3.
Amikor egy hónappal ezelőtt elváltak a repülőtéren nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz. A hetek nagyon lassan teltek, és napról-napra nehezebb volt. A hiány, amit a nő hagyott maga után kezdett elhatalmasodni rajta.
"Nem gondolhatok Rá, nem szabad, hogy eluralkodjon rajtam" mondogatta magának. Mindhiába. "Mégis csak egy kiképzés vezetője vagyok!"
A magány óráiban gyakran gondolt az utolsó találkozásukra, az azt megelőző beszélgetésre. Már akkor a parkban érezte, hogy nem fogja bírni. Nem akart a nő szemébe nézni, tudta, hogy a vágynak, amit iránta érez, nem tudta ellenállni. De a nő annyira megtörten kérlelte. A szikra újra fellobbant.
Visszagondolt a néhány héttel azelőtti beszélgetésre, mikor bevallotta, hogy szereti. Látta a nő szemében a vágyat, ezzel együtt a szenvedést. Ahogy belenézett a könnyáztatta, tengerzöld szempárba, eluralkodott rajta a szomorúság.
"Én nem vagyok játékos, Booth. Én nem tudok megváltozni, nem, nem megy." Ahányszor felidézte magában a mondatot, és partnerének bánatos tekintetét elöntötte a mardosó kín.
Ezek után nehezebb volt mint gondolta. "Talán ez az egy év külön töltött idő, tényleg jót tesz." – mondogatta magának, de szíve mélyén ő sem hitte el.
B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B B&B
"Szia Édesem!
Épségben megérkeztünk Párizsba. Ez a hely még mindig fantasztikus, maga megtestesült paradicsom.
Hodginsnak is nagyon tetszik, az Eiffel torony tetején megerősítettük a házasságunkat. Annyira romantikus volt!
Te hogy vagy? Remélem egy mérges óriáskígyó sem támadt rád a dzsungelben. Az ásatásokkal is minden rendben? hogy bírod Daisyt?
Boothról tudsz valamit? Biztos epekedik utánad! Írj hamar!
Csók, Ange"
Elmosolyodott. "Ez talán egy járható út" – gondolta, és azonnal hozzálátott a levélíráshoz. Bármi, csak halljon felőle valamit, nem akart egy évet kétségek között leélni.
"Booth!
Remélem minden rendben van Afganisztánban, és tartod magad a megállapodásunkhoz, hogy nem hősködsz.
Nem tudom mit tennék, ha történne veled valami. Itt a kutatások nagyon jól haladnak, a csapatommal már majdnem megtaláltunk egy teljes csontvázat.
Igazi áttörésnek ígérkezik. Várom mielőbbi válaszod,
Szeretettel Brennan"
