- Mi van, Dinozzo, hol késtél? – hallotta Gibbs hangját, de tekintetét nem látta, a főnök rá sem nézett, mikor megérkezett a főbb utcáról leágazó sikátorba. Igyekezett, mégis mindenki ott volt már. Dr. Mallard-ot, az NCIS orvosszakértőjét kivéve, mert föltehetőleg eltévedt Palmerrel együtt.

- Fogadjunk, hogy még nem feküdtél le aludni, Tony – cukkolta Ziva, miközben lehajolt a holttesthez, de nem ért hozzá a szerencsétlenül járt férfihez. Még nem lehetett.

- Hogy találtad ki, Ziva? – játszotta a csodálkozót az ügynök, és ugyan választ nem várt, mégis kapott:

- Mert még nem feküdt ki az arcodra a reggeli benyomottság! – vágta rá a lány mosolyogva.

McGee odakapta a fejét.

- Na, mi van fiúk? – kérdezte Ziva.

Tim nem szólt, Tony széles vigyorral válaszolt:

- Fogadjunk, hogy te sem aludtál még!

Ziva meg sem kérdezte, hogy a társa hogyan találta ki, annyira nem várt választ. Mégis kapott.

- Tudod, honnan tudom?

A lány nem akart tovább szócsatázni, ennyi jól esett neki, többre nem vágyott; elindult, hogy terepszemlét tartson.

Tony viszont már megállíthatatlan volt:

- Onnan, hogy még nem aludtad ki az angol fáradalmait. Kiült és nyomottság. – magyarázta Tony túlzott türelemmel. – Így kell mondani helyesen. A kifeküdt kissé mást jelent. Meg persze az arcomon semmiféle benyomottság nincs…

- Majd mindjárt lesz – vágott közbe Ziva a szózuhatagnak.

- Nem, ha mondom – vigyorgott továbbra is Tony. Közvetlenül a lány nyomában lépkedett, és ez nagyon idegesítő volt. Ziva, megállt, szembenézett vele:

- De, ha mondom!

- Nem, mert mindjárt kinyílik a kisbicska a zsebemben, és nem hagyja, hogy bármiféle benyomottság…

- Mi az a kisbicska a zsebben? – kérdezte Ziva mellékesen, gondolta, hogy valami szólásféle lehet, és abban is reménykedett, hogy a kérdéssel talán rövidre zárja Tonyt a helyszínelés hátralévő idejére.

A fiatalember most már teljesen elemében volt, nagy levegőt vett a hosszas magyarázathoz:

- Ha például nagyon mérges vagyok valakire, akkor azt mondom neki, hogy mindjárt kinyílik a zsebemben a kisbics…ka – az utolsó szótagot egy fejére kapott tasli okozta pillanatnyi szünet után tudta csak befejezni. Ösztönösen behúzta a nyakát és lassan hátrafelé sandított. Meghallotta Gibbs hangját:

- Az én zsebemben már kinyílt.

Tony száján, ártatlan ábrázat kíséretében, kicsúszott a kérdés:

- Megmutatod, milyen fajta? – majd rekordsebességgel magába szállt és megjegyezte:

- Megyek a dolgomra, főnök.

Pár lépéssel McGee mellett termett és fölényesen kérdezte:

- Mink van, Zöldfülű?

McGee ránézett, már megszokta a fölényességet is és a megnevezést is, de egyik sem zavarta, hiszen mindkettőről tudta, hogy nem valódi:

- Késelés…

- Ez most vicc? – kérdezte Tony az előző beszélgetésre gondolva. McGee nemet intett.