44. fejezet: Awagon előléptetése

- Gammel halott! – mondta Arbejde Johnnak – Nem ilyen halált érdemelt, de megkapta, ami neki járt.

- Csak ezért siettél ide?

- Igen uram, úgy érzem, hogy nem várhatott, hogy megtudd.

- Ugye a húgom végzett vele?

- Igen uram. Arról nincs tudomásunk, hogy hogyan, csak annyit, hogy ő volt.

- És ha szabad tudnom, hogy miért nem ti végeztetek vele akkor, amikor megtudtátok, hogy elárult benneteket? – kérdezte Cameron

- Mi nem vagyunk képesek megölni egy másik felemelkedetett. Soha nem is voltunk képesek rá. Csak az Ori képes azzal a fegyverrel, amit ők készítette.

- De Susan megölte azt az őst, amikor Johnnal akart végezni. – mondta Evan

- Laegen uram, azt mindig is tudtuk, hogy a Valorvartok mások, mint mi. De, hogy miben mások arról igen keveset tudunk.

- Például? – kérdezte Rodney

- Ők soha sem emelkednek fel. Ez valamiféle mutáció, ami dominánsan öröklődik.

- De akkor mivel magyarázod, hogy mégis tudnak mágiát használni.

- A mutáció valami olyasmi, mintha felemelkedettként születtünk volna. – mondta John

- Tudtad? – fordult felé mindenki

- Ezt igen, de arra én sem tudok magyarázatot, hogy Susan hogyan ölte meg.

- Erre mi sem tudunk válaszolni, sajnálom. – mondta Arbejde – Ha megbocsátnak, még sok elintézni valóm van.

- Menj csak. – vonta meg a vállát John, mire az ős eltűnt

- Nekem lenne valami mondani valóm, amiért most valójában idejöttem. – mondta Cameron – Danielnek és nekem a ma visszainduló Odüsszeusszal vissza kell mennünk a Földre.

- Nem maradhattok? – kérdezte Ronon

- Landry parancsa, és neki még Caldwell sem mondhat nemet. Sajnálom, de amint lehet, majd megint igyekszünk jönni, remélhetőleg jobb időben. Evan! – valamit kotorászott a zsebében – Ezt azt hiszem Morganék itt hagyták. – átnyújtotta a gyűrűt

- Tehát még volt olyan kedves, hogy leszedje Susan ujjáról. – morgott

- Várjunk csak egy percre Lorne! Te eljegyezted a húgomat a kérdezésem nélkül?

- Azt hittem elég nagylánynak tartod, hogy ne kelljen kikérnie a véleményedet, és úgyis bele egyeztél volna. – vigyorodott el

- De akkor is! – majd visszafordult Mitchellhez – Mikor indultok?

- Mindjárt, a holmim már a fedélzeten van. Jah, és még valami Evan, az öcséd itt marad.

- Alex? Miért?

- Parancs megszegés, mivel még nem volt priusza Caldwell és Emerson úgy döntött, hogy itt marad meghatározatlan ideig. De most már tényleg mennem kell.

- Mikor jársz majd újra Atlantiszon? – kérdezte John

- Amint Landry elenged.

Percekkel később az Odüsszeia, az orosz és a négy Asgard hajó elindultak Atlantiszról. Atlantisz megint védtelen maradt, csak a Daedalus és az Orion állt a város és a Szövetség közé.

Alexander Lorne hadnagy úton volt Caldwell irodájába. Most már átkozta magát, hogy miért volt olyan ostoba, hogy megszegte az ezredes parancsát. Ugyanis neki esze ágába sem volt itt maradni Atlantiszon, ő legszívesebben hazatért volna a Földre.

Most majd szolgálhat itt a bátyja alatt, mert volt egy olyan érzése, hogy Caldwell Evan alá fogja beosztani. Vagy ha szerencséje van, akkor John Sheppard alá, bár az alezredesnek mindenképp mindenről amúgy is be kéne számolnia.

Odaért az ajtó elé, felsóhajtott és bekopogott.

- Szabad! – szólt ki az ezredes

- Hivatott uram?

- Igen hadnagy, foglaljon helyet. – mutatott egy székre – Azt hiszem tudja, hogy miért hivattam ide hadnagy!

- Igen uram!

- Miért szegte meg a parancsot az Alfa bázisnál? Nem véletlenül volt megtiltva, hogy kimenjen.

- Mert úgy éreztem, hogy a csapat segítségére lehetek uram.

- Elárulná hadnagy, hogy miért? Egyáltalán tudja, hogy miért lett parancsba adva, hogy nem?

