Draco Malfoynak voltak titkai. A mostani legnagyobb, a kezei között lévő laptop, ami - ha kiderülne - valószínűleg nem úszná meg élve ezt az apró kilengést.
A szégyenbe még senki se halt bele eddig, de mindig van első alkalom. Egy dolog azonban biztos volt, hogy így elvesztené vezető pozícióját, ami megilleti, már csak a neve miatt is. Ez pedig rosszabb lenne a halálnál. Azonban ő nem olyan, aki csak simán meghátrálna egy kis veszély miatt. Ha már sikerült a gépet beszereznie oly sok vesződség árán, akkor félúton nem adhatja fel. Nem bukott le az apja előtt se, most már nem hátrálhat meg.
Tehát, amikor a hálóterem végre elcsöndesedett, és már csak a többiek szuszogása hallatszott, Draco halkan elindult kincsével a klubhelyiségbe. Leérve, úgy helyezkedett, hogyha netalántán valamelyik hülye felébredne, azonnal észrevegye a jövetelét.
Izgatottan bekapcsolta a gépet, aminek halk, surrogó hangja törte meg az üres helyiség csendjét. Alig volt észrevehető , de Draco úgy érezte, még ez is túl nagy zaj. Feszülten fülelt minden egyéb neszre, majd fokozatosan sikerült megnyugodnia. Aztán pálcáját előhúzva a képernyőn megjelenő arcmására irányította. A képet szemlélve megjegyezte magában, hogy piszkosul szexi és dögös rajta. Nem véletlenül állította be háttérképnek magáról.
Aztán a fontos megállapítás után egy általa kidolgozott varázsigével rá is kapcsolódott az internetre. Sajnálkozva gondolt a sok varázstalan emberre, akiknek muszáj internetes szolgáltatoknál szerződést kötnie, pedig mennyivel egyszerűbb ez a módszer. Aztán megrántotta a vállát, azzal a jeligével: „Sajnálok mindenkit, de mit tehetek? Ez van, ezt kell szeretni!"
Első útja a Roxfort rajongói honlapja volt, ahol ámulva nézte, mennyi újabb hozzászólás van, amióta utoljára megnézhette.
Ő, akit nem nevezzünk nevén vagyis J. K. Rowling pár évig tanított Roxfortban, egészen addig, amíg egyszer csak váratlanul eltűnt. Sokáig azt hitték, meghalt, aztán megjelentek a könyvek, amik felháborodást keltettek a varázslóvilágban. Kezdetben mindenki félt, hogy lelepleződött a titok a muglik előtt, de szerencsére hamarosan mindenki megnyugodott, már amennyire lehetett. A tudatlanok csupán egyszerű könyvnek tartották az irományt, miközben félelmetes titkokat tárt föl.
Az értesülései túlzottan pontosak voltak, mert minden szereplő, aki felbukkant a könyvekben, létezik, és nagyrészt olyan kapcsolat volt közöttük, mint ahogy ábrázolta az írásában.
Draco és Harry között első óta nem volt „jó" viszony. Ahol tudtak, ártottak egymásnak. Miért? Az ok egyszerű és ősi. Ha a két család tagjai egyszerre kerültek Roxfortba, akkor vér folyt. Gyűlölködésre minden mennyiségben lehetett számítani. A Potter-család köztudottan mugliimádó volt, hiszen James Potter is egy közönséges nőt vett el. Igaz, itt kicsit stafírozott az írónő a könyvben.
Míg a Malfoyok pont az ellenkező elvet vallották, a származás mindennél előbbrevaló volt számukra.
Draco elgondolkodva harapott szájába mialatt olvasott. Szinte mohón falta a hozzászólásokat a fórumon. Agya azonban továbbra is járt, miközben a kattintgatott egyre lejjebb.
Egy dolgot nem értett sokáig az áruló Rowlinggal kapcsolatban. Miért Harry Potter és ő került bele a könyvbe, mint fontosabb szereplők? Vagyis honnét tudta, hogy léteznek egyáltalán. Aztán kiderült, hogy miként szerzi az infókat az áruló. A házimanóktól! Mondjuk, mivel kettejüktől hangos az iskola, így könnyű dolga volt összehozni a könyveket.
