Na, hát itt is az új rész. Nagyon igyekeztem vele, remélem tetszeni fog:)

Futott, ahogy csak bírt, nem akarta, hogy a férfi utolérje. Úgy érezte magát, mint egy buta kis gimnazista, akit most dobott a barátja. Lelassított. Nem is figyelte merre megy, egyszerűen csak ment amerre a lába vitte. Durván letörölgette könnyeit az arcáról és körülnézett. Ugyanott találta magát, ahonnan nemrég hasonlóan menekült el. Hirtelen lépteket hallott, ezért gyorsan bemenekült az első szobába, amit látott. Épp, hogy belépett, mikor Wilsont látta elmenni sietve a folyosón. Hálát adott az égnek, hogy a férfi nem látta meg őt. Mikor megfordult, House irodájában találta magát. Odalépett a férfi íróasztalához, bámulva a hatalmas káoszt, ami ott fogadta. Mindenféle orvosi újságok és kitöltetlen iratok hevertek egymás hegyén hátán. Ekkor Cuddy megpillantott egy piros kis fecnit, ami a nagy kupac alól kandikált ki. Kihúzta és rájött, hogy két darab is van belőle. Ráadásul nemcsak egy értéktelen kis cédula volt, hanem kettő darab jegy egy Kis ember nagy pácban című előadásra . Lisa szája, tátva maradt a csodálkozásban. –Ezt vajon nekem szánta? És ha igen, akkor miért beszélt úgy rólam Wilsonnak? Elmélkedése közepette, Wilson váratlanul megszólalt a nő háta mögött:

-Cuddy?

-Hello Wilson. - köszönt zavartan.

-Mit…- kezdte a kérdését az onkológus, de elállt a szava, mikor meglátta főnöke puffadt, piros szemeit. –Te sírtál?

-Öhm… nem. dehogyis Wilson. Én csak… nekem most mennem kell.

-Nem láttad Houset?

House neve hallatán, Cuddyt ismét elfogta a sírás. Egyszerűen nem tudott megálljt parancsolni a könnyeinek.

-Cuddy mi a baj?- az onkológus odament hozzá, majd átölelte.

-Semmi, igazán.- sírt tovább Lisa.

-Akkor mégis miért sírsz?

Cuddy kibújt az ölelésből, a férfi szemébe nézett és rosszallóan mondta:

-Ha igazán tudni akarod, hallottam a beszélgetésedet House-szal. De engem nem érdekel. Én tudhattam volna, hogy House seggfej és mindig az is marad. Csakis az én hibám, én álltam le vele.

-Mégis miről beszélsz?

-Ne mond, hogy nem tudod. A saját fülemmel halottam, amikor valami ilyesmit mondott: Nem érdekel ez a kapcsolat dolog, csakis a feneke meg a nagy mellei miatt vagyok vele együtt, és, hogy hatalmasakat keféljünk! –hallatszott Cuddy szarkazmussal teli ordítása. Szerencsére a kórház ekkora már majdnem teljesen kiürült, így nem hallották a főnöknő kikelését. Bár Cuddyt ez most cseppet sem érdekelte volna.

-De Lisa, ő ezt nem komolyan gondolta és nem is így fogalmazott. –próbálta menteni a helyzetet Wilson.

-Engem az nem érdekel, hogy fogalmazott, de ez volt a lényege.

-Gondolom ezután a kijelentés után egyszerre elmentél, mert utána House a maga módján beismerte, valóban kedvel téged.

-Na persze.

-Cuddy, hidd el. Én nem mondanám neked, ha nem lenne igaz. Annak semmi értelme nem lenne. Avval csak ártanék neked, mert lássuk csak, összejönnél újra House-szal, egy ideig jól meglennétek, majd megint megbántana téged valahogyan, és kiderülne, kizárólag azért van veled, mert a kurvákkal ellentétben érted nem kell fizetnie.

Lisa szemöldök ráncolva meredt a férfira.

-Jólvan, ez egy kicsit durva volt. Evvel mindössze azt akarom, hogy megértsd. Te is tudod, mennyire fél kimutatni a valódi érzéseit. Még maga elől is letagadja őket.