- Nem tudom uram, csak úgy éreztem. És senki sem mondta, hogy miért nem.

- Maga mégis megmerte kérdőjelezni a felettese parancsát, sőt meg is szegte. Mégis mennyit tud arról ami itt folyik?

- Csak annyit uram, hogy Lorne őrnagyból mi lesz. Semmi mást nem.

- Morgan meglátta magát?

- Nem tudom uram, azt sem, hogy ki az a Morgan.

- Rendben, akkor először elmegy az alezredeshez, az őrnagyhoz és Dr. Becketthez és bármi is történik kiszedi belőlük, hogy mi is folyik itt. Utána még nem tudom, hogy meddig mindenben engedelmeskedik Sheppard alezredesnek és ha ez idő alatt semmilyen panasz nem érkezik magára, akkor amint visszatérünk a Földre eltekinthetünk a hadbíróságtól, de csak ebben az esetben.

- Értettem uram!

- Leléphet hadnagy!

Awagon még mindig nem mert előjönni a szobájából. Ő is tökéletesen hallotta Gammel halálát, akárcsak mindenki a városban. Az egyetlen szövetségese halott volt, és ha Anat helyében lenne, akkor saját magával végezne.

Pár perccel Gammel halála előtt találkozott Ba'allal is, de a férfi sem tudta megmondani, hogy a lány mire készül. És úgy tűnt, hogy a Rendszerúr is fél valamitől. Talán felszólhatott volna a régensért? Nem biztosan nem tette volna meg, mert akkora már halott lenne.

Idegesen mászkált föl s alá. Morgan alig egy perce ment el és rajta is látszott, hogy fél. Mit tudhat a kegyetlenkedésen kívül a lány, ami miatt még mindig kell az Orinak? Hiszen megtette amit akartak, kirobbantotta a Végső háborút.

Szerinte az Ori most ment túl messzire azzal, hogy visszahozták őt. Miért nem hagyták meg Alainet az őrületben, addig sem árhatott volna nekik. Egyáltalán most képes ártani az Orinak? Végtére is megölt könnyedén egy felemelkedetett.

Nem, mintha nem érdemelte volna meg a halált. De ha ezt vesszük ő maga is követett el hibákat, nem is keveset. Remélhetőleg Anat szemében nem olyan súlyosakat, mint Gammel, mert akkor perceken belül halott lesz.

Tudta, ha most számon kérik a hibáit, hiába van tízezer éves tapasztalata a túlélésért folytatott játszmában, ezt akkor sem nyerheti meg. Vajon mitől kapott ekkora vérszemet a lány azóta, hogy újra itt van.

Nem csak Gammel, mivel ennek a fejleménynek leginkább az Alterranok örülhetnek, de az a több ezer ember, akit lemészároltatott amiatt, hogy a földiek elmenekültek. Mennyivel jobban szerette azt, amikor a lány csak Alaine volt.

De az még tízezer évvel ezelőtt volt. Akkor nem volt még itt se Ba'al és az Ori sem merte újra betenni a lábát ebbe a galaxisba. Akkor csak ők a wraith voltak azok, akik itt mindent birtokoltak és már azzal győzelmet arattak az ősökön, hogy számbeli fölényben voltak.

Akkor az Asuras bolygó nanitjai, vagy Ba'al hogy is hívta őket? Replikátorok, ez az. Szóval akkor ezek a gépek sem voltak jelen. Próbáltak rejtőzködni az Alterranok elől, akik el akarták őket pusztítani azért, mert az Ori teremtményei.

Awagon elégedetten mosolyodott el, megvan a terve, amivel megmentheti az életét. A Szövetség kibővítése, be kell vonni végre a nanitokat a háborúba. Az ajtó kivágódott és két Jaffa jött be rajta.

- Anat úrnő látni óhajt téged, azonnal! – mondta az egyik

Most jön a vég vagy a dicsőség. Kelletlenül igaz, de követte őket.

- Nem, én nem vagyok hajlandó mondani neked semmit! – jelentette ki Evan

- Az ezredes mondta, hogy világosítsatok fel arról, hogy mi is folyik itt. – ellenkezett Alex

- A te öcséd. – mondta ősül majd megvonta a vállát John – Én már elmondtam neki, hogy ki leszel. De ez ettől kezdve családi ügy.

- Azért ne felejtsd el John, hogy te is a család tagja leszel. – vigyorodott el Carson

- De te is.

