Köszönöm a kommentárt:)

Péntek délután volt. Cuddy befejezte teendőit és elkezdte összepakolni a dolgait. Felvette a kabátját, leoltotta a lámpákat, majd bezárta az irodáját. Remélte, hogy nem fut össze House-szal. A múltkori incidens után kerülte őt, s úgy látszott a férfi se szívesen találkozna vele.

Mikor hazaért, úgy döntött lepihen egy kicsit a kanapéján. Bekapcsolta a tv-t, de pár perc után eldőlt és mély álomba zuhant. Órákkal később nyúzottan felébredt. Egy darabig nem is emlékezett rá, hogyan került oda és, hogy mit keresett itthon olyan korán, végül aztán hirtelen eszébe jutott. A szülinap! Gyorsan rápillantott az órára. 9:35. Már régen ott kéne lennem! – gondolta magában kétségbeesetten.

Felpattant a szófáról és elsietett zuhanyozni. Mikor végzett a hajszárítással, rájött, hogy még azt sem döntötte el, mit vesz fel ma este. Kinyitotta a szekrényét és körbenézett. Szemügyre vett egy piros, alul fodros, földig érő ruhát, de úgy gondolta ez talán túl alkalmi a mostani eseményre. Így végül egy fekete, mély kivágású, testhez simuló koktélruhára esett a választása. Elővett a ruhához illő, ugyancsak fekete magas sarkút. Már csak a smink volt hátra.

Viszonylag hamar végzett az előkészületekkel. Egy utolsó pillantás vetett magára a földig nyúló tükörben, majd befújta magát egy édeskés illatú parfümmel. Elégedett volt a látvánnyal. Magabiztosan indult kifelé lakásából. Beszállt a kocsijába és elindult.

Cuddy a hét elején megkérdezte a húgától, mennyien lesznek a születésnapján és, hogy mekkora feneket kerít az ünnepségnek. Ő azt válaszolta semmi különleges, csak egy kis parti lesz az egyik helyi szórakozóhelyen. De Cuddy nagyon jól tudta, hogy a testvére szótárában ez azt jelenti, legalább 40 ember fog megjelenni. Nem vetette meg ezért, hisz ő ilyen volt. Szerette a fényűzést és a csillogást és, hogy ő van a középpontban.

Meglepte a meghívás, nem sűrűn találkoztak egymással, azóta, hogy elköltözött New jersey-be. Jó darabig nem tudta mit is vigyen neki, aztán eszébe jutott, hogy kiskorukban nagyon szeretett naplót írni. Bár azóta már elég sok idő eltelt, de remélte, hogy ha most nem is ír, akkor ezután fog, vagy legalább emlékként megtartja. Így vett neki egy csodaszép rózsaszínű naplót, melyen a neve ezüst strasszokkal volt kirakva, és egy ugyanolyan mintájú tollat.

Megérkezett a megbeszélt helyre. Mielőtt még kiszállt volna az autóból, körültekintett a környéken. Sok éve lakott Jersey-ben, de errefele még sohasem járt. Egy hatalmas épület előtt találta magát, ami gyönyörűen ki volt világítva és színes műpálmafák is díszelegtek az udvarán. A kiírásból ítélve bár, diszkó és wellnes szálloda is egyben. –Hűha! Ez aztán puccos hely.- gondolta ámulva magában.

Kiszállt a járműből, majd a bejárat felé tartott. Egy öltönyös férfi ajtót nyitott neki és betessékelte. Óriási tömeg fogadta. Mindenhol pompás ruhába öltözött nők és férfiak italoztak, meg csevegtek egymással. Egy pillanatra elgondolkozott vajon tényleg a megfelelő helyre jött-e. Elveszettnek érezte magát a rengeteg ember között. De végre észrevette testvérét, amint egy nővel társalog. Odament hozzá, s húga, amint meglátta nyomban a nyakába ugrott és ujjongott:

-Lisaaaa! Jahjj de régen láttalak. Úgy hiányoztál! Milyen jól nézel ki! Mi van veled?

Cuddy észrevette, hogy testvérének lecsúszhatott már néhány pezsgő.

-Én is örülök, hogy látlak July.- azzal ő is megölelte. – Én megvagyok, köszi. De mi újság veled? Mit dolgozol most?

-Rendezvényszervező vagyok, képzeld.- mondta büszkén. Leginkább esküvőkkel foglalkozom, de mást is szívesen vállalok. Egyszerűen imádom.

-Ez fantasztikus!- örvendezett Cuddy.

-És nálad mi a helyzet, doktornő?

-Hát tudod. Már nem igazán dolgozom doktorként. Én vagyok a Princeton Plainsboro Tanítókórház igazgatója.- újságolta egy csepp elkeseredettséggel a hangjában, ami a boldogságban úszó July-nak nem tűnt fel. Pedig Cuddy is imádta a munkáját, s épp ez volt a baj, hiszen mostanában már vágyott egy kis magánéltre is.

