-Csalódtam benned Kisa...-Nézet dühösen rá.
-Ne figyelj rá! -Hajolt ismét a férfi ajkaihoz epekedve. De ezúttal ismét az elutasítás falával találkozott.
-Deidara én nagyon sajnálom. -Csúsztatta ki öléből Itachit és fel állva ment a szőke után. Az Uchiha csak nézte el hülve.
-Kisame...
-Ne haragudj Itachi de én Deidarával járok...csak a fű...-Fogta meg a fejét.
-A fű? A FŰ!? -Emelte fel hangját szemei el vörösödtek és a szőke szemeibe nézett. Egy fél perc múlva Deidara össze esett öklendezve Itachi szeméből pedig vér kezdett csorogni. -Nem végeztem! -Kéz jeleket kezdett formálni. -AMATERASU! -Deidara helyet Kakuzu kabátját találta telibe a fekete tűz. Az Uchiha össze rogyott és vért kezdet hányni. Deidara remegve be nyúlt a kis tasakjába majd egy csomó kis pók bombát küldött Itachira.
-KATSU! -Emelte fel 2 ujját a hányó fiú hátra repült.
-ELÉG LEGYEN! -Kiabált Kisame.
-Akkor játszunk így! -Tápászkodott fel Itachi. El kezdte formálni a jeleket de a teste úgy döntött ezt a megterhelést nem kéri. Újabb adag vér robbant ki a száján.
-Itachi! -Rohant oda Kisame és Hidan.
-Ez...nem...-Előre borult arca a puha homokba fúródott.
-Lélegzik? -Kezdte nézni a pulzusát Kisame. -Igen. -Karba kapta. -Siessünk haza!
-Meg akart ölni! -Akadt ki a fiú.
-De nem tette és nekem ez a munkám! -Rohant Kisame Itachival a karjai közt.
-Nőj fel! -Sietett el mellette Hidan.
-Jössz egy kabáttal! -Ment utánuk Kakuzu. Orochimaru pár óra múlva meg vizsgálta a csapat a nappaliba ült.
-Nagyot romlott az állapota...-Sóhajtott. -Ennek így nem lesz jó vége. -Másnap mikor Itachi a pokrócába csavarva sétált ki. Séta közbe valaki át ölelte hátulról.
-Uhm? -Nézett fel.
-Jó reggelt Cuki. -Mosolygott rá Hidan.
-Szia...
-Hogy vagy?
-Szarul. -Mentek tovább Kisame már készítette a reggelit.
-Tudom tudom haragszol. -Ült le Itachi. A cápa nem mondott semmit csak elé dobta a tányért az étellel majd neki állt mosogatni. Hidan Itachi mögé állva nyakon csókolta ami nagyon jól esett a fiúnak.
-Kaphatok? -Rakta fejét a fiú vállára.
-Tessék! -Adta a szájába. Hida finoman át karolta a fiú derekát majd egy puszit nyomva arcára és mellé ült.
-Nagyon kemény voltál.
-Kicsit el borult az agyam...
-El se merem képzelni mire lennél képes ha nem lennél beteg. -Könyökölt az asztalra és fejét tenyerébe tette. Reggeli után a kanapén fekve Hidan ölébe volt feje aki simogatta.
-Át mentem Deidarához pár óra és itt vagyok! -Ment el Kisame.
-Nagyon szarul esik, hogy jobban kell neki Dei mint én...
-Nem értem mit eszik rajta.
-Reggelt. -Jelent meg Kaku. Meg csókolta Hidant majd át hajolva a kanapé támlája felett meg puszilta Ita arcát. -Hogy vagy harci marci?
-Szarul...-Délután fele Itachi a fehér hajú ölébe aludt a nappaliba. Kisame be csapta az ajtót amin Itachi össze rezzent.
-Mi a baj? -Nézett fel Kakuzu.
-Semmi...veszekedtünk Deiel...
-Dobott? -Suttogott Hida.
-Nem csak szünetet kért...-Sóhajtott. Ismét hetek teltek el Itachi ismét kezdett áttörést el érni a javulásba. Hidanal gurult haza fele miközben valami sütit evett. Kakuzu küldetésen Kisame pedig készült az esti ivásra.
-Ma este úgy be baszunk! -Mosolygott Hidan Itachi mögött a deszkán állva.
-Deidara is jön?
-Persze. -Sóhajtott a fehér hajú. -De el hívtam Tobit aki oda van Deidaráért. -Kuncogott. -Ééés még mindig szünetet tartanak Kisával.
-Jaaaj de kár. -Mosolyodott el. Este mindenki rengeteget piált kivéve Itachit és Kisát. Deidarának esélye se volt el szakadni Tobi mellől. Ita kin ült a kertbe lábát a kis tavacskába áztatva szívta a cigit amit Hidan adott neki. Teljesen egyedül volt távol a benti bagázstól.
-Zavarok? -Állt mellé Kisa.
-Persze hogy nem. Kérsz? -Nyújtotta oda a füves cigit.
-Nem is tudom legutóbb is baj lett belőle. -Dugta be lábait a kellemesen hűs vízbe.
-Hogy vagytok Deiel? -Szívott a cigibe.
-Szarul...-Sóhajtott. Nyúlt a szálért amit Ita oda is adott neki. -Ne haragudj, hogy seggfej voltam.
-Semmi baj.-Fejét a férfi vállára döntötte.
-Kisame. -Kezét a férfi tenyerére csúsztatta.-Szeretnék meg gyógyulni.
-Jó ezt hallani. -Kisa fel állt és le dobálta a ruháit és bele mászott a vízbe.
-Hová mész?
-Sehová. Csak a vízbe. -Itachi kicsit beljebb engedte magát a vízbe.
-Kisame...-Nézett a szemébe. A cápa erős kezei a fiú derekára csúsztak. Itachi egyik keze a férfi arcára másik pedig nyakára tette. -Csak még 1x had csókoljalak meg...
-De csak 1x.-Hajolt közelebb a cápa. Ahogy össze forrt ajkuk Ita át ölelte Kisame nyakát és lábaival a derekát.
-Nem hideg? -Vált el ajkaitól és fenekét fogva tartotta.
-A tested elég meleg ahhoz hogy ne fázzak. -Hajolt ismét ajkaira. Szinte falta őket, levegőt is alig alig vettek. -Akarlak téged! -Csókolgatta nyakát. -Mindenhogy! Beléd zúgtam...meg szakad a szívem ha azt kell lássam Deidarával vagy. -Puszilgatta a férfit akinek a nedves keze be csúszott a felsője alá. Majd vissza ültette a partra.
-Itachi! -Ért ki Hida.-Zavarok?
-Nem dehogy is! -Mászott ki Kisa. -Megyek meg szárítkozom.
-De...
-Itachi csak egy csók volt. -Puszilta meg homlokát. -Először szeretnék szét menni Deidarával és nem meg csalni.
-Értem...-Fordult vissza a víz felé. Itt Itachi dühös lett. Kakuzu le lépett egy küldi miatt és meg beszélték Hidan-el hol a határ kivel.
-Nah gyere be! -Nyújtotta kezét a fehér hajú. -Meg szárítalak! -Húzta fel. Miután Itachi meg száradt és fel öltözött készen állt a bosszúra.