Kategória:
Gen Dupladrabli (cím nélkül 100-100 szó).
Summa:
Coda-szerűség az első évad 12. epizódjához
(Sports Medicine). Amúgy a címen kívül egy
leheletnyi visszapillantás az évad első felére,
meg egy cseppnyi Cameron; elvileg először Wilson, majd House
hangján. (Ha. Ha.)
Jegyzetek:
- Ajánlás:
A.Chris-nek, ez az apróság az ő kihívására
született, még az LJ-n.
- Ez egy régi fic (2006 közepe). Ekkor
voltam House/Cameron „shipperségem" „csúcsán". Minden pillanatban vártam, mikor buggyan ki a párosból
a „Grissom/Sara". Nem történt meg.
- Ez
volt az első olyan drablim, amit úgy írtam, hogy nem
a történet legutolsó sorából/szavából/jelenetéből
indultam el visszafelé. Erőszakos, durva kis plotnyúl
volt.
- A
keretes szerkezetért ez úton kérnék
elnézést.
- És
a hangok természetesen teljesen rosszak.
Kötelező tiszteletkör: A Doktor House (House, MD) c. sorozathoz semmi közöm, ezért semmilyen anyagi hasznom nem származik abból, ha játszom a karaktereivel.
Egy
kórházban kevés igazán biztos dolog van.
Hogy egy "kedves" ismerősömet idézzem: "Az orvosok
hazudnak, a betegek pláne, és a véres csatában
nem mindig győz a jó… a paciens néha életben
marad."
De vannak
megkérdőjelezhetetlen tények:
Cuddy
feltűnik, House reagál, Cuddy visszavág, House
úgyszintén, Cuddy menekül.
House
dönt, Foreman kételkedik, Cameron befolyásolható,
Chase pedig igyekszik mindent megúszni.
House
Vicodint szed. Ha nem kap, harap… néha akkor is, ha igen.
House nem
szólít senkit keresztnéven. Főleg nem
mindenféle Kevineket-Karlokat… Már kezdek egészen
úgy hangzani, mint ő!
House
szereti a rejtvényeket, Cameron pedig titkolózik… Jól
halad, és ez csak az én hibám.
Megmondtam:
"Mindenki hazudik". Miért lepődöm meg, ha igazam
van?! Több mint tíz éve ismerem a kölyköt,
és szinte megismerkedésünk óta manipulál
a maga behízelgő-ártatlan-ravasz-vajszívű
módján, amit már egészen megszoktam:
"Megnéznéd
az unokahúgomat?"
"Betegek
várnak rád!"
"Átjöhetnél
Karácsonykor, csak pár ember lesz… Akkor megyek én!"
"Le
kellene állnod a Vicodinnal."
"Előadást
tartok pénteken."
Szépen
bemanipulálta magát az életembe, de az évek
alatt valami megváltozott. Lehetséges, hogy már
nem veszem észre, ha hazudik? Hogy én is bedőlök
az őszinte képének? Ő mindenesetre ismer. Túl
jól ismer. Nem tudom, mit akar… de azt igen, hogy jól
halad, és ez csak az én hibám.