-Nahát! Te se adod alább. De mondj valamit a pasikról is. Valami férjjelölt esetleg? Tudod, én bármikor össze tudnék rittyenteni neked egy elképesztő esküvőt. Csodálkozom is, miért nem mentél még férjhez, hisz ez volt a leghőbb vágyad mindig is.

-Azóta már mások az elképzeléseim. Változtam az évek alatt.

-Hát azt látom. Még mindig ámulok milyen csinos vagy! Már ne is haragudj, hogy ezt mondom, de te mindig is az a stréberfajta voltál, aki sosem bulizott és nem sminkelte magát. De akkor is jól néztél ki.- biztosította Lisat. Érezte, hogy nem kellett volna ennyit innia, egy kissé forgott vele a világ, bár ennek ellenére jól volt. –Lemaradtál az ajándékosztásról. Na meg a köszöntőről is.

Lisa hálát adott az égnek, hogy húga be van csiccsentve, különben nem úszta volna meg olyan könnyen a helyzetet.

-Nagyon sajnálom. De… a… munkahelyemen volt egy kis zűr.- füllentette bűntudatosan.

-Jól van. Semmi baj.

-Amúgy itt az ajándékod. Remélem tetszeni fog.- mondta, és átadta a meglepetést.

-Ez gyö-gyönyörű. Naggyon köszönöm. Egy puszit nyomott nővére arcára, aminek az lett a következménye, hogy elvesztette az egyensúlyát és Cuddynak kellett gyorsan elkapnia.

-Azt hiszem, neked már nem kéne többet innod, July.- állította Cuddy gondterhelten, majd felsegítette.

-Ugyan már, Lisa. Ne hülyéskedj. Ez az én bulim. Most megyek, mulattatni a többi vendégemet is. És kérlek, érezd jól magad! A bárt mögötted megtalálod.

Megint egyedül maradt. Gondolta jobb, ha megfogadja July tanácsát és iszik egy keveset. Úgy legalább nem érzi magát annyira magányosnak.

Egy óra múlva még mindig a pultnál iszogatott, ezúttal már nem egymagában. Egy Thomas nevű férfival beszélgetett. Egyszer csak váratlanul megszólította valaki a háta mögül:

-Doktor Cuddy! No lám, mit látnak szemeim. Gyakran jár efféle helyekre?- gúnyolódott House.

Lisa nem hitt a szemének. Fogalma sem volt, hogy került ide a férfi.

-House, maga mi a fenét keres itt? Ezt nem hiszem el! Még a húgom születésnapján sem lehetek nyugodtan.

-Nem gondolhatja, hogy egy alkalmat is kihagyok, hogy lássam a dudáit!- vigyorgott, majd szemügyre vette a nőt. Lélegzetelállítóan festett ebben a ruhában. Kihangsúlyozta nőies idomait, melyekkel bőven büszkélkedhetett. És természetesen nem hazudtolta meg magát: gyönyörű dekoltázsát most is elővillantotta. Szemei lassan feljebb vándoroltak a nőn. A haja fel volt tűzve, de pár rakoncátlan tincs lelógott a nyakára. A tekintete vad volt és egyszerűen ellenállhatatlan, csókolnivaló száját, pedig bíborvörös rúzs ékesítette.

Egyáltalán nem leplezte ámulatát a látvány hatására:

-Hűha! Valaki itt nagyon kicsípte magát. –Két gin tonikot kérek!- fordult a pincérhez House.

Cuddy azt gondolta, neki szánta az italt, ezért elkezdett nyúlni felé, de megjelent a húga és gyorsan elhappolta előle.

-Szia July! Azt hittem, már nem is jössz.- szólalt meg a férfi számonkérőn.

-Dehogynem. Látod, itt vagyok.- mosolygott, majd beleborult a doki karjaiba.

Cuddy nem tudta mi lett hirtelen úrrá rajta, de olyan ideges lett, hogy felkapta House italát, és egy húzásra eltüntette.

-Cuddy! Az az enyém volt.

-Ne aggódj, Greg. Majd kint kérünk újat.- mondta July, majd húzta kifelé újdonsült barátját.

Fél órával később House botorkált vissza a bárpulthoz. Cuddy még mindig ott volt, de ezúttal egy másik pasas társaságában.

-Kösz, hogy melegen tartottad a helyemet.- küldte el onnan a fickót.

-Oh House. Hol hagytad a barátnődet?- kérdezte Lisa spiccesen.

Nem tudom. Most valaki mást boldogít. De az is lehet, hogy beesett egy bokorba és most ott alszik. –És mi van a te zsarubarátoddal?

-Helyes srác. Jól megvagyunk.

-Egy üveg vörösbort kérek.- adta le a rendelését House. Bőségesen töltött magának és Cuddynak is.

-Le akarsz itatni House?

-Azt hiszem azon te már túl vagy.

-Koccintsunk a…

- A nagy mellekre.- fejezte be helyette House, mire Cuddy nevetésben tört ki. Két kortyra lehajtotta a bort, mire a férfi szájtátva öntött még neki.

