Átvágtak az óráról kiözönlő diákok tengerén, hogy megelőzzék az éhes tömeget.
Ám az ajtó előtt megtorpantak, ugyanis egy étkezőkocsi állt a bejáratban, mellette Steve Carlsburg támaszkodott plépofával.
- Öhm, Steve, lennél szíves beengedni minket? - kérdezte a mindig udvarias Kapitány.
- Sajnos ez lehetetlen, Steve - válaszolta a fiú, erősen megnyomva a Kapitány nevét.
- Miért? - mordult fel James. - Éhesek vagyunk.
- Bizalmas utasítás - vont vállat a fiú.
- Nem hiszek neked - jelentette ki Cecil. - Hagyd abba az aljas hazudozást, és engedj át minket.
- De hát nem tehetem!
Cecil már épp visszavágott volna, mikor Steve közbevágott.
- Hagyd, Cecil! Nem ér ennyit az egész.
- Nem ér ennyit? Ez a féreg nem szabhatja meg, mikor eszünk! Lefogadom, hogy csak kitalálta az egészet.
Steve sóhajtva a másik Steve felé fordult.
- Kitől jött az utasítás?
Carlsburg félve körülpillantott, majd suttogva válaszolt:
- Az Iskolavezetőségtől!
Cecil rögtön elsápadt, és abbahagyta a heveskedést. Az Iskolavezetőség megjelenése az iskolában azt jelentette, hogy nem lesz biztonságos kilépni az folyosóra. A legutóbbi látogatás legnagyobb áldozata Carlos volt. Cecil vére felforrt, mikor eszébe jutott, mit tett a vezetőséggel érkezett férfi Carlossal. Szeme előtt megjelent a tudós megkopasztott feje, a férfi, egy bizonyos Tally levágta Carlos tökéletes haját rövidre, és Cecil szívesen megnyuvasztotta volna. Barbárság.
Végül a banda csalódottan megfordult, és elindult az aznapi utolsó órájára.
Eközben Carlos és Bruce ismét nekiálltak félbemaradt kísérletüknek. Különböző anyagok reakcióját vizsgálták 2%-os tej hozzáadásával. Bruce homloka ráncokba szaladt, erősen gondolkodott valamin, ami szemet szúrt Carlosnak.
- Valami baj van? Olyan szétszórt vagy.
- Csak elgondolkodtam valamin.
Carlos tökéletes ívű szemöldökét felvonva jelezte, hogy várja a folytatást.
- Rajtad és Cecil-ön - kezdte vonakodva Bruce, nem tudta, mennyire kínos ez a téma barátjának.
- Mi van velünk? - kérdezte Carlos, szemét az egyik kémcsövön tartva, leplezve zavarát.
- Ne csinálj úgy, mintha nem vennéd észre, Cecil mennyire odavan érted - öklözött bele barátja vállába Bruce. -
Beszélnetek kéne.
- Lehet - motyogta Carlos, és megrázta a kémcsövet.
- Muszáj - javította ki Bruce. - Ne tagadd, hogy neked sem közömbös.
Carlos elpirult.
- Lehet.
- Komolyan nem tudsz mást mondani? - döbbent le Bruce. - Lehet, lehet. Cecil nem mer lépni, szóval neked kell.
Carlos végre felemelte a tekintetét.
- De mit? Énekeljek neki szonettet?
- Dehogyis - botránkozott meg Bruce. - Csak beszélgess vele, jelezd, hogy érdekel, ilyesmik. De ismered Cecilt, tudod, hogy soha nem lenne hajlandó elsőként lépni.
- Igazad lehet - motyogta Carlos, és újra elmerült a ammónium-szulfátos tej vizsgálatában, bár már nem tudott teljesen a feladatra koncentrálni.
Steve-ék elsétáltak a tornaterem előtt, ahol épp McDaniels, a sárkány tartott tornaórát. Ismét keresztülvágtak az udvaron, a vörösbegytojás színű égről forrón tűzött a Nap. A csuklyás alakok sorfalat álltak a kerítés szélén, és fekete arcukkal az arra járókat figyelték. Steve-et kirázta a hideg tőlük. Visszaértek az épületbe, ám a folyosó elején Cecil megtorpant, és felemelve a kezét jelezte, ne mozduljanak. A szürke kőpadlón véges-végig kis szemétkupacok sorakoztak, amikbe valaki piros zászlókat tűzött, a túloldalon egy srác elgondolkodva hajolt az egyik fölé.
