kék szőre volt. Kinézetre nagyon hasonlított egy kutya nevű állatra, amiről egy kalmár mesélt nekik, aki saját elmondása szerint már bejárta az egész világot.

Mind a lány, mind a nagydarab valamit mondtak a kék lénynek, amit nem hallottak tisztán, de vélhetően nem kedves szavakkal dobálóztak, mert az arca szomorúságot tükrözött. Azonban hirtelen ez megváltozott, majd szaglászni kezdett és feléjük nézett, majd az egyik kezét felemelvén rájuk mutatott. Valamit mondott, amit nem értettek, mert a nyelv számukra ismeretlen volt.

Már mindhárman rájuk néztek, és valószínűleg mindannyian látták őket, ezért a vezető úgy döntött, hogy előbújik, egyenlőre egyedül. Mielőtt előlépett a bokrok közül, intett a többieknek, hogy maradjanak a helyükön. Ahogy közeledett feléjük, egyre inkább úrrá lett rajta a kíváncsiság és a félelem. Nem tudta, mit várjon tőlük, azt sem, hogy egyáltalán kik, vagy mik ők.

- Üdvözöllek titeket a szigeten! - köszöntötte őket, mikor már csak néhány méterre volt tőlük, megállt. - A nevem Hablaty! Ti kik vagytok és hogy kerültetek ide? - minden önuralmára szükség volt, hogy hangjából ne derüljön ki, mennyire ideges volt.

- Szia! Az én nevem Lilo. - mutatkozott be a kislány, majd a kék lényre mutatott. - Ő itt Stitch. - a lény morgott valamit, majd integetett. - Ő pedig Jumba. - most a nagydarab négyszeműre mutatott.

- Jumba üdvözöl téged és barátaid bokor mögött. - köszöntötte őt Jumba.

Hablaty intett a többieknek, hogy jöjjenek elő, majd sorban bemutatta őket. Amikor a sárkányok is előjöttek, akkor viszont egy kis probléma adódott. Lilo megijedt először, Stitch pedig támadni készült, azonban nem ő volt az egyetlen, a Hablatyhoz tartozó fekete sárkány felkészült, hogy lőjön, ha szükséges.

- Fogatlan! Ne! - kiáltotta Hablaty, mire a fekete hüllő, engedelmeskedett, becsukta a száját és leült a fiú mellé.

- Stitch! Te is állj le! - intette rendre Lilo is legjobb barátját. A kísérlet ugyan lenyugodott valamennyire, de továbbra is feszülten figyelte a szárnyas lényeket.

Ezután Hablatyék bemutatták a sárkányokat is.

- Most, hogy a bemutatkozáson túl vagyunk, és a konfliktust is elkerültük, szeretném, ha válaszolnátok néhány kérdésemre, először is arra, hogy hogyan kerültetek ide? - kezdeményezte a beszélgetést Hablaty.

- Röviden annyi, hogy Jumba ki akarta próbálni a legújabb találmányát, ami egy dimenziókapu, de Stitch elnyomott valamit, és nem tudtuk irányítani a hajót, majd lezuhantunk itt. - foglalta össze Lilo a lényeget.

Szegény Hablatyék ebből nem sokat értettek, mert az itteni technológia meg sem közelítette ezt. Emiatt rengeteg ideig csak magyarázták neki az egyes szavak jelentését. Miután ez nagyjából sikerült, megfordult a kör és Hablatyék magyarázták el az itteni helyzetet a jövevényeknek.

- Akkor mégis működött a találmányod Jumba! - mondta boldogan Lilo.

- Igen, úgy tűnik Gonosz Zseni ismét túlszárnyalta önmagát.

- Gonosz Zseni? - kérdezte Hablaty felvont szemöldökkel. - Ez mit jelentsen? - Fogatlan fenyegető morgást hallatott, amire Stitch hasonlóképp reagált.

