KÉTSÉGBEESÉS
2. Fejezet /Nyugtalanság/
Ahogy House a klinika felé tartott, úgy érezte, muszáj bemennie Cuddyhoz. Bocsánatot kell kérnie tőle, és erre most jött el a megfelelő alkalom. Bekopogott az ajtón, majd Cuddy beinvitálta. Leállt a papírmunkával és fölnézett House-ra.
- Mit akar, House?
House felnézett Cuddy-ra, majd a földet kezdte bámulni.
- Bocsánatot kell…nem…bocsánatot akarok kérni…mindenért. Hogy mindenből viccet csináltam. Sajnálom, ha emiatt akadályoztalak valamiben. És egy percig se hidd el azt a hülyeséget, amit arról mondtam, hogy rossz anya lennél. Tudom, hogy egy nap még nagyszerű anya lesz belőled. –mondta House, majd egy szomorú nevetést hallatva még hozzátette - Csak sajnos én már nem leszek, itt hogy bosszanthassam a kölyköt.
Felnézett, és látta, ahogy Cuddy könnyes szemekkel kerüli meg az íróasztalát.
- Oh House, te csökönyös szamár. –ölelte át sírva a nyakánál.
House az asztalhoz támasztotta a botját, és ő is átölelte Cuddy derekát. Egy kis ideig így álltak ott, aztán Cuddy távolabb húzódott, és még mindig House nyakát fogva így szólt:
- Mit fogok én csinálni nélküled, hm?
- Azt hiszem, sokkal kevesebb lesz a papírmunkád. –mosolygott le rá House.
Cuddy nevetve nézett House szemébe.
- Azt kívánom, bárcsak működött volna a kapcsolatunk, annyi évvel ezelőtt. Olyan jól szórakoztunk együtt.
- Igen. –válaszolta House.
Mindketten előrehajoltak, és egy gyors csókot nyomtak a másik szájára. Továbbra is egymás karjaiban, hirtelen összenyomták az ajkaikat, mintha most látnák a másikat utoljára. Mind a ketten újraélték a múltat.
- House, nem kéne ezt csinálnunk…
- Tudom.
És mégis tovább folytatták egymás felfedezését. House kigombolta Cuddy ingét, Cuddy pedig levette House dzsekijét, és egyre feljebb húzta a hasán a pólót. Tudta, hogy miközben House őt csókolta, egy kis időre megengedte magának, hogy Cameront képzelje a karjaiba.
Ha bármelyikük is tudta volna, hogy mi fog történni, mindent visszacsináltak volna.
De már túl késő volt…