Pár perces csend ereszkedett kettejük közé. Wilson végül észrevette a jegyeket, amiket Cuddy a kezében szorongatott.

-És igen. Ezeket nektek szánta. Ráadásul nem is én ajánlottam neki.

Cuddy kétkedő-reménykedő arccal nézett vissza az onkológusra, aki mosolyogva bólintott, megerősítve evvel az állítását.

-Gondolkozz el rajta kérlek! Ha kell, tedd próbára House-t. Adj még egy esélyt a kapcsolatotoknak! –kérlelte a nőt esedezve.

.Jólvan. Meggondolom.- válaszolta lehiggadva, majd hálásan átölelte. –Köszönöm, Wilson.

Cuddy csak ült, otthona magányában, tűnődve azon mit is kéne tennie. Át sem öltözött. Ahogy hazaért elővette a hűtőből a maradék bort és leült a kanapéra. Nem pazarolta az idejét pohárkereséssel, úgy, hogy volt palackból itta a mámorító italt. Azt gondolta ezt talán majd elfeledteti vele a férfit, vagy netán eszébe juttat egy elfogadható ötletet, mi legyen a továbbiakban. De rájött, hogy ennyi bor aligha lenne elég a berúgásra, House-szal múltkor jól megitták az innivalót. –House. Már megint House. Tudta, nem kerülheti el a vele való beszélgetést, és minél előbb túl van rajta annál jobb. Továbbá ő is tisztázni akarta a dolgot. Wilson szavai újra felébresztették benne a reményt. Szemei ismét azokra a bizonyos jegyekre tévedtek. Mozdulatlan meredt előre még egy ideig, aztán felpattant, s a jegyekkel meg a kulcsával együtt elhagyta a házat. Igaz, nem ivott sokat, de nem akarta megkockáztatni a vezetést, inkább hívott egy taxit. 20 perccel később megérkezett a férfi lakása elé. Felment a lépcsőkön, és némi habozás után becsöngetett.

House a zongorájánál ült. Már vagy egy órája csak játszotta a melankolikus darabokat és közben egyfolytában Cuddyra gondolt. Akkor délután jobbnak látta nem követni a nőt, látta rajt, hogy szüksége van egy kis egyedüllétre. Viszont most maga se érti miért nem megy el hozzá tisztázni a dolgokat. Cuddy nagyon elkeseredettnek tűnt, mint azelőtt még soha, és őt felettébb érdekelte mi okozta ezt. Mindig is izgatták a rejtélyek, azonban Cuddyval ez más volt, talán titokban attól rettegett, hogy nem tud majd mit kezdeni Lisa problémájával. –Nem lehetek ilyen önző. Vele nem. Most azonnal elmegyek hozzá. Evvel az elhatározással abbahagyta játékát, s mielőtt még felállhatott volna megszólalt a csengő. House egyszerre Wilsonra gondolt, a férfi nem tartotta befejezettnek az előző beszélgetésüket és kereste is korábban a kórházban. –Ennek is jókor kellett jönnie! Most hogy rázom majd le? –mérgelődött Greg.

Lassan nyitotta az ajtót, s közben ingerülten mondta:

-Jobb, ha eltűnsz, mert nem vagyok most jó hangulatban!

-Oh, sajnálom, akkor nem is zavarok.- mondta Cuddy sértődötten és megfordult, hogy távozzon.

-Lisa te vagy az? Azt hittem valaki más. Gyere vissza!- azzal megfogta gyengéden a nő csuklóját, behúzta a lakásba, és becsukta maguk mögött az ajtót.