- Ő régen valóban egy gonosz zseni volt, aki több száz illegális genetikai kísérletet teremtett, köztük az én Stitch-csem. - kezdett magyarázkodásba Lilo. A mondat végére, egyik karjával átölelte Stitch-t. - De már jók és minden kísérletnek megvan a helye, ahová tartozik.

- Ih. Stitch Lilohoz tartozik. - A kék lény megölelte a lányt, aki viszonozta ezt. Hablaty csak mosolyogni tudott ezen a látványon. Látta, hogy a lány és a lény elválaszthatatlan barátok és ez önmagára és Fogatlanra emlékeztette őt.

- Szívesen folytatnám a beszélgetést, de késő van és hűvös, úgyhogy mit szólnátok hozzá, ha eljönnétek velünk és a közösségi épületünkben folytatnánk? - ajánlotta Hablaty.

- Jól hangzik! - válaszolta Lilo és mindannyian elindultak a házak felé.

Útközben nem igazán beszélgettek, a sárkánylovasok a két földönkívülit tanulmányozták, míg a jövevények a sárkányokat bámulták. Gyalog sem tartott sokáig az út, hamarosan meglátták az épületeket. Lilonak tetszett a néhány építményből álló bázis. Mindenkinek volt saját hálóhelyisége, illetve volt egy istálló, egy közösségi épület és még néhány egyéb, amit különféle gyakorlatokhoz használtak.

- Üdvözöllek titeket Sárkányperemen! - mondta Hablaty, amint elérték a helyet.

Mindenki a közösségi helységbe ment, ahol Hablaty Fogatlan segítségével tüzet gyújtott. Lilo és Jumba leültek egy padra, Stitch fel-alá mászkált a falon, majd miután mindenhol szétnézett letelepedett Lilo mellé. Fogatlan végig figyelte a kis kék űrlényt, nem bízott benne, érezte, hogy valami nincs rendben.

- Szóval akkor... azt elmondtátok, hogy véletlenül kerültetek ide, de még mindig nem tiszta sok dolog. Például, hogy ha jól veszem ki, akkor te csináltad ezt a kék izét, igaz? - kérdezte Jumbatól.

- A neve Stitch! - tájékoztatta Lilo.

- Igen, Stitch, bocsánat, már meg is jegyeztem.

- Igen, hat-huszon-hatot én csináltam sok másik kísérlet mellett. - adta tudtára a négyszemű űrlény.

- Hat-huszon-hat? - kérdezte Hablaty

- Igen! Előtte még volt hatszázhuszonöt kísérlet, de hat-huszon-hat lett tökéletes egyed. - büszkélkedett tovább Jumba.

- Miért csináltad meg ezeket a kísérleteket? - szállt be Asztrid is a beszélgetésbe.

- Hát azért hogy... - itt elakadt a tudós szava, mert rájött, hogy nem lenne a legjobb ötlet, ha megtudnák, hogy mi volt a kísérletek feladata, így egy kis hazugsághoz folyamodott. - ...azért, mert egyedül voltam... - mondta kicsit szomorúan, ugyanis ez nem volt teljes mértékben hazugság. - Eleinte házimunkákat végző kísérleteket hoztam létre, de később egyre különb képességeket tudtam adni nekik, például olyan, ami spriccel vizet, vagy fúr lyukat.

- Értem... és szabad megkérdeznem, hogy miért hívtad magad gonosznak? - érdeklődött Hablaty, mire Fogatlan fenyegetően nézett Jumbara.

- Tudod... nem törvényes genetikai kísérlet teremtése, ezért neveztek gonosznak és őrültnek. - magyarázta az űrlény.

- De miért hivatkozol magadra így? - folytatta a kihallgatást Hablaty.

- Azért mert rám ragadt, amíg börtönben voltam! - akadt ki Jumba, akinek elege lett a témából. Lilo látta rajta, ezért átvette a kérdező szerepét.

- Szóval mondd csak Hablaty, ha vannak itt sárkányok, akkor vannak múmiák és vérfarkasok is? - kérdezte szinte csillogó szemekkel a kislány.

