Még bajosabb éjszaka és a tünde herceg esete a... majd megtudod!
Ám Aragorn boldogsága csak addig tartott, míg Pippin éjféltájban ki nem bóklászott a mellékhelyiségbe, hogy könnyítsen magán, mert az estebédhez Zoe csinált nekik friss narancslevet, és a hobbit olyan finomnak találta, hogy fél litert ivott belőle (meg titokban még négy pohárral). Aragorn morogva a másik oldalára fordult, és megpróbált visszaaludni. De ekkor meg Samu kelt fel, és kitapogatózott a mellékhelyiségig. Aragorn idegesen felült, és tekintetét belefúrta a sötétségbe, majd megvakulva elfordult, ugyanis Samu felkapcsolta a villanyt. Erre persze mindenki felébredt, kivéve Gimlit, Zoet meg Boromirt. Samu elnézések közepette lekapcsolta a villanyt, és visszabotorkált az ágyhoz, majd végigmászott Trufán és Pippinen, és kikötött Frodó mellett. Aragorn sóhajtva megint megfordult, és bevackolódott a puha ágyba. Már épp álomba merült volna, mikor könnyű lépteket hallott.
- Nem nézem meg, nem nézem meg... - morogta magában, majd hirtelen mozdulattal felült, lerántva Gandalfról is a közös takarójukat. Valami neszt hallott a konyha felől, ezért kipattant az ágyból, de belegabalyodott az ágyneműbe, így seggre esett. Feltápászkodva lassan eljutott a konyháig, míg fájó tomporát masszírozgatta. A hűtő ajtaja nyitva volt, és valaki turkált benne.
- Daro!... Legolas! - suttogta Aragorn, mire a tünde bezárta a hűtő ajtaját, így ismét sötét lett.
- Igen? - jött Legolas hangja valahonnan.
- Mit csinálsz?
- Én... ö... semmit. Miért?
- Már megint nassolsz? - lépett beljebb Aragorn.
- Nem... öm... dehogy, miért is nassolnék? - kérdezte Legolas ideges hangon.
- Dehogynem! Valld be.
- Na jó... de csak egy kicsit... tudod, nagyon ízlett az étel, és megéheztem... - szabadkozott a tünde.
- Na de ilyenkor?
- Estel, ha valaki, akkor te igazán tudhatnád, hogy a tündék emésztése gyorsabb! - vágott vissza felháborodottan Legolas.
- No jó... - hagyta rá Aragorn fáradtan, és ismét visszamászott Gandalf mellé... illetve mászott volna, de az ágyhoz érve azt kellett észrevennie, hogy Gandalf elfoglalta az ő felét is, szépen kiterülve, mint egy vízen lebegő hulla. Aragorn próbálta finoman arrébb lökdösni a mágust, de annak nem nagyon akaródzott arrébb mennie. Legolas még mindig evett, úgyhogy Aragorn gondolt egyet, elfoglalta a tünde matracát, és végre elszunyókált. Viszont Legolas nagyot bámult, mikor befejezte az éjszakai evést.
- Estel... Aragorn. Hé, te! - bökdöste meg az alvó kószát, de az nem reagált, úgyhogy Legolas is Gandalffal próbálkozott, de hamar rá kellett jönnie, hogy a mágus az ő kedvéért sem fog megmoccanni.
- Most mit tegyek? - töprengett, aztán új ötlettől vezérelve fogott egy párnát meg lehúzta Gandalfról a takarót, és kiment az erkélyre.
Másnap Zoe arra ébredt, hogy Boromir a TVje előtt ül, és Digimont néz nagy átéléssel, míg kintről valami iszonyatos zene hallatszik be. Zoe végignézte Boromirral az epizódot, közben magyarázta ki-mi-hol-miért, majd elindult a hangforrás után kutatni. Mint kiderült, Gandalf hajnalok hajnalán berakta a hifibe új polka CDjét és már vagy harmadjára hallgatta meg zsinórban, a többiek nagy örömére, akik párnákkal a fejükön ültek fekhelyeiken, és várták, mikor esik le Gandalfnak ez a szembetűnő célzás.
- Ugye tudod, hogy hozzá lehet kapcsolni egy fülhallgatót, és akkor csak te hallod... - mondta neki Zoe, mire mindenki padlót fogott, majd rögtön a javaslat mellett döntött. Gandalf így már le volt tudva. Zoe továbbhaladva a lakásban bekukkantott a hobbitokhoz is, akik közös ágyukról nézték a TVt. (Minden szobában volt egy.) Épp egy főzőshow ment, és nyálcsorgatva figyelték a fejleményeket. Zoe ezt annyira angyalinak találta, hogy rögtön le is fotózta őket, ahogy nagy szemekkel a TVre merednek, és nagyokat nyelve nyomon követik az étel elkészítését, szinte felfalják.