- Az Iskolavezetőség - suttogta Bucky, és csapdát sejtve szimatolt bele a levegőbe. - Srácok, ezek...
Robbanás hasított a levegőbe.
- Ijj - hőkölt hátra Cecil, mikor a folyosó végén álló srác helyén füstölgő kráterre pillantott. - Most kereshetek új rádiós tanoncot.
- ... bombák - fejezte be Bucky félbemaradt gondolatát. Felismerte a puskapor illatát, de elkésett.
A fiúk egymásra pillantottak.
- Megpróbáljuk? - vetette fel Cecil.
- Valahogy el kell jutni a teremig - jelentette ki Steve, és elindult előre. Halk, nesztelen léptekkel kezdte el kerülgetni a szemétkupacokat, igyekezett minél távolabb maradni tőlük. Cecil és James pár lépés távolságból követte, meg sem mertek szólalni, úgy koncentráltak, hogy ne kerüljenek az ökölnyi kupacok tíz centis körzetébe.
- Steve, állj! - kiáltott fel hirtelen Bucky, és Kapitány lába megállt a levegőben. Döbbenten pislogott le az alatta elterülő szemétdombra, majd gyorsan arrébb rakta a lábát.
- Ez közel volt - szusszantott Cecil.
Mikor kiértek az "aknamezőről", futólépésben hagyták ott a folyosót. A tanterem előtt még a szekrényeik felé vették az irányt.
- Tony! - kiáltott fel meglepetten Steve, mikor megpillantotta barátját. - Mi a frászt csináltok?
A playboy alkarjára épp Constantine pingált egy sor ismeretlen jelet.
- Itt van az Iskolavezetőség, kell a védelem - magyarázta meg John, le sem véve a szemét munkájáról.
- Mert ez olyan sokat segít - kötekedett Steve.
Cecil odalépett a pároshoz, és elgondolkodva pillantott a jelekre.
- Én is kapok?
John sóhajtott.
- Nyitnom kellene egy francos tetoválószalont.
De azért Cecil vállára is készített egyet - a fiú alkarját díszítő polipcsápok és minták miatt csak ott volt hely.
- Jöttök órára? - fordult feléjük Steve.
- Viccelsz? - vigyorodott el Tony. - Majd leszedem a kameráról a felvételt.
- Ezek szerint nem.
- Csáó, jó szórakozást! - intett Tony, és Johnnal az oldalán elhúzta a csíkot a tanterem közeléből.
Steve-ék jó diák módjára beültek az órára, a tanár már a tábla előtt állt. A tanulók csak Apacs Nyomkövetőként emlegették, mivel a férfi fehér bőre ellenére azt hangoztatta, hogy indián leszármazottai vannak, és ehhez méltón egy hatalmas tolldísszel a fején járt be tanítani. Valamint ő volt felelős a rendbontásokért, és valahogy mindig ráakadt a titokban drogozó, cigarettázó vagy hasonló tiltott dolgokat művelő nebulókra - kivéve Tony-t és Johnt, ők mindig megúszták.
Óra után Steve és Bucky ellógtak kajáért - legalábbis Cecilnek ezt mondták, ám valójában távozásuk oka egy körüzenet volt, amit Pietro telefonjáról kaptak -, Cecil pedig a rádiószobába indult. Bekapcsolta a mikrofont, és rácsapott, mikor nem akarta abbahagyni a recsegést. Feltette a fejhallgatót, és belekezdett a délutáni adásba.
- Helló, Night Vale! - köszöntötte a diákokat. - Szép tavaszi napunk van, nem igaz? - Lehalkította a hangját: - Tévednek! - suttogta rekedtesre változtatott hangon. - Nem lenne szabad sokat mesélnem róla, de tudnotok kell, hogy itt van az Iskolavezetőség, az udvaron tanyázó csuklyás alakok szokatlan viselkedése is ennek tudható be. Vigyázzatok, hova léptek a B folyosón, a kis szemétkupacok felrobbannak! Apropó, hála a bombáknak, elvesztettem a rádiós tanoncomat, így aki szeretné átvenni a helyét, jelentkezzen nálam! A lényeg, ha fekete zászlós szemetet látsz, dobd a kukába, ha pirosat, fuss! Valamint a Vezetőség a menzát is lezárta, bár lehet, csak az a seggfej Steve Carlsburg találta ki az egészet, kinézem abból az aljas féregből. Sajnos, szívfájdalom, így egy időre búcsút mondhatunk Rico ínycsiklandó pizzájának.