Mikor a szőke örökös először hallotta, hogy szerepel a ezekben a "művekben", sőt, az egész sorozatban, majd' felrobbant dühében. Aztán egyre kíváncsibb lett.
Hosszas szervezés, illetve rengeteg galleon után megszerezte a szégyenletes írásokat a nyári szünetben. Rossz rágondolni, de mind a hét kötetet elolvasta rekordidő alatt, a szünidőben. Szüleinek csak az tűnt fel, milyen kialvatlan a fiúk azokon a nyári napokon. Voltak részek, ahol erősen bosszankodott, mert Harry Potter, mint hős. Ez egy vicc volt, az is rosszabb fajtából. Az egész varázslóvilág üdvöskéjeként való ábrázolás több mint sértő. Őt pedig ebben a könyvben gyáva nyúlként jelenítette meg az írónő. Azonban ennek ellenére a végére ért, és el kellett ismernie, nem volt olyan rossz...
Hallott róla, hogy filmet is készítettek a könyvekből, de azok nem igazán érdekelték. A magyarázata ennek egyszerű. Mivel aki játszotta feleannyira se nézhet ki olyan jól, mint ő a valóságban. A másik fontos érv, ami amellett szólt, hogy nem érdekli a mugli színészi játék, hogy a moziban kétségtelenül kretén-Potter a főszereplő!
Aztán el is felejtette volna az egészet, amikor eljutott hozzá a hír az internet nevű dologról. Egy békés reggelen az újságra pillantva a következő szalagcím ragadta meg a figyelmét:
„Ő, Akit Nem Nevezzünk Nevén, az interneten terjed tovább...
…a sorozat végre véget ért, azonban még így se lehetünk nyugodtak, mert egyre nyílnak a rajongó honlapok. Ezzel pedig nő a veszély, mely világunk bukásához vezethet..."
A cikket, miután meglátta az apja, azonnal összetépte. Azonban Dracót már teljesen elbűvölte a „rajongani" szó. Lehet, hogy a tudtán kívül sokkal több ember van, akik majd' megvesznek érte? A kérdés szinte költői volt számára akkor, mert a Malfoy-örökösnek egyetlen vetélytársa akadt a női szívek elnyerésébe. Az átok Potter! Magas, karcsú termetével, finom, mégis férfias vonásaival, valamint selymes hajával ellenállhatatlan volt. Sajnos Potty se volt olyan rossz, már ha valakinek bejönnek az a „fekete hajú vagány vagyok, de nagyon" típusok...
Mivel érdeklődését felkeltette az internet, ezért elkezdett kutatni, mi is ez egészen pontosan. A bosszúszomjas Malfoynál csak egy rosszabb. A kíváncsi.
A nyár végére pedig rájött a titok nyitjára. A többi szinte már majdnem gyerekjáték volt, amit a veszély ellenére is élvezett. Eddig mindig azt tette, amit kellett, és most volt az első eset, hogy azt csinálta, amit ő akart. Ez pedig az volt, hogy ismerni akarta rajongottságának fokát.
Mivel a mugli világban másképp telik az idő, ezért rém boldog volt, hogy az évek múlásának ellenére a Harry Potter-könyvek népszerűsége töretlen. Ergo Draco Malfoy is népszerű abban a világban. Ez a gondolat hihetetlen izgalommal töltötte el. Azt gondolta, hogy akkor ő egyfajta bálvány, és az okosabb emberek olyanok akarnak lenni, mint Draco Malfoy. Ez mondjuk lehetetlen, mert belőle csak egy van, de próbálkozni lehet. Ezután, rendkívül kedves lett mindenkihez otthon a kastélyban körülbelül két napig. Aztán vissza kellett térnie mogorva stílusához, mert a szülei megkérdezték tőle a második nap vacsora közben: „Fiam, szedsz valamit?"
