Cím: Happy Popper és a Töke Leve

Írta: TaBoo and Drachiss Corporation

Korhatár: A következő mű megtekintése 4 éves kor alatt csak szülői felügyelettel ajánlott! Néhol, itt-ott csúnyább, vulgárisabb kifejezések előfordulhatnak (és elő is fordulnak). A mű csupán egyetlen fejezetében tartalmaz enyhe, nem részletezett slash-vonulatot, más fejezetekben csak utalások vannak ilyen témára vonatkozólag.

Figyelmeztetések: WARNING! Kedves emberek, szerte a világban! Ez a régi, jól megírt figyelmeztetés új, agresszív verziója! Ezúton szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy teszek rá, ha hasmenést kaptok olvasás közben! Fájjon csak a prosztatátok!

Továbbá (annak az amatőr) J. K. Rowlingnak a karakterei és az itt található frenetikus egyéniségek közti hasonlóság a puszta véletlen műve...

Ne feledjük, ez a regény megtörtént események alapján íródott... (amit nemrég találtunk ki)...

A minden semmijének kezdete

Sötétség borult az angliai kis lakótelepre. Minden tisztes lakó már rég húzta a lóbőrt vagy a feleségét...

Az utcasarkon egy rejtélyes alak még rejtélyesebb sziluettje rajzolódott ki. Olyan hirtelen és olyan csendesen jelent meg, mintha a földből bújt volna ki. Magas, kedves arcú öregember volt, hosszú fehér szakállal, és piros hermelin szegélyes ruhával.

Röpke fél órán át kutatott a zsebeiben és a hátán cipelt puttonyában...

Cukrot, csokit, nyalókát és ijesztő mennyiségű citromport húzott elő az említett tároló eszközből, majd szép sorjában kirakosgatta maga mellé a földre. De előbb még nagyot nyalt a citromporból, amitől olyan picire zsugorodott a szája, hogy egészen elveszett a szakáll-rengetegben

- Áhh, megvan! - kiálltott fel diadalmasan, kezében egy öngyújtó formájú tárggyal

Az idős, csodák csodájára bot nélkül csámpázó bácsi arcán hatalmas mosoly terült el. Végül az öngyújtónak látszó tárgyat bősz kar- és csípőkörzések közepette a feje fölé emelte, majd elkezdett kattintgatni vele. Ám nem történt az ég világon semmi. Majdnem másfél órát szarakodott így, miközben a kellemes esti szellőt felváltotta a New Jersey állam felől érkező vihar, mely mennydörgéssel és villámlással boldogította az éjszakás rendőrjárőröket. Az egyik villám belecsapott az öregember melletti villanypóznába, minek hatására az egész lakótelep elsötétült.

- Végre - törölte meg izzadt homlokát az idős fazon, mivel meg volt győződve róla, hogy az ő öngyújtója oltotta ki a fényeket. Ekkor két apró, sárgás szempár csillant meg az éjszaka sötétjében. Az öregember érdeklődve figyelte a jelenséget, majd mikor a szemek tulajdonosa, a szibériai tigris közelebb ért, az vénség elmosolyodott.

- Gondolhattam volna, hogy ezt a bulit nem hagyja ki, Galagonya professzor. - E szavak hatására a tigris szaltózott egyet, s mire ismét földet ért, már egy leírhatatlan testű, méretű, alakú és fazonú nő lett belőle.

- Igazak a kósza hírek, Mamus?

- Van amelyik, igen, van amelyik nem - felelt nagyon bölcsen az idős skizofrén.

- De... Popperék? Tényleg csak a kis Happy...? - a nő szemében, orrában és szájában könnyek csillogtak.

Az hosszúszakállú bőszen bólogatott.

- Heidit küldtem el érte - tette hozzá pár pillanat múlva.

- Gondolja, hogy Heidi megfelel erre a bonyolult és fontos feladatra?

- A citromporomat és az életemet is rábíznám Heidire.

Abban a pillanatban mennydörgő robaj rázta meg a környéket.

- Bocsánat, Mirha... Az az átkozott citrompor teszi... Nagyon felfúj...

Ugyanakkor a távolból tényleg közeledett valami. Erre természetesen csak egy vékonyka, nyikorgó hangból lehetett következtetni, mert olyan tök sötét volt, hogy maximum egy 2 méter sugarú körben láthattak bármit is. Az igen csak hosszadalmas nyikorgás után végre feltűnt egy jármű.

És a járművön, ami egy nagyon modern, nagyon menő, minden extrával felszerelt tricikli volt, ült egy hatalmas, szőrös jeti.

- Egek Heidi! Honnan a vérből szerezted ezt a triciklit?

- Kölcsönkértem, uram! - hajlongott a hegyiembernek is beillő személy - a kis Sziszifuszi Backtől kértem kölcsön... Ő is mindig ezzel jár csajozni... meg alkalom adtán pasizni...

- Sziszifuszi Back? - kérdezett vissza kivágva a magas C-t Galagonya.

- Az hát! Épp a nagymamájához triciklizett sörrel és habostortával, mikor megtudta, hogy a csúnya, gonosz farkas épp azon a környéken ólálkodik, így tett egy kis kerülőt.

- És a gyerek? - kérdezte a nő.

- Itt van a csizmám szárában. Épp Bristol fölött repültünk, mikor telerakta a pelenkáját, de végül a hosszas sírás elaltatta.

- Add ide, Heidi - mondta nagyon halk, érzelmes hangon az idős, szakállas ürge.

Mikor Heidi kivette a karácsonyi csomagolópapírba dugott gyereket a számára fenn tartott helyről, az öreg átvette tőle és apró puszit nyomott a kicsi villám alakú sebhelyére.

- Biztos, hogy itt akarja elhelyezni, Mamus? - riposztolt Galagonya. - Ezek az emberek a legmegátalkodottabb muglik az egész dimenzióban!

- Azt teszem, ami Happynek a legjobb - magyarázta a Mamusnak szólított férfi.

Végül reszkető kezekkel leguggolt az egyik ház ajtaja elé, odahelyezte a gyereket, majd egy DVD-t nyomott az alvó kicsi hóna alá.

- Annyira fog hiányozni - zokogta a jetiformájú Heidi.

- Nyugodj meg, nemsokára újra látjuk - vígasztalta Mamus, majd elindultak a közeli night-klubba, ahol hozzájuk hasonló, különösen furcsa emberek koccintottak (azon az estén már vagy ezredszerre) Happy Popper egészségére.

Az ajtó előtt hagyott kis csöppség homlokán lévő villám alakú sebhely vakító fénnyel felizzott, hogy egy rövid időre elvakítsa az olvasó közönséget, majd felvillantsa a "HARRY POPPER és a Töke Leve" feliratot, majd a rendező, a zeneszerző, a főszereplők és végül de nem utolsó sorban a grandiózus írónők nevét...

Tüm türüm tüm rürüm tü düm tüm türüm tüm tü tüüüüüüüm