- Legalább segítenétek, én nem tudok beszélni róla, Susan az egyetlen, aki tud. – morogta Evan

- Szabad tudnom, hogy miről beszéltek? – nézett fel reményvesztetten Alex

- Ti már megint ősül hablatyoltok? – kérdezte Rodney – Csak annyi, hogy egyikőjük sem akar semmit mondani neked.

- Te is elég sok mindent tudsz Rodney! – csillant fel John szeme, majd gonoszul elmosolyodott – Majd ő mesél neked.

- Na nem, erről ne is álmodj Sheppard! Nekem még egy csomó dolgom van Zelenkával.

- Szerintem megoldja egyedül is.

- Nem, én tudom, hogy nem boldogul egyedül.

- Rodney! – szólt rá hangosan mindenki

- Meg tudom egyedül is csinálni, nem kell McKay segítsége. – mondta a hátuk mögül Zelenka

- De nem kell aggódnod Rodney, ha valamit nem tudsz majd kisegítünk. – mondta Carson

- Mindent tudok…

- Ah, igen ő tartja magát erre felé a legintelligensebb pasasnak. – nevetett fel John

- Ezt mégis, hogy értetted?!

- Hallgass Rodney! És inkább kezd el.

Másnap délben még mind az öten ott ültek a menzán és addigra a három illetékes is belejött a mesélésbe.

Morgan fáradtan dőlt le az ágyon. Nagyon zavarta, hogy a lány ilyen könnyedén végezni tudott Gammellel. Most az ereje is sokkal nagyobb lett, hogy nem csak ő, hanem Hoved is rajta tartja a szemét.

Viszont annak örült, hogy Laegenék együttes ereje arra sem volt elég, hogy akár egyetlen karcolást ejtsenek rajta. Ah, igen Laegen! Megkérte a lány kezét és az igent mondott! Valamit kell ez ellen tennie, nem lehetnek együtt soha sem.

Mivel különb az a lány, hogy ő kell neki. Nem is olyan szép, mint ő és mindig csöndes, soha sem okozott komoly gondot, de Sheppardként más, mint annak idején Alaineként. Fogalma sem volt, hogy mi tetszik rajta a férfiaknak.

Ba'al, Awagon és Laegen szerették. És megint visszajut Laegenhez, az egyetlen férfi, akit nem tudott megszerezni magának. Az egyetlen, aki visszautasította. Őt, ezt senki sem merte megtenni soha sem.

Ráadásul így sem adja be a derekát, hogy a lány nem lehet vele, lehet, hogy soha többé. Bár a soha többé kicsit túlzás, egyszer meg fog halni, hacsak nem használja rendszeresen a szarkofágot, akárcsak Ba'al.

Bár ettől még inkább nőni fog a kegyetlensége, de valamit valamiért. Elvégre a Rendszerúr gazdateste is kicsivel több, mint tízezer éves, igen, így a lány is kihúzhatná nagyon sokáig.

Egészen pontosan addig, amíg az Orinak tervei vannak vele. És azt, hogy meddig lesz rá szükségük senki sem tudja megmondani. Azzal sajnos nem mennének semmire, ha megölnék, kétszer egymás után nem tudnák elpusztítani, és akkor csak azt érnék el, hogy Alaine felébredjen, és onnantól elveszítenének bármilyen kapcsolatot vele.

Egy kép villant az eszébe, egy férfiról, akit kint látott az Alfa bázison. Pontosan ugyanúgy nézett ki, mint Laegen. Megrázta a fejét, Laegen egyke volt, biztosan csak képzelődött. De a kép mindig visszamászott a fejébe.

Elmosolyodott. Lehet, hogy Laegen az volt, de az nem jelenti azt, hogy Evan Lorne is. Gonosz ötlet kezdett megformálódni a fejében. Elsőként, ha nem is Laegent szerzi meg, a testvére is megteszi.

Evan percek óta hallgatta John beszámolóját, kezdett álmos lenni, már majdnem egy napja csak ők beszéltek. Ránézett az öccsére, az alig akarta elhinni azt, amit hall. Az igazat megvallva, ha ő hallaná ugyanezt, mindenkit a zárt osztályra küldene.

Sokszor elgondolkodott, hogy miért pont ő került ebbe a helyzetbe? Vajon ugyanez lenne a felállás, ha nem vállalta volna el az Atlantiszi küldetést. Igazából ott dőlt el, hogy jön, amikor megtudta, hogy Susan is itt van.

És akkor mi lett volna, ha nem találkoznak a naquada bányászbolygón és soha sem jött volna el ide? Mindenhol ez a rengeteg ha. Carson néhány órája végzett az öccse ATA génes vizsgálatával és semmi rendellenességet nem talált. Nem volt magasabb, mint az átlag, talán kicsit alacsonyabb.