- Na de akkor ki csinál reggelit? - kérdezte Zoe a hobbitoktól, főként Samutól, de semmi reakció.
- Tehát én... jupíííí... - mondta "nagy" lelkesedéssel, és megindult a konyha felé, de félúton megállt. - Várjunk csak... - azzal visszament a nappaliba, és jól körbenézett. Aragorn és Gimli rajzfilmet néztek, Gandalf zenét hallgatott. De...
- Hol van Legolas?
- Itt vagyok. - szólt a tünde, és bejött az erkélyről, kezében párna, paplan, és az orrát vakarta.
- Te meg hogy kerültél ki? Ott aludtál? - kérdezte Zoe megrökönyödve, mikor Legolas bólogatni kezdett. - De miért?
- Mert egyesek... - nézett szúrós szemmel Aragornra, aki úgy tett, mintha nem tudná, miről beszél Legolas. - Elfoglalták a helyemet.
- Aha... és... miért vakarod az orrod?
- Mert viszket? - hagyta abba Legolas a vakarózást, így Zoe megláthatta a tünde orrán levő piros foltot. Jobban megnézve Legolas karja is tele volt piros foltokkal... meg körömnyomokkal.
- Nocsak... vagy allergiás vagy, vagy pedig... hm... - erre Legolas végignézett magán, és pánikban tört ki.
- Te jó ég, mi történt? Hogy nézek ki? Ez valami átok? Ki tette - te tetted? Miért én! Miért mindig én?
- Hogy nézel ki! - mondta Aragorn is, mire a hobbitok is beözönlöttek, és mind pofátlanul Legolas pofájába bámult, mert ugye nem mindennapi látvány, ha egy tökéletes kinézetűnek hitt tünde mégsem olyan tökéletes.
- Hah! A bátor tünde herceget felzabálták a szúnyogok! - mondta vigyorogva Zoe, és elment a fényképezőjéért meg egy kis kenőcsért, míg Legolason egyre jobban elhatalmasodott a pánik, és közben vakarózott. A hobbitok hátrébb húzódtak, mert úgy vélték, talán bolhás lehet.
- Á, ez nem ragályos dolog, csak megcsípte pár bogár. - nyugtatta meg őket Zoe, míg Legolas szúnyogcsípéseit kente, és közben alattomban fotózott. Nem rosszindulatból csinálta, de ha már itt volt a Szövetség nála, csak természetes, hogy megörökíti az emlékezetesebb pillanatokat, persze lehetőleg a tudtuk nélkül. Egy valódi paparazzi veszett el benne. - És ne vakard, különben meglátszik a helye! - intette az épp nekikészült Legolast, aki erre gyorsan leeresztette a kezeit.
- Rendben. - mondta.
- És ha nem akarsz még több ilyet, ne aludj kint legközelebb.
- Jó... persze ha csak "valaki" el nem foglalja megint a fekhelyem. - mondta a tünde, és szúrós pillantásokkal méregette Aragornt.
- Éhes vagyok. - szólalt meg Trufa hirtelen.
- Mást nem tudsz mondani? - kérdezte szemforgatva Zoe, míg összepakolta a kenőcsöket.
- Momentán nem... - vonta meg a vállát a hobbit, és utána nagyot korgott a gyomra.
- Látod, ő is így véli! - mutatott a hasára.
- Rendben, tíz reggeli rendel azonnal... de ne várjatok túl sokat.
- Minden jobb, mint a semmi. - szólt Pippin.
- Ha te mondod... esetleg valaki besegít? - nézett körül Zoe és kiment a konyhába, otthagyva a társaságot a nappaliban. De Boromir utána jött, és készségesen felajánlotta csekély főzőtudományát. Míg Zoe, akinek konyhai szaktudása ugyancsak nem nagyon ütötte a magas mércét (úgy is mondhatnánk, hogy szarul főzött), kiügyködött valamit a férfi segítségével, a többiek, mert ugye valahol rendszeretők voltak és meg akarták lepni Zoet, próbáltak beágyazni, ám az előző nap Zoe csinálta ezt meg, ezért nem tudhatták, hogyan kell, de megoldották: egy félreeső sarokba dobálták a feleslegesnek vélt párnákat és paplanokat, majd a hobbitok beültek a TV elé Teletubbiest nézni. De Legolas és Aragorn hamar megundorodott, és átváltottak egy lovagkorról szóló ismeretterjesztő filmre. Erre Gandalf is odafigyelt, mert még mindig "Merlin nyomában" volt. Nem hagyta nyugodni a mágus rejtélye, és ki akarta deríteni a valóságot róla.