A nyár végén beszerzett laptop nevű szerkentyűt használni elég nehéz volt, de a mostani, harmadik próbálkozásnál már minden simán ment. Olvasás közben néha felhorkantott, ahol Pottert dicsérték. Egyszer még ingerülten hátra is dőlt a székben. Mekkora idióta ez a My potter nevű tag gondolta. Aztán erőt véve magán ismét a képernyőre meredt.
My potter
„ A könyv szenzációs... hihetetlen fantázia kellett a megírásához. A főszereplő pedig egy igazi Arthur, aki gyermekként emelkedik ki a semmiből, hogy aztán elfoglalja megérdemelt helyét.
Egy dolgot sajnáltam csak a könyvből. Draco Malfoy jobban is megkaphatta volna a magáét. Egy igazi kis görény volt!!!"
Ennél a résznél Draco úgy érezte, mindjárt ripityára töri a gépet, hátha ezt megérzi neten keresztül ez a barom. Aztán újabb hozzászólás következett, mely mindjárt jobb kedvre hangolta. Hiába, a rajongók...
Screem live
"A könyv tényleg király volt. Ebben egyetértek. Azonban my potter, ne szapuld DM-et, mert rossz vége lesz... Imádom a kis szöszit"
Draco nem akadt fenn a jelzőn, csak annyit morgott az orra alatt elégedetten:
- Most megkaptad, tetű!
Aztán olvasta az újabb bejegyzést melynek hatására elöntötte a színtiszta elégedettség.
Clau – La
„ Igazad van! Draco olyan cuki, én is odavagyok érte. Csatlakozom az előttem szólóhoz!"
Már vidámabban futotta végig az újabb és újabb sorokat, de az utolsó bejegyzés felkeltette szunnyadó kíváncsiságát.
Luna119
„ Sajnos a sorozatnak vége, de a történet legalább folytatódik tovább. Most olvastam egy baromi jó ficet, ami... nagyon jó volt. Szerencse, hogy sokan írnak ebben a témában tovább. Nézzetek fel erre a címre itt, találjátok a legjobbakat: www... Nem tudom mi lenne velem, ha nem lenne ez a lap!"
Draco izgatottan írta be a címet, mert elgondolkodtatta ez a megszólalás. Mi az a fic? Merült fel egy újabb kérdés benne, mely megfejtésre vár. Egy fél órával később már tudta, miközben fáradtságtól égő szemmel meredt a történetre, amit elkezdett. Izgatottságában az idő múlásáról se vett nagyon tudomást. Végre ő lett egy történet főszereplője! Igaz, volt egy undorító szerelmi szál, amiben odáig volt Grangerért... A lényeg azonban az, hogy ő volt a HŐS, míg Potter itt a negatív szereplő szerepét töltötte be.
Draco úgy döntött, szereti az internet nevű dolgot, ha lehet, akkor egyre jobban.
- Potter jól megkapta itt a magáét! - motyogta vérszomjasan maga elé.
Mivel a történet végén tisztességet vert bele, aztán otthagyta megalázva. Igen, ezt tényleg szeretné megtenni vele. Elgáncsolni és padlóra küldeni, az maga lenne az álom. Szinte sajnálta, hogy a „fic" végére ért. Azonban, ahogy nézte a honlapot, még rengeteg írás várt rá. Érdeklődve megnézte a kategóriákat:
...
Akció
Romantikus
Slash (18)
Humor
...
Slash? A többi tiszta ügy volt neki, de ezt a szót nem tudta hova rakni. Mivel csak egy kattintás kellett, hogy megtudja, mi is ez, hát megtette. Elkezdte olvasni a legelső irományt, egy novellát. Ebben csak ő és Potter voltak a szereplők. Körülbelül egy percig olvasott nyugodtan, mikor a következő soron akadt meg a szeme, és levegőért kapkodott:
„A zuhanyzóban a pára fojtogatóan ölelte körbe a két fiút, akik szinte észre se vették, mert a tűz, mely fellobbant közöttük pusztítóbb volt. Harry smaragdszemei izgatottan figyelték, amint Draco leereszti a törölközőt, ami a földre hullva tárta fel meztelenségét.
