Halina lépdelt a tömegben. Kivételesen nem sárga, hanem egy hosszú, sötétzöld selyemruhát viselt, néhány arany kiegészítővel. Haja kivételesen teljesen egyenes és semmi nincs benne. Így bólintott mindenkinek, aki szembe jött vele. Bár arcán mosoly van és boldogság, belül nem örül…inkább fél. Végül beállt a trón mellé és onnan nézte a tömeget.

- Mi a baj Halina?

A lány megfordult és gyémánt szemeivel a mögötte álló férfira nézett. Loki volt az.

- Izgulok… - mondta kicsit halkan és elnézett.

- Nincs miért. – fogta meg a lány hátát Loki. – Ha atyánk jól választott, akkor a választottad egy kedves férfi lesz.

Halina sóhajtott. Nehezére esett elhinni. Ekkor azonban megszólaltak a kürtök, jelezve, hogy Allfheim királya megérkezett. Halina hátrálni kezdett, de Loki megfogta. A lány elé állt.

- Ne aggódj! Minden csodás lesz. És én itt leszek veled…végig. – nézett mélyen a lány szemeibe.

Halina elmosolyodott és bólintott. Loki is rámosolygott.

- Na, húzd ki magad. Közeleg a kérőd. – mondta miközben megigazította a lány haját.

Halina eleget tett Loki kérésének. Loki ezután az ajtóhoz lépett, ami mellett már gyülekezett a nép, de úgy, hogy a királynak legyen útja Halináig. Halina pedig Loki mögé lépett. Ezután az ajtó nyílt és egy magas, barna hajú férfi lépett be aranyozott ruhában és nagy koronával. Ő volt Allfheim királya. Mögötte sok katona lépdelt. A király szeme körbe járta a termet, majd amikor meglátta Lokit meghajolt. Ezután kiegyenesedett. Loki csak biccentett.

- Üdvözlöm Asgardban. – köszönt végül Loki. – Remélem jó utuk volt idáig.

- Üdvözlöm fenség! Nagyon jó utunk volt, a város pedig csodás! – ezután kicsit gyászosabbra vette a hangnemét. – Mélységesen sajnálom, ami az atyjával történt. Remélem minél hamarabb felépül.

- Örülök, hogy jó utuk volt. – mondja Loki. – Köszönöm. Én is remélem hamar talpra áll.

- És merre van a menyasszonyom? – vált témát gyorsan.

Lokit kicsit zaklatta ez a gyors témaváltás, de nem szólt bele. Inkább csak arrébb lépett, láthatóvá téve így Halinát. Halina közvetlen a herceg elé lépett, majd nagy nehezen a férfi szemeibe nézett. A király lemosolygott rá, majd felvette a lány kezét és megcsókolta azt.

- Üdvözlöm Asgardban fenség! – pukedlizett egy kicsit Halina. – Halina Odindottir vagyok, Asgard hercegnője.

- Üdvözöllek Halina. – biccent egy kicsit. – A nevem Fjord. Allfheim királya vagyok!

- Megtiszteltetés önt megismerni fenség! – erőltetett magára egy mosolyt Halina.

Fjord végigtanulmányozta Halinát. Alacsony, de átlagos teste csodásan mutatott a ruhában, ami kebleit is szépen kiemelte. Fjord elégedetten vigyorgott rá. Ekkor a zenészek elkezdtek zenélni. Minden pár táncba állt, Fjord pedig a lánynak nyújtotta a kezét.

- Felkérhetem egy táncra? – kérdi mosolyogva.

Halina habozott egy picit, majd megfogta a király kezét.

- Természetesen…fenség! – mosolygott még mindig hamisan.

Fjord a terem közepére húzta a lányt, majd táncolni kezdett vele. Elégedetten nézte a gyönyörű lányt. Sőt, mindenki őket nézte. Loki idegesen fordult Fjord tanácsosához, aki végig Loki mellett állt.

- Mi a véleménye maga szerint a húgomról? – kérdi aggódva.

- Ha nem tetszene neki, azt már tudnánk. – feleli röviden a tanácsos.

Loki összeszűkítette a szemöldökét. Ám nem csinált semmit, csak a trónhoz lépett, amire leült, de szeme továbbra is a húgát nézte. Valami miatt nem tetszett neki a király. Persze Halinának sem volt igazán szimpatikus Fjord, mégis végigtáncolta vele a lassú, de annál szebb dalt. A dalnak köszönhetően teljesen ellazult, így valamennyire élvezte is a táncot. Mindig is szeretett táncolni, hiába volt fiús és hiába tagadta. De most valahogy nem ugyanaz volt. Hogy ne kelljen Fjord arcát néznie, a fiú mellkasára temette a fejét. Igaz, ez félreérthető mozdulat volt, de addig sem kellett Fjordot bámulnia.

XxXxX

A mulatozás egészen estig tartott. Fjord még a lakoma közben sem hagyta magára Halinát. A lány kicsit megszeppent volt, de jól tartotta magát. Viszont örült volna neki, ha Fjord egy életre békén hagyja. Egyszer csak Fjord elkapta a lány kezét és maga után kezdte húzni.

- Hova megyünk? – kérdezte ijedten Halina.

- Majd meglátod! – mosolygott a lányra.