-Figyelj,- kezdte a nő, de House közbevágott:

-Cuddy…

-Ne House! Most ne. Engedd, hogy befejezzem, és kérlek, ne szólj közbe. Csak miután elmondtam amit akartam. –Szóval,- fogott bele újra a nő- én nem tudom, hogy te mit akarsz kezdeni evvel a kapcsolattal, egyáltalán kapcsolatnak lehet-e nevezni ezt, ami köztünk van? Mert azt gondoltam, hogy te is hasonlóképpen érzel mint én, House, de sajnos tévedtem. És én már az elején féltem attól, hogy el fogsz taszítani engem magadtól és nem osztasz meg velem semmit, ami benned zajlik, amit érzel. Tudod nagyot csalódtam benned, azt hittem, hogy talán majd tudsz alkalmazkodni, és én semmire nem akartalak volna rákényszeríteni, amit nem akarsz önszántadból, csak szerintem tudtunk volna egyféle kompromisszumot kötni úgy, hogy mindkettőknek jó legyen. Viszont rájöttem, neked nincsenek komoly szándékaid, így pedig nincs értelme folytatni. Jobb is, hogy most vége a dolognak mielőtt minden tovább bonyolódott volna. – Cuddy ezt egy levegővétellel elhadarta, s a monológja befejeztével majdnem hogy kapkodott a friss levegő után. Nem szívesen mondta ki ezeket a szavakat, ez House-nak is feltűnt.

A férfi először nagyon meglepődött. Nem számított arra, hogy a nő miatta volt ennyire rossz hangulatban. Ennyi információáradatot nehéz volt megemésztenie és még nehezebb válaszolni rá.

-Állj, állj, áljj! Miért beszélsz múlt időben? És miért gondolod, hogy nekem nincsenek komoly szándékaim?

-Nem beszéltél Wilsonnal?

-Nem.

-Hagyjuk ezt, House! Felfogtam, hogy nem jelentek számodra mást, mint kielégítést a mocskos fantáziádnak és a testi vágyaidnak.

-Lisa! Ismersz engem, és te is tudod, hogy nem vagyok az a szerelmeslevél írogatós, randizni járós pasas. Valójában, te sokkal jobbat érdemelsz nálam. De azért az túlzás, hogy nem értékellek téged. Szerintem is meg tudunk egyezni.

-Ezt az irodádban találtam.- mondta, majd elővette zsebeiből a színházjegyeket.

-Jahh, azok?! Van a sebészeti osztályon egy szőke hajú bombázó, valami Rachel, asszem. Állítólag imádja a tréfás színdarabokat.

Cuddy bosszús pillantásokat küldött a férfi felé.

-Lisa, csak vicceltem. Tegnap este akartam mondani neked, hogy szereztem jegyeket, de te akkor elüldöztél.

Mindketten csak álltak ott, szótlanul, míg Cuddy immár nyugodt hangnemben megszólalt:

-Greg, tisztában vagyok vele, milyen vagy, különben nem is erőltetném a dolgot. De mielőtt, bármilyen egyezményekbe belemennénk, lenne egy kérdésem, amire őszinte választ szeretnék. Kedvelsz engem?

House tudta, hogy ezt a kérdést nem fogja megúszni. Legszívesebben figyelmen kívül hagyta volna most az utóbbi mondatot és elterelte volna másfelé a témát, azonban a nőnek ez fontos volt. De ahelyett, hogy felelt volna, élesen belenézett Lisa szemébe, majd finoman magához húzta és száját lágyan rátapasztotta Cuddy puha ajkaira. A nő viszonozta a csókot, s közben erőteljesen átölelte.

-Soha nem fogod kimondani, igaz?- suttogta Greg fülébe inkább kijelentés-, mintsem egy újabb kérdés gyanánt. House játékosan morrant egyet, aztán óvatosan kérdezte:

-Itt maradsz éjszakára?

-Hát… taxival jöttem.- felelte Cuddy egy sejtelmes mosollyal. –Azonkívül nem szívesen ülnék fel szoknyában a motorodra.

-Pedig hidd el jó móka lenne.

-Talán azt akarod, hogy elmenjek?- váltott sértődött hangra Cuddy.

-Én?- kérdezett vissza felháborodottan, majd elővett egy Vicodint és bekapta. Ahogy leért a megváltó gyógyszer a torkán, eldobta a botját, aztán, felkapta Cuddyt, - hatalmas meglepődést kiváltva belőle- és hihetetlen kitartással elcipelte a hálószobába.

-House! Mi a francot csinálsz? Ezt neked nem szabadna!- aggódott érte Lisa.