- Mit akarsz itt? Ez a Mardekár fürdője. Ha itt akarsz maradni, akkor vedd le a nadrágod..."
- Mi a franc! - kiáltott fel megfeledkezve arról, hogy kém üzemmódban kellene lennie.
„Ez valami tévedés lehet!", zakatolt az agyába. „Biztos a következő részben jön a megverem vagy megátkozom rész. A lényeg, hogy földre küldöm!" Reménykedve olvasott tovább.
„ Draco vadul vetette magát a fekete hajúra, akit a lendület fájdalmasan a földre döntött..."
- Végre! - sóhajtott megkönnyebbülten. - Már kezdtem furákat gondolni... - nyögte erőtlenül. - Most jól meg fogom verni, ezt már szeretem - a mondat közben orra szinte súrolta a monitort a nagy olvasás közben.
Azonban a következő sorokra szája hangtalanul nyílt ki a döbbenettől.
„ A két fiú felhevülten feszült egymásnak. Szinte nem is érzékelték a külvilágot a vágytól, mely elemésztette őket. Számukra megállt az idő. Annyi év ellenségeskedés után, végre színt vallottak egymásnak. A falak, melyek közöttük voltak, egy perc alatt leomlottak. Harry örült, hogy összegyűjtötte minden bátorságát, és eljött ide.
- Harry, annyira szeretlek... - a rekedtes hangon kimondott szavak az őrületbe kergették az alul lévő srácot.
Önuralmát vesztve vette át az irányítást, így fölülre kerülve szorította maga alá társát. Ajkát vadul tapasztotta a kívánatosan szétnyíló szájra, majd puhatolózva megkérdezte:
„- Megengeded, hogy én...?"
Draco Malfoy hevesen ökölbe szorította kezét.
Közben magában – életében először – imádkozott, ami a következőből állt: „Kérlek, csak ezt ne. Könyörgöm! Ha mégis, akkor már én legyek a férfi."
Imája egyszerű és lényegre törő volt. Csakúgy, mint a történetben a válasz.
„- Amit csak akarsz, Harry..."
Miután végzett a novellának nevezett ízével, mérgesen csapta le a laptop tetejét, nem érdekelte többé, ki veszi észre, hogy mit csinált. A történet írója Mysitch volt. Amint kideríti, kit rejt a név, valami rettentő halálos átkot fog küldeni neki a neten keresztül. Vérszomjas gondolatok közepette elindult felfelé. „Kegyetlen lesz a bosszúm, Mysitch", esküdözött hevesen magában a dühős szőke hajú fiú. Azonban, mielőtt a hálóterembe belépett volna, eszébe jutott valami fontos. Hiszen nem csak ez az egy író ír ilyeneket, hanem még nagyon sok... Mindegyiket le kell ellenőriznie, ötlött fel az ötlet egyből. Elégedett mosolyra húzta a száját, mert már tudta, mit kell tennie. Végigolvassa az összes ilyen történetet, és ahol nem ő van felül, arra halálos átkot küld majd. Ahol pedig méltó szerepe van, ott kiegyezett magával valami túlélhető, de azért fájdalmas átokkal.
Szinte vidáman feküdt be az ágyába, majd eszébe jutott még valami, mielőtt elaludt volna. Interneten keresztül hogyan kell átkozni?
Megnyugtatta magát, majd kigondolja ezt is, ha már összegyűjtötte a főbűnösök nevét. Akkor jön valami spéci átok, ezzel pedig vége az összes slash nevű irományok íróinak. Egy bosszúszomjas Malfoy nem ismer kegyelmet, és Draco most nagyon annak érezte magát. Teljesen kiborította a gondolat, hogy ő meg Potty együtt, ráadásul úgy?! Véresen gonosz lesz a visszavágás...
Álmában tovább folytatta haditervét a Malfoy-örökös, miközben ajkán édes mosoly terült el.