Másnap el indultak ahogy Kisame mondta korán reggel sétálva.
-Kellemes az idő...-Nézte az eget Itachi. A szél bele kapott hajába és kissé meg tépte, arcába sodorta. El söpörte szeme elől. Kisame próbálta nem látványosan bámulni. „Nem szabad hozzá kötődnöm sem bele szeretnem. Tiltja a megállapodás. Meg kell mentenem az életét vagy legalábbis meg szépítenem a maradék hónapjait." Sóhajtott.
-Kisame?
-Uhm igen?
-Be kéne ugrani a sulimba is a következő havi anyagokért.
-Rendben akkor azt is be iktatjuk. „Még csak tegnap jött de eddig nagyon kedvelem."
-Tehát félig cápa vagy?
-Igen.
-A vére meg vadulsz?
-Mi? Nem dehogy is. Igen érzékenyebb vagyok rá de nem vadulok be. Tudom uralni a vérszomjam. -Nézett le a férfira.
-A víz alatt tudsz lélegezni? -Kisame fel sóhajtott.
-Neeeem csak dísznek van a kopoltyúm.
-Jah igaz. És ez? -Nyúlt volna Samehadához de Kisame el kapta a kezét.
-Nem szereti az idegeneket.
-Tessék? -Kisame le vette és végig simított a kardon ami doromboló hangra emlékeztető zajt adott ki. -Wáoo...-Kisame meg fogta Itachi kezét.
-Viselkedj! -Lassan végig simított rajta Itachi kezével is de most inkább morgott. Itachi hallott már a legendás kard forgatókról ekkor ugrott be neki „Mi van ha ez a pali is egy közülük?".
-Kisame nem köd rejteki vagy?
-Le buktam. -Tette vissza a kardot hátára.
-Te egy vagy a legendás kard forgatókból igaz? -Nézett fel a férfire aki fel sóhajtott.
-Igen így van.
-Bámulatos...-A cápa hirtelen meg torpant és Itachit maga mögé utasítva fogott rá Samehada markolatára.
-Ez a csakra még sose éreztem ilyet...-Meg jelent Shisui.
-Ohh ez csak a rokonom Shisui.
-Itachi? -A fiú kezébe egy füzet és egy mappa volt. -Mit keresel itt? Ez abszolút nem biztonságos!
-Nyugalom ez a kedves cápa vigyáz rám. -Paskolta meg Kisame karját.
-Uhm...ki ez?
-Az új ápoló testöröm.
-Jó nagyra nőtt...Uchiha Shisui vagyok. -Emelte fel a kezét.
-Hoshigaki Kisame. -Rázott vele kezet. -Érdekes a csakrád.
-Uhm érzékelő vagy?
-Fogjuk rá.
-Hová mentek? El hoztam a tan anyagot.
-Csak a városba be vásárolni. -Kezdett köhögni.
-Jól vagy? -Guggolt mellé a cápa.
-Persze csak egy kis köhögés. Ha akkarsz jöhetsz velünk..-Mosolygott Suira.
-Nem neked se kéne túráznod. Be dobom hozzátok aztán megyek mert dolgom van.
-Rendben szia!
-Sziasztok.-Indultak tovább.
-Tehát...képes vagy nyers húson élni?
-Képesnek képes vagyok de akarni nem akarok. -Itachi az út háromnegyedénél kapaszkodott meg Kisába.
-Uuuuhhhhfff...
-Jól vagy?
-Eddig bírtam...
-Nagyon ügyes vagy. Gyere.-Guggolt le a fiú rá mászott a cápa nyakába. -Mindjárt ott vagyunk. -Sokan nézték szúrósan a 2 férfit.
-Kisame! -Szagolt a levegőbe.
-Igen?
-Ez...ez DANGO! -Szemei csillagokat szórtak.
-Szeretnél?
-Igen kérlek! -Markolta meg a haját.
-Legyen. -Sétált oda és vett 3 db-ot. Le ültette Itachit majd oda adott neki 2-öt.
-Köszönöm! -Kezdte falni.
-Ennyire oda vagy ezért a szarért? -Nevetett Kisame miközben be kapta mind a 3 kis bogyót egyszerre.
-Nagyon szeretem.
-Ha gondolod csinálok neked otthon.
-Tudsz finom Dangot készíteni?
-Igyekezni fogok. -Miután meg ette haza indultak Itachi ismét majdnem hazáig bírta.
-Nagyon büszke lehetsz magadra ma rengeteget sétáltál! -Guggolt le így Itachi könnyen szállt le róla.
-Fáradt vagyok. -Huppant be a kanapéba.
-Neki állok főzni. -Pakolta ki a vásárólt cikkeket „Mint egy igazi férj...elképesztő."
-Kisa te mióta vagy ápoló?
-Tegnap óta.- Kacagott fel.
-Pedig nagyon jól csinálod!
-Köszönöm. -A nap kellemesen és nyugalmasan telt. Itachi a szobájába ült és olvasta a tan anyagott. Fel állt és ki nézett senki nem volt a folyóson. Kisame a nappaliban be aludt. Az Uchiha csendben ki osont és fel kapva a cápa kabátját vissza somporgott.
-Milyen jó az anyaga...-Simogatta. Fel nézett jobbra majd balra ezek után bele nyomta arcát a felsőbe. -De finom illata van. -Ölelte magához a kabátot. „Biztos neki is ilyen az illata..."
-Itachi...-Hallotta a férfi lépteit. Fel ugrott és el dugta a ruha darabot a párna alá. -Be jöhetek?
-P-persze! -Huppant vissza az asztalhoz.
-Mit csinálsz?
-A tan anyagot. -Kisame mellé támaszkodott és a papír fölé hajoltt. Itachi nagyon lassan el kezdett a cápa felé hajolni majd pedig *sniff sniff* „Igen nagyon kellemes."
-Hű miket tanulsz. -Emelkedett fel.
-Nem nehéz. -Nézett rá.
-Be veszed a vitaminjaid?
-Uhum.
-Akkor gyere. Indult kifelé.
-Okés. -Szépen be vette a vitaminjait. -Le viszel a vízpartra?
-De hisz még nagyon hideg a víz.
-Látni szeretném ahogy úszol. -Öblítette el a poharát majd vissza ült a földre. El kezdet köhögni de ez nem sima köhögés volt. Kisame pupillája össze szűkölt. Hátra fordult. Itachi kétségbe esve nézett rá véres kézzel. Szája is piros volt. Szemei hirtelen fel akadtak és előre dőlt.