Kategória: Het dupladrabli (200 szó címestül), Páros: Will/Syd (viszonzatlan)
Szerzői jegyzetek:
- Nem tudom, hogy Will szereti-e a karamellakrémet, de a céklát azt biztos. Tételezzük fel, hogy mindkét ételfajta a kedvencei között van.
- Annak a mondatnak az a mondatrésze színtiszta irónia. Nem tudtam megállni.
Szerzői jogok: Ha jól tudom, ezt a sorozatot JJ Abramsnek kell megköszönni. Az érdem az övé, én csak játszom.
Karamellakrém
Néha olyan szimplán édes az élet. Találkozol egy lánnyal, aki szép, kedves és okos, de nem akarsz tőle semmi különöset, mert egyszerűen csak jó vele lenni. Nem fintorog, ha céklát eszel előtte, és civilizáltan viselkedik még a minigolf-pályán is. Bármiről tudsz vele beszélgetni-vitatkozni, mégsem tudsz vele összeveszni, bár az érveid néha popcorncsatába fulladnak. Őszinte lehetsz hozzá, ő pedig őszinte lehet hozzád. Támogatja a munkádat, de vannak saját álmai. Mindemellett pedig (és ez a legfontosabbak egyike) meg tudod nevettetni.
Először véletlenül történik meg: te mondasz valami butaságot, ő pedig mosolyog. Azután (még mindig véletlenül) az egész megismétlődik, és megint, később megint, és ő persze nevetés közben még szebb lesz, neked pedig valamiért a karamellakrém, az igazi, majdnem-forró, cukrász által készített karamellakrém jut eszedbe. Két hét sem telik el, és azon kapod magad, hogy szándékosan csinálod: direkt mondasz butaságokat, és néha direkt csinálsz bohócot magadból, csak azért, hogy nevetni lásd.
Még vagy két napnak, pontosabban két átvirrasztott éjszakának kell eltelnie, hogy ráébredj: fülig és menthetetlenül szerelmes vagy. És amikor a másnap reggel újra találkoztok, két percnek se telik el, és te újra megnevetteted, majd a szemébe nézve rájössz, hogy elkéstél: fülig és menthetetlenül barátok vagytok.
De talán ez nem feltétlenül baj.
Vége