Greg elengedte a füle mellett a megjegyzést. Óvatosan lefektette főnökét a széles ágyra. Cuddy mosolyogva maga mellé húzta a férfit, aki szembefordult a nővel és beletúrt annak illatos hajába, majd puha csókokat hintett az arcára meg a nyakára.

-Első: randizni fogunk.

-Tessék?

-Igen jól hallottad Greg.- kekeckedett Lisa. –Második: a munka és a magánélet két külön álló dolog. Nem keverjük össze. Nem zsarolhatsz a kórházban otthoni dolgokkal. Értve vagyok? Továbbá nincs szex a kórházban és reggel se.

-Héj!! Mintha azt mondtad volna, hogy megegyezünk. A randi még belefér, és talán a munkai szex hiányával is megleszek, de a reggel!

-Kíváncsi voltam, meddig mehetek el.- válaszolt Cuddy gonosz mosollyal.

-Mondtam már, hogy Sátánnak gúnyolnak a hátad mögött?

-Mondtam már, hogy seggfej vagy?

-Esetleg valami más kikötés?

-Azt hiszem ennyi, de ahogy téged ismerlek, biztos visszatérünk még erre a témára.- mondta, azzal egy gyors csókot adott a mellette fekvő férfinak. Azonban House nem elégedett meg ennyivel, egy nagy lendülettel átfordult a nőre, majd erőteljesen megcsókolta.

-Mmmm… a mümet.- mormogta Cuddy, ahogy próbált beszélni House szája alatt.

-Még így sem tudlak elhallgattatni?- színlelt méltatlankodást Greg. –Mümet?

-Csak azt akar…mmm…- fogott bele Cuddy, de House szája megint az övén volt.

-Igen? Mit akartál?

-House! Muszáj egy kis…-Lisa nem bírta most sem befejezni a mondandóját. Amint mondani akart valamit House újra, meg újra megcsókolta.

-Csak nem mondani szeretnél valamit?- idegesítette tovább a nőt.

-Ugyan dehogy! Én is tudok ám kegyetlen lenni!- fenyegetőzött.

-Mit nem mondasz.

-Szóval kell egy kis szünet.- bökte ki végül Cuddy.

-Szünet?- értetlenkedett House.

-Igen. Szex szünet.

-Arról szó sem lehet.

-House!

-Jólvan. De békülős szexről még nem hallottál? –Tudod ez hagyomány.

Cuddy kétkedő tekintettel méregette Houset.

-Felléptél hagyományteremtőnek?- nevetett Cuddy. –Miket meg nem tudok rólad!

-Bizony. –nevetett House is. -Viszont biztos vagyok benne, hogy neked is van jó pár titkod.- emelgette pajkosan a szemöldökét.

-Igen. Műmelleim vannak.

-Áhh! Az nem lehet! De ha már említetted… megvizsgálom. Tudod, orvos vagyok.

-Ahogy én is, House!- mosolygott a nő.

Greg elemelkedett kissé Cuddyról, majd kigombolgatta az ingjét.

-Greg, azt hiszem megbeszéltünk valamit.

Mire Lisa feleszmélt, már a melltartója is eltűnt, és érezte, ahogy House hosszú zongoraujjai tapogatják a melleit.

-Itt minden a legnagyobb rendben.

Cuddy próbált visszavágni valamivel, de képtelen volt szóhoz jutni, míg a férfi csodás kezei simogatták, továbbá House a száját is bevonta a kényeztetésbe, végigcsókolgatva őt a mellétől egészen a füléig. Ott leállt egy pillanatra és harapdálni kezdte a nő fülcimpáját. Ekkor Lisa is hozzáfogott, hogy megszabadítsa a férfit a ruháitól.

Egy jó 20 perc után mámorosan pihentek egymás mellett. House a hátán feküdt átkarolva Cuddyt, aki szorosan hozzábújt. Együttlétük igazán romantikus volt. Lassú, érzéki, ugyanakkor szenvedélyes és egyszerűen csodálatos. Igaz House-nak még be kell bizonyítania, hogy alkalmas-e egy igazi kapcsolatra. Cuddy ugyanakkor tudta, ez nem mindennapi viszony lesz és mindenképp megér még egy esélyt.