-Te aztán tudsz inni.- jegyezte meg elismerően. – És mond csak milyen színű tanga van rajtad?

-Miből gondolod, hogy tanga van rajtam?- mosolygott Lisa.

-Én nem gondolom, én tudom.- mosolygott House is. –Láttam az egész alsóneműs fiókodat.

-Komolyan érdekel?- kérdezte csábítóan mosolyogva.

-Naná.

Erre a nő az ölébe csusszant, egyik kezével átkarolta a férfi nyakát, a másikkal megfogta a saját lábát. Aztán lassan elkezdte feljebb csúsztatni combján a feszes anyagot.

House lélegzetvisszafojtva ült és nézte főnöke magánszámát. Érezte, hogy a nő közelsége és a látvány meghozta a hatását, nadrágja egyre szűkebbnek bizonyult. Ezen még rontott az a hihetetlenül szédítő illatfelhő, amely körülvette elbűvölő igazgatónőjét.

Lisa kihívóan felnézett rá, mire a férfi megszólalt:

-Gyakrabban kéne innod velem. Cuddyt újra elfogta a nevetés, House folytatta: -Te féltéke… de Lisa elhallgattatta egy gyors csókkal.

-House, nem tudnád befogni néha egy kicsit?- azzal újra megcsókolta a férfit, aki ezúttal visszacsókolt. Egyre jobban belemerültek, s csókjaik egyre tüzesebbé váltak. Mígnem egy elegáns férfi lépett be a terembe, és leblokkolt, ahogy látta barátnőjét a diagnosztikai osztály vezetőjével önfeledten smárolni.

-Lisa?

Nevének hallatára felpillantott, és meglátta Danielt. De mire feleszmélt volna, a férfi már el is tűnt a végeláthatatlan tömegben.

A többi ember nem vett tudomást a jelenetről, mindenki bele volt merülve a saját kis világába.

-Mi töörténik itt? Hmm? Először te, aztán meg Daniel.- kérdezte, igaz nem volt olyan állapotban, hogy komolyan izgatná a válasz.

House próbálta elterelni a nő figyelmét barátjáról:

-Hol is tartottunk?- s elkezdte vadul csókolgatni Cuddy nyakát. A nő gyorsan elfelejtette az előbbi incidens és hagyta elcsábítani magát.

Érezte House kezeit elindulni a csípőjén, ahogy szépen, lassan, érzékien végigsimogatják egészen a melléig.

-Te meg mit csinálsz itt?- szakította félbe őket egy ismerős hang.

Cuddy oldalra nézett és menten elvörösödött, amikor észrevette testvérét, aki furcsamód, teljesen kijózanodott.

-Öhm…July… én. én csak…- motyogott zavartan, de húga félbeszakította:

-Eljönnél velem egy percre drága nővérkém?- azzal megfogta a karját és elhúzta a férfi öléből.

Amint House hallótávolságán kívül kerültek, Cuddy megszólalt:

-Héj! Attól még, hogy te nem szórakozol ilyen jól, nem kéne az én örömömet is elrontani!

-Lisa. Te be vagy rúgva. Nem tudod, mit beszélsz.

-Lehet, hogy kicsit többet ittam a kelleténél, de tudom, mit beszélek. És azt is, hogy mit teszek. Szóval most visszamegyek, és te nem állítasz meg.

S még mielőtt húga bármit is mondhatott volna, visszaigyekezett House-hoz, aki whiskyt iszogatva türelmesen várta őt.

Odaérve szájon csókolta a férfit, majd erőszakosan betolta nyelvét az ajkain. Alaposan végigkóstolta azt, kiérezve a whisky ízét. Végül Lisa készült megtörni a csókot, de House visszavágott. Megszívta a nő nyelvét, ő is végigjárta a száját, azután finoman beleharapott Lisa alsó ajkába és végül engedte elhúzódni.

-Azt hittem már sosem hagyjátok abba.- akadékoskodott ismét July. –Gyere Lisa, te most szépen hazamész.

-July, nem látod, milyen jól szórakozik?- ellenkezett House.

-Nézz csak rá. Nincs is magánál.

-Majd én vigyázok rá.

-Ha. Persze. Te gyanúsan ismerős vagy nekem.- vádolta a nő.

-Nem emlékszel rám?- kérdezte Greg szemöldök ráncolva.

-Nem. Mi most megyünk.

-Én nem akarok. – szólalt meg Cuddy, akárcsak egy kisgyerek. Greggel maradok.- hisztizett.

House nem bírta visszafogni vigyorgását, nagyon élvezte a helyzetet. Bár akkor jobban tetszett volna neki a dolog, ha nem lett volna itt Lisa kis védőangyala.

Őszintén csodálkozott azon, hogy ilyen szuperül sikerült a terve. Óramű pontossággal történt minden, mintha megtervezte volna. Nagyszerű ötlet volt elhívnia azt a nyamvadt nyomozót. És így legalább világossá vált mindkettőjüknek kit is akar valójában Cuddy.

Mire feleszmélt az elmélkedéséből, a két bomba nő már sehol sem volt.