Halina hiába akart elrohanni, követte a férfit. Egyenesen Fjord vendégszobájába mentek. A fiú ott bezárta az ajtót, majd a lány felé közelített.

- Miért vagyunk itt? – kérdezte megszeppenve a lány.

Fjord nem felelt, csak Halina elé lépett és megcsókolta. Halina legszívesebben elhányta volna magát, de nem tehette. Így tűrte a csókot. Fjord mosolygott a lányra miután szétváltak.

- Hm…finom az ajkad… - duruzsolta.

- Miért hoztál ide? – kérdezte kicsit ijedten Halina.

- Hogy közelebbről megismerjelek… - búgta a fülébe, majd elkezdte lehúzni a lányról a ruhát.

Halina keresztbe fonta a karjait. Közben próbált hátrálni a férfitól, de ő erősebbnek bizonyult.

- Nem! Ezt nem akarom! – kezdett Halina ellenkezni.

- Miért? Hisz már elfogadtál… - mosolygott a férfi miközben lehúzta a lányról a boleróját.

Halina miután megszabadult a bolerótól arrébb rohant.

- Ez még nem jelenti azt, hogy rögtön akarom is! – mondta idegesen a férfinak és az ajtóhoz rohant.

Próbálta kinyitni az ajtót és menekülni akart, míg volt esélye, de az ajtó nem nyílt.

- Ezt keresed? – kérdezte Fjord miközben egy kulcsot mutatott fel.

- Add vissza! – szólt a férfira.

- Csak ha közelebb jössz hozzám! – tárta szét karjait.

Halina ijedten futott és kiakarta kerülni, de Fjord gyorsabb volt, elkapta és az ágyra tette.

- Gyerünk, ne szégyenlősködj! Ha összeházasodunk, úgyis sok ilyenben lesz részed! – suttogta Halina fülébe.

- Nem! Nem akarok veled összeházasodni! – próbálta letolni Fjordot magáról, de nem tudta.

- Már késő! – nevetett fel gúnyosan és elkezdte lehúzni a lány ruháját.

- Nem…házasság előtt nem szabad! Nem szabad! – sikoltozott a lány.

- Nem érdekel… - énekelte a király és lehúzta a lány ruhájának felső részét.

Halina gyorsan mellei elé kapta a kezét és eltakarta azokat. Fjord próbálta felfeszíteni azokat. Ekkor az ajtó kivágódott és Loki lépett be idegesen. Felkapta Fjordot a grabancán keresztül, majd a falnak vágta.

- Hozzá ne érj még egyszer a húgomhoz! – üvöltött rá.

- Milyen jogon érsz hozzám? – üvöltött Lokira miközben leporolta magát.

Halina remegve nézte bátyját, miközben felhúzta a ruháját.

- A király vagyok…és a bátyja! Nem adom olyanhoz, aki olyat tesz vele, ami neki fájdalommal jár! Szóval tűnj el a közeléből! – kiáltozott Loki, látni lehetett rajta, ha Halina nem tartózkodott volna ott, helyben agyonlövi a királyt.

Halina ijedten rohant ki a szobából és meg sem állt a sajátjáig, ahol becsapta maga mögött az ajtót. Sírva ül le az ágyára.

XxXxX

Már majdnem egy óra eltelt az események után, de Halina továbbra is az ágyában feküdt. Elakarta felejteni a férfit. Ekkor azonban nyílt az ajtó. Loki lépett be és azonnal síró húga mellé ült. Halina pedig felpattant és megölelte a fiút. Loki simogatni kezdte Halina hátát.

- Halina, én sajnálom…ha tudom, hogy ilyen…nem hozom ide… - küzd a könnyei ellen.

- Semmi baj! – mondta Halina miközben tovább szipogott.

- Fjord hazatért…elmondtam neki a magamét és kicsit meg is vertem. – mosolygott diadalittasan. – De a lényeg, többet nem ér hozzád!

- Köszönöm! – suttogta és szorosabban megölelte bátyját.

Loki felemelte a lány fejét.

- Halina ígérem, ezek után, amíg én vagyok a király, nem kell hozzámenned az ilyenekhez. Sőt, megtiltom…nem akarom, hogy bajod essen!

- Nem fog. – mosolygott Lokira. – Amíg te vigyázol rám, nem lesz ilyen.

Loki elmosolyodott. Ezután mélyen Halina gyémántszemeibe nézett. Halina viszonozta a pillantást. Loki egyre közelebb kezdett a lányhoz hajolni, míg végül ajkaik összeértek és megcsókolták egymást. Halian nagyon élvezte a csókot, de Lokinak sem volt ellenére. Mikor szétváltak, akkor Halina lesütötte a szemeit.

- Ezt nem lett volna szabad… - nézett maga elé szomorúan. – Mi testvérek vagyunk…

- Tudom… - suttogta Loki.

Ezután Loki felállt.

- Hagylak pihenni. Hosszú volt neked a mai nap. Aludj! – mosolygott kicsit, majd kiment. – Jó éjt! – kiáltott még vissza az ajtóból.

- Jó éjt! – szólt utána Halina, majd az ágra dőlt.

Nem akarta elhinni, ami vele történt. Inkább behunyta a szemeit és elaludt.