!A Soul Eater nem az én írásom, csak és kizárólag ez a történet!

Az egészséges lélek az egészséges elmében és az egészséges testben lakozik.

Maka végigfutott az utcán, mindenkit meglepve a szobába hatalmas kerek könnycseppekkel a szemében. Senki nem tudta, hogy mit tegyen. Nem tudták, hogy Maka hova tart, de a szobára hatalmas csend telepedett. Mindenki a két vitatkozó személyt figyelte, de senki nem szólt semmit.

-Mi történt?-jött a hang a konyhából, Amy hangja volt az, habár a hangját jól hallották az arcát alig vették észre a résnyire kinyitott ajtónál.

-Semmi, csak a szokásos családi összejövetel.-felelte Stein nyugodt hangon, mintha tudta volna, hogy ez fogy történni, de mivel Amy feje értetlenségről mesélt Stein kifejtette- Maka, a szőke hajú nő anyja és apja kihozták magukból a legáltalánosabb dolgot amit a lányukért tudnak tenni.

-Vagyis összevesztek?-Stein csak bólintott-Nem szeretik már egymást?

-Oh, nem, nem erről van szó csak, csak...- Spirit kifogyott a szavakból, nem tudta, hogy hogyan magyarázza ezt el egy gyereknek.

-Ó, de drága Spirit Albarn, pontosan erről van szó- mutogatott a vörös fejű halálkaszára Kami- mert nem voltál képes uralkodni magadon míg én nem voltam melletted, de még mikor melletted voltam se tudtál uralkodni magadon. Nem, mert én biztos nem voltam eléggé jó neked, és most nézd meg, hogy mit csináltál, nézz széjjel, mert én már nem is tudom, hogy hogyan magyarázzam meg neked ezt- kiáltotta Kami teli torokból, de olyan hangosan, hogy még Kid, Liz és Patty is meghallotta.

-De nem én kezdtem el ezt!- kiáltotta vissza torka szakadtából Spirit remélve, hogy régi mestere meghallja, és láss csodát Kami elhallgatott és a feje olyan vörös kezdett lenni, mint a vér, ha nem vörösebb.

-Megyek csinálok egy kis teát, Henry?- aprót bólintott a fia- Stein?-ő is bólintott- Amy te kérsz egy csésze teát?-kérdezte Marie.

-Igen, köszönöm.-és ezzel elvonult Marie, mindeközben a vitatkozó felek rövid időn belül folytatták azt amit elkezdtek, senki nem értette, hogy már min is vitatkoztak, de talán már a saját önteltségük miatt is folytatták a vitát.

-Nem tudod Henry, hogy Maka hova ment?-kérdezte Soul, amit egy passzal Henry meg is válaszolt- Azért köszi, majd jövök.-remélhetőleg Makaval gondolta magában Soul.

-Vigyáz rá, albínó!-próbálta figyelmeztetni Henry de nem járt sikerrel, az ajtó hangos csapódása ami majdnem kiszedte az ajtót a helyéről nem zavarta vitázó feleinket, majd megjött Marie és széjjel osztotta a teát és Amy Henry mellé jött és leült.

-Mindig ezt csinálják?-kérdezte Henryt aki csak a vállát vonta-Hülyék egy házaspár akik szeretik a gyereküket viszont egymást nem és ezzel saját maguk alatt vágják a fát a lányuk szemében. Azt sem értem, hogy ezek ketten, mért házasodtak össze egyáltalán, pont olyan mind a kettő, mint apa.-majd egy nagyot sóhajtott mire észrevette, hogy minimonológjára milyen csend lett.

-Ezt meg, hogy érted?!- kérdezték egyszerre Spirit és Kami.

-Hát abból amit hallottam maga uram nagyon bátor, hogy ilyen szeretettel mer odaállni a lánya elé azért amit tett a múltban viszont szégyellhetné is magát a tetteiért, pont olyan, mint az apám,-Kami nagy vigyorral nézett ekkor Spiritre- mag asszonyom meg bátor, mert hosszú idő után van még képe a lánya elébe jönni és hosszú évek elvesztegetését bepótolni próbálná viszont ugyanúgy szégyellhetné is magát maga is, mert csak úgy elmenni egy levelet hátrahagyva a világ egyik leghülyébb ötlete.- ekkor Spirit vigyorgott Kamira- Nem állok senki oldalán maguk mind a ketten a világ barmai és még most sem látják a tetteik következményét mivelhogy a lányuk kifutott sírva a házból legalább egy jó tíz ha nem húsz perce és maguk egymás szidásán kívül semmit nem tudnak tenni, maguk a világ legrosszabb szülei, egy fehér cápafogú Evans pedig keresi, áh, de nem ne is törődjenek ezzel az aprósággal, folytassák nyugodtan azt amit elkezdtek, nem akartam megzavarni.-ekkor egy kissé félve, de megkóstolta a teát- Nagyon finom.-mondta mosolyogva Marienak.

Spirit és Kamil és mindenki más a nyugodtan teát iszogató lányt nézték, honnan tudott ennyi mindent kifejteni és honnan tudta Soul családnevét, de Spirit és Kamil csendben magukban ették a szavaikat amiket ki akartak mondani, de tudták, hogy ha ezt egy alig 10 éves kislány kitudja fejteni akkor vagy a kislány nagyon okos vagy pedig ők a nagyon buták. Amy mindenki számára egy rejtély volt még, egy új ismeretlen dolog amit meg kellett ismerjenek és megszokjanak, de ha Amy ilyen szókimondó akkor hamar változást fog hozni.

-Köszönöm a teát.-ált fel Amy és megindult kifele majd megfogta Henry poharát is amit felé mutatott és aprót bólintott és megindult a konyha felé a két pohárral.

-Köszi!-kiáltotta utána Henry, habár válasz nem jött, Amy ugyanis Blair varázslatát nézte és ámult rajta.

~Soulnál~

Soul megindult, habár inkább futott át a város utcáin reménykedve, hogy megleli mesterét, de minden hiába, a mester nem került elő. -Hova mennék egy ilyen helyzetben, ha Maka lennék?- tette fel a kérdést magának Soul magában. A többieknek szólni már nem akart hiszen késő volt és szerinte mindenki aludt, vagy legalábbis ezt akarta hinni, habár tudta, hogy ez nem igaz. A könyvtár már zárva volt, de azért megnézte, majd a kilátósabb részeit nézte meg a városnak és hamar arcba csapta magát, mert Maka már nem, tehát nincs mit ott keressen, az Akadémia ilyenkorra mindig zárva, de azért ott is megnézte. Már szinte feladta mikor eszébe jutott még egy hely, de már nem volt biztos,, hogy ott van e mestere. Lassan, szinte már félve lép be a régi, kicsiny ajtajú éjszakai bárba, akkoriban mindig itt játszott pénzért és egészen jól is fizettek neki. Csak ment előre és reménykedett, majd megpillantotta a zongorát és előtte egy szőke, magas lány ült, Soul fellélegzett és bátran megindult a zongora felé. Majd leült, Maka nem szólt semmit, Soul sem csak a kezei suhantak végig a zongora billentyűin.

-Nem baj ha?-kérdezte Soul, Maka megrázta a fejét amit még mindig lefelé tartott és hagyta, hogy a potyogó könnyek lecsorogjanak, Soul pedig csak játszott valamit ami a zongora kottatartóján volt, feszes és lágy volt a zene egyben, majd Maka megállította a kezét és megrázta a fejét.

-Ne ezt, mutasd meg, hogy ki vagy te igazából.-Soul egy zsepit adott Makanak aki kifújta az orrát és megtörölte a szemét, majd Soul a zongora billentyűi közé csapott és elkezdett játszani. A zene ismeretlen volt Makanak, egy kicsit az Alkonyat zongora zenéjére emlékeztette a zene, de nem sokáig, hamar átváltott a zene a Soul lelkének dallamára, már nem egy ki éjszakai bárban voltak, nem, ők most azzal, nem törődtek azzal, azzal, hogy reggel ebből ők mindent tagadni fognak-e vagy nem, ők a mostnak éltek nem pedig a holnapnak.

Majd késő este félrészegen mentek hazafelé, minekután Soul játékért fizettek amit még ott el is ittak, vagyis legalább a felét a pénznek. Így még tisztán láttak és tudták, hogy mi volt velük de olyan tiszta az agyuk már nem volt, hogy minden szót amit gondolnak ki ne adják magukból.

-Soul, hiányoztál, ugye tudod?-kérdezte Maka nyügösen.

-Igen, te is nekem ugye tudod?-kérdezte Soul.

-Aham.

-Maka neked olyan szép a szemed mikor a hold rásüt, és a hajad olyan akár a, a, a, a, miről is beszéltünk?

-Éppen a hajadat dícsérted, vagy az enyémet, mindegy Soul, imádom nézni azt a vörös szemeidet, mindig különlegesnek tartottam.

-Ja igen a hajad vagy a hajam olyan, mint a tv-ben reklámozott margarin...

-Milyen margarin?! JA azt én is szeretem.

-Én a margarin, hanem abban a reklámban lévő napfényre emlékeztet.

-Komolyan, a te hajad meg mindig a, nem várjunk nem is emlékeztettet a te hajad engem semmire, de azért köszi.

-Ja szintúgy, ÁHHH, ez meg mi volt?- a házajtó előttük repült ki a keretjéből és egy félkalapácskezű Marie tanárnő és egy sütőtökökkel felfegyverkezett Blair állt -Ez így pontosan olyan, mint az első küzdelmünk vele.

-Nem, Amy kiscicus ittmarad!

-Nem, mindig is szerettem volna egy kislányt is, ő nálunk alszik.

-Na de tanárnő mi lesz szegény Bla Bla, ÁHHH SEGÍTSÉG!

-De nem ezzel az indokkal.

Majd bementek a házba és mindenkit helyretettek, Megegyeztek, hogy Amy a tanárnőékkel alszik és mindenki szépen hazament a Stein házához Soul pedig visszavette régi szobáját.