Ahogy Hida egyre idősebb lett egyre inkább lázadt minden ellen. 15 évesen el szökött és hulla részegen esett haza. Kakuzu fel pofozta.
-Még 1 ilyen és 1 hétig vitrinbe teszem ezt a hülye fejed! -Markolta meg a hó fehér hajat és kicsit meg húzta.
-Muszáj el mennem áldozatokat szedni!
-És ahhoz innod is kell?
-Maybe! -Emelte fel a kezeit. Le dobja a földre.
-Takarodj a szemem elől! -1 órával később Kakuzu zajt hallott Hidan szobájából. Meg állt az ajtaja előtt és fülét neki nyomta.
-Ahhhh JASHIN! AHHH! -Kakuzu szemei el kerekedtek. „Most a f@szát cibálja vagy a hülye rituáléját?" Be nyit a szobába.
-Mi a rákot csinálsz!? -Hidan le fagy és meg dermed. A jel közepén feküdt meztelenül és tagját szorongatta egy áldozati lándzsával a mellkasába.
-Az oké, hogy matyizol az is oké, hogy áldozol de be fejeznéd ezt a 2 dolog együtt való űzését!? -Emelte fel hangját. A fiatal vörös fejel nézett rá Kakura és rántott egyet kezével.
-Uhm...
-ITT ÁLLOK ELŐTTED!
-Thhtudom d...de m...már m-mindjárt el.
.el...megyek! -Szuszogott a fiatal. -F-folytassuk k-később ezt a beszélgetést! -Mozgatta meg kezét. Kaku fel pofozta ami nem azt a reakciót váltotta ki mint kellet volna.-Ahhh m-még egyszer!
-Te nem vagy normális!
-Üss meg még 1x! -Hasra fordult a lándzsával magába fenekét az égbe emelte. -Üss!
-Szedd már össze magad te idióta!
-K-kérlek! Csak még 1szer! Könyörgöm! -Kakuzu rá vágott egyet a fiú fenekére. -Ahhhh! -Nyögött fel Hidan. -Még! -Kakuzuba fura dolgok kezdtek mozgolódni.
Rá csapott még 1et.
-F-folytasd! -Kezét egyre gyorsabban kezdte túráztatni. -Üss mééghhh! -Kakuzu a fiú mögé lépett és le térdelt. Kezét rá tette a fiú fenekére és hüvelyk ujját végig húzta a fiú be járatán. A vékony test meg remegett. -