Cecil vidámabb hangon folytatta.
- Látták a ma délutáni meccset? Játékosaink a Desert Bluffssal mérték össze erejüket, és egy pont fölénnyel győzelmet arattak. Ne aggódjanak, ez alkalommal haláleset nem történt, az ellenfél játékosait időben elvitte a mentő. A győztes gólt Carlos, a tudós szerezte, akinek tökéletes haja végre a régi - reméljük, a Vezetőség mostani látogatásakor nem hozta magával Tally-t, a barbárt. Szörnyű dolog volt levágni Carlos haját, nem gondolják? - csevegett tovább.
Fél óra múlva Cecil a mosdóban várakozott. Steve és Bucky üzente, hogy itt találkozzanak, mert feltétlenül mutatniuk kell valamit. Nekidőlve a falnak, elmélázva simogatta a vécében lebegő fekete macska füle tövét. Nem tudta, hogy került oda, de amióta ebbe a suliba járt, itt lakott. A diákok előszeretettel kényeztették, ételt és vizet hoztak neki, vagy csak elpanaszolták neki bánatukat. Cecil elgondolkodott, mennyi titkot tudhat ez a macska. Ha meg tudná tanítani beszélni, jó kis híreket szerezhetne a rádió számára.
Ekkor kinyílt az egyik ajtó, és Carlos lépett ki rajta. Amíg kezet mosott, Cecil gyönyörködve figyelte a napbarnította arcot, a tökéletes, sötétbarna tincseket és a határozott állat. Zavartan pillantott vissza a macskára, mikor Carlos felé fordult.
- Öhm... Cecil! - szólította meg a tudós félénken.
Cecil felkapta a fejét.
- Nem jönnél el velem a könyvtárba? Csak... - Carlos zavartan túrt bele hajába. - Szeretném megvizsgálni a robbanóanyagot a folyosón, és gondoltam, te...
- Segíthetnék? - fejezte be a gondolatot Cecil. - Szívesen segítek.
Cecil és Carlos egymás mellett sétálva elindultak a könyvtár felé. Az egyik szekrény mellett Natasha állt, szemébe húzott kapucnival, az alól figyelve a párost.
- Megtalálták egymást - suttogta a kapucnija szélére rögzített rádióba. Tony-tól csórták a fiúkkal és Wandával, miután megszületett a Terv. Pár szekrénnyel arrébb Pietro pakolászott.
- A könytár felé tartanak!
A csapat, Steve, Bucky, Nat, Clint, Wanda és Pietro az iskola különböző pontjairól figyelte az események alakulását. Tony csak technikai háttérkérként működött, hidegen hagyta Cecil és Carlos drámája. Bruce szánt szándékkal koptatta le Carlost, és küldte Cecilhöz, majd rohant a többiekhez az infóval.
- És hogyan akarod megszerezni a robbanóanyagot? - érdeklődött Cecil, hogy kicsikarjon valamit Carlosból. - Hisz' ha a közelébe mész... - kezét sokat mondóan végighúzta a torka előtt. - Nyekk.
Carlos szája apró mosolyra húzódott, tetszett neki Cecil akasztófa humora.
- Egy már felrobbant, annak a maradványait szedtem össze.
Gyanútlanul beszélgetve elhaladtak a radiátornak támaszkodó Clint mellett, aki azonnal leadta a jelentést.
- Steve, Buck, két perc múlva ott vannak. És beszélgetnek!
- Vettem - válaszolta Kapitány, és Jamessel befejezték a könyvtár kiűrítését "az Iskolavezetőség parancsára".
Mikor Carlos és Cecil belépett a könyvtárba, kellemes félhomály és magány fogadta őket, a sulihoz képest maga volt a nyugalom tengere. A tudós céltudatosan elindult a polcok között, kézen fogva maga után húzva Cecilt. A fiú szíve hangosan vert, minden idegszálával bőrének arra a felére koncentrált, ahol érintkezett Carlossal. Holdkórosan követte a polcrengetegbe, tartotta a kezét a könyveknek, amiket a tudós összeszedett. Végül leültek egy asztalhoz, és Carlos elmagyarázta neki, mit keressen.