Tehát neki nem kell majd ezeket a dolgokat átélnie. Milyen szerencsés is, bár volt jó dolog abban is, hogy az ember más. Csak ez ne járna azzal, hogy a barátnője nélkül kell lennie amiatt, hogy az ellenségnek szüksége van rá, olyan okok miatt, ami nagy valószínűséggel még az ellenfeleiknek sem világos.

- Tudok az öcsikédről Laegen. – búgta a megszokott hang a fejében – Csaknem azt hitted, hogy elrejtheted előlem?

- Morgan, te átkozott! Ha ártani mersz az öcsémnek, esküszöm, hogy megöllek!

- Ezzel régebben is számtalanszor fenyegetőztél már drágám!

- Meg fogsz fizetni mindenért, csak találkozzunk egyszer személyesen.

- Csak, hogy tudd Laegen. Az öcsédet nem fogja tőlem megvédeni az, hogy ha visszamegy a Földre. Bárhol megtalálom, és őt nem védi semmi, mint téged.

- Evan! – rázta meg John – Jól vagy?

- Megölöm Morgant! – sziszegte

- Tud róla? Evan?!

- Szerinted? Még szép, hogy tud!

- Akkor most azonnal visszaküldjük a Földre.

- Felesleges John.

- Mégis miért lenne az? – kérdezte Carsonnal együtt

- Mert most már nincs hely sehol ahova ne érne el az Ori ereje és ezáltal Morgané is.

- Ez most azt jelenti, hogy nagy bajban vagyok? – nézett fel Alex

- Röviden és tömören igen. – nézett az öccsére Lorne

Anat a székén ült, miközben Awagont figyelte. Örömmel nézte, hogy a wraith retteg tőle. Pedig most nem is bántani akarata a férfit csak megjutalmazni. Ugyanis valakinek kérdezés nélkül kell végrehajtania a parancsait.

Gammel már semmire sem volt jó, főleg, hogy a felemelkedettek ellene fordultak, amikor megtudták, hogy az Orinak dolgozik. Míg Awagon, neki az összes wraith megteszi, amit mond, mindennek tetejébe őt az Ori teremtette.

És csaknem lesz olyan ostoba, hogy a saját teremtői ellen fordulnának? Ba'al azért nem lehetett az, amit most Awagonból akart csinálni, mert a férfi a szeretője és a kinevezés olyan, hogy keveset fog az illető az Istenek városában tartózkodni.

Ráadásul Awagon azt is mondta, hogy valami nagyszerű tervel állt elő. Hah, erre kíváncsi lesz. Mi lehet olyan nagyszerű terv, ami neki még nem jutott az eszébe?

- Nos mi lenne az a zseniális terv, amit említettél Awagon?

- Mint tudod, most legyőztek minket. – nézett fel és meglátta a ridegen felcsillanó szemeket. – Természetesen ez csak Gammel hibája volt. Nekem az az ötletem, hogy bővítsük ki a szövetséget.

- Kibővíteni? Hogyan?

- A nanitokkal az Asuras bolygóról. Ők is gyűlölik az Alterranokat, mert azok ki akarták irtani őket. Annak idején apád indított még háborút ellenük, de a mi közbeavatkozásunknak „hála" el lettek felejtve.

- És velük mire mennénk?

- Úrnőm, ők pontosan olyanok, mint a replikátorok.

- Nem is olyan rossz ötlet Awagon. És mivel az egyetlen fegyver, amivel le lehetne győzni őket elpusztult. Megállíthatatlanok leszünk.

- Én is erre gondoltam úrnőm.

- Tudod, hogy miért hivattalak ide?

- Nem úrnőm. – arcára felélem ült ki, de amint a lány ezt észrevette felnevetett

- Nem akarlak megölni, nem kell tartanod tőle. Még a háború előtt említettem, hogy esetleg előléptetlek, emlékszel?

- Igen úrnőm.

- Megdolgoztál érte, hogy megkapd ezt a kinevezést. Mostantól te leszel az egyesült szövetséges flotta főparancsnok helyettese.

- Úrnőm, nem is reménykedtem, hogy…

- De ha hibázol, ugyanaz lesz a sorsod, mint Gammelé.

- Értettem úrnőm, nem fogsz bennem csalódni.

- Ajánlom is Awagon. Első feladatod az lesz, hogy a nanitok vezetőjét a színem elé hozd. Most távozz!