Jumba örült, hogy Lilo gyorsan kapcsolt és elterelte a témát. Attól tartott, ha elmondja a múltját, akkor már nem lesznek olyan barátságosak az itteniek, és el akarta kerülni a konfliktust, hogy minél hamarabb mehessen dolgozni azon, hogy visszajussanak. Örült neki, hogy nem volt itt Pleakley, aki biztos kikotyogott volna mindent. Eredetileg Jumba egyedül akarta tesztelni az új találmányát, ami egyfajta dimenzióugró szerkezet volt a hajóba építve, és bár az egyszemű űrlény könyörgött neki, hogy hadd menjen vele, de Jumba hajthatatlan volt, viszont azt nem vette észre, hogy Lilo és Stitch fellógtak az űrhajóra.

Mikor már messze a sziget felett volt, akkor hallotta meg, őket, majd miután leszidta a két potyautast, elindult volna vissza, de Stitch aktiválta az új találmányát és végül ami során egyik pillanatban még Hawaii felett voltak, majd hirtelen egy sziget felé repültek, és nem bírták elkerülni a becsapódást.

- Nem tudok róla, hogy léteznének ilyen lények itt... - mondta kicsit bizonytalanul Hablaty. Ugyan nem hitt Kalmár Johann történeteinek, amikben szerepeltek ilyen, meg ehhez hasonló lények, de miután el lett magyarázva nekik, az űrlények fogalma, illetve találkozott kettővel, kicsit elgondolkodott rajta, hogy esetleg más lények is létezhetnek, amiről nem tud. Ekkor esett csak le neki egy dolog. - Te egyébként hány éves vagy? - kérdezte a kislányt, akin látta, hogy még gyerek, de nem tudta pontosan megtippelni a korát.

- Hét éves múltam. - mondta büszkén Lilo.

- Nem akarlak megsérteni, meg nem tudom, nálatok hogy van, de nem vagy te túl fiatal az ilyen veszélyesnek hangzó dolgokhoz?

- Nem eshet semmi bajom, mert Stitch megvéd engem bármitől, mivel ő a legjobb, illetve én is megvédem őt. - mondta magabiztosan a lány, majd megsimogatta a genetikai kísérlet barátját. - Megsimogathatom a sárkányt? - kérdezte utána könyörgő szemekkel.

- Ha megengedi... - fordult Hablaty Fogatlan felé, aki bólintott egyet.

Hablaty megvárta, míg Lilo közelebb sétál Fogatlanhoz.

- Lassan nyújtsd ki a kezed felé és fordítsd el a fejed. - adta az útmutatást. Lilo kicsit megijedt a mondat második felétől és hezitálni kezdett.

- Ne aggódj! - nyugtatta meg Stitch. - Stitch vigyáz Lilora. - mondta. Hablatynak és a többieknek is nagyon furcsa volt beszélni hallani valamit, ami nem ember volt, sokkal inkább egy állatra hasonlított.

Lilo sikeresen lenyugodott és eleget tett annak, amit Hablaty mondott. Nem sokkal később már érezte a tenyerén a száraz pikkelyeket, majd ránézett a sárkányra, aki csukott szemmel nyomta az orrát a kezébe. Ezután elkezdte simogatni. A sárkány dorombolva adott hangot annak, hogy jól esik neki a kényeztetés.

- Örülök, hogy találkoztunk... - szólalt meg Hablaty egy hosszú ásítás után. - Azonban mint látjátok, az éjszaka közepén vagyunk. Szívesen látunk itt titeket, van hely nektek is, legyetek a vendégeink. - ajánlotta.

- Köszönjük ajánlatod, de hajón van kényelmes ágy és Jumba szeretne megnézni hajó állapota. - utasította el az ajánlatot Jumba, mire Lilo és Stitch bólintottak egyet, megerősítés gyanánt.

- Ez esetben visszakísérlek titeket. - mondta Hablaty, a többiek pedig elindultak a saját hálórészük felé. Miután Hablaty eloltotta a tüzet, el is indultak.

Néhány perc alatt elérték a lezuhant hajót.

- Itt is vagyunk. Reggel nyugodtan gyertek el a Peremre, vagy mi is eljöhetünk értetek.

- Köszönjük! - mondta Lilo.

- Ih. - szólalt meg Stitch is.

- Esetleg van rá lehetőség, hogy holnap megnézzük ezt a valamit? - kérdezte izgatottan Hablaty, aki még mindig alig akarta elhinni, hogy ez a technológia messze fejlettebb annál, ami itt van, és nagyon kíváncsi volt.

- Megoldható, de csak nektek embereknek, félek sárkányok nem elég óvatosak, hajón van sok veszélyes dolog, történik katasztrófa. - válaszolt Jumba.

- Értem... nos akkor reggel majd találkozunk. - indult el, de még eszébe jutott valami, ezért megfordult. - Ja és ha kis fekete sárkányok, vagy egyébként akármilyen másik sárkány lesz a hajótok közelében, ne aggódjatok, csak kíváncsiak, illetve ne legyen hirtelen mozdulat és idővel el fognak menni. - adott némi információt nekik, majd ismét nekivágott a visszafelé vezető útnak.

Alig tett meg néhány lépést, feltűnt neki, hogy Fogatlan, aki szintén elkísérte a jövevényeket, vissza a járműjükhöz, eltűnt.

- Fogatlan? Hol vagy? - zörejt hallott egy közeli bokorból, majd ahogy közelebb ment, legjobb barátja feje bújt elő az ágak közül. - Hát itt vagy pajti. Na gyere. - azonban a sárkány nem hallgatott rá, elindult vissza a hajó felé. - Fogatlan, ne már! - mondta Hablaty, majd követni kezdte az éjfúriát.

A sárkány ott állt meg, ahonnan nemrég figyelték meg őket, amikor találkoztak. Már épp rá akarta volna venni a sárkányát, hogy menjenek, mikor meghallotta, hogy még nem mentek be a hajójukba, hanem kint beszélgettek.

- Miért nem mondtad el nekik az igazat Jumba? - vonta kérdőre a lány, a nagydarab űrlényt.

- Ha Jumba elmondja, hogy tényleg gonosz volt és kísérletek lettek csinálva pusztításra és hat-huszon-hat képes elpusztítani világot, szerinted hogy bántak volna velünk?

- De azt is elmondtuk volna, hogy a kísérletek már jók, mert Stitch-el megtaláltuk a helyet, ahova tartoznak! - érvelt tovább Lilo.

- És honnan tudod, hogy hinnének neked Kicsi Lány?

Egy ideig még vitáztak, majd végül abbahagyták és bementek a hajó, viszonylag épen maradt részébe. A zuhanás során, leginkább a pilótafülke rész sérült, mert az ért földet, a hajó többi része, megúszta.

Hablaty nem igazán tudta mit kezdjen az információval, Fogatlan meg nyugtalanul morgott.

- Nem tudom, mit kezdjek ezzel... - vallotta be őszintén a társának. - Majd holnap beszélek velük. - ígérte a sárkánynak, aki ennek hallatán valamennyire megnyugodott, majd együtt elindultak vissza a Peremre.

Sziasztok Kedves Olvasóim!

Sajnálatos módon nagyon kevés a magyar crossover, pedig szerintem egy nagyon érdekes műfaj, én személy szerint nagyon szeretem. Sokszor eljátszottam már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a kedvenc karaktereim találkoznának egymással, de szerintem nem vagyok egyedül. Van több ötletem is crossoverekhez, már csak idő és ötlet kell, hogy megvalósuljanak.

Lilo és Stitch, illetve az Így neveld a sárkányodat a két kedvenc franchise-m jelenleg, ezért szinte nem is kérdés, hogy velük nyitok a műfajkeveredés felé. Egyébként ennél hosszabbak lesznek a részek, ez csak a prológus.

Remélem, hogy tetszeni fog nektek ez a történet!