Éhség
A zöld szemek egészen elhomályosodtak, egyetlen érzés kavargott bennük, amit bárki más gonosznak érzett volna, pedig egy volt a legelemibb szükségletek közül: éhség. Már várta, hogy megérkezzen, hogy érte jöjjön, mint bizonyos időközönként szokott. Meg sem lepődött, mikor megjelent az árny a nyitott ablakban a függönyök között – enyhe volt az őszi éjszaka –, felállt, és a szemeit nézve hátrált a falig.
A másik követte, finom, lassú, könnyed de feszült mozdulatokkal, mint aki vadászik, neki azonban eszébe sem ötlött menekülni, tudta, hogy felesleges lenne. Testük összesimult, érezte a másik lélegzetét a nyakán (furcsán hűvös volt), de más egyebet nem: a harapás egyáltalán nem fájt, észre sem vette. Óvatos mozdulattal átkarolta a derekát, gyengéden tartotta. Szívverése pár pillanat múlva felgyorsult, pedig hosszan és mélyen vette a levegőt.
Várt támadója hirtelen távolodott el tőle, szemei kitisztultak, döbbenten meredt rá, szólni sem tudott, talán akart; ő elmosolyodott és megcirógatta a világos, hibátlan arcot. A szemei elrebbentek róla, tudta, hogy a bőrére csordult vérét nézi, a seb gyorsan bezárul, de még napokig sálat kell hordania, hogy ne tűnjön fel a nyoma.
Gyengéden közelebb húzta magához, és beleborzongott, ahogy az ajkak szomjasan itták le róla a nedűt. Nem szóltak egy szót sem, csak odalépdelt az ágyához, és felhajtotta az odakészített üveg vizet, de közben nem engedte el a másikat sem, tudta, hogy egy pillanat alatt köddé válna, és ezt valamiért nem akarta.
Incselkedve beletúrt a rövid, kócos szőke tincsekbe, a kis kalap az ágyra esett, aztán magához húzta és megcsókolta (fémes íz), tudta, hogy veszélyes, de nem érdekelte túlzottan, és a másik lehunyt szemmel viszonozta, hogy belebizsergett. Megint megszédült, ezúttal azért, mert elfelejtett levegőt venni közben. Hátradőlt a puha takaróra, húzva magával, készségesen mozdult vele, óvatosan feküdt rá. A harapása ezúttal más célt szolgált, és nagyon is érezhető volt.
Bár az ősz enyhe volt, Franciaország az elkövetkező napokban sálat kötött a nyakába.
2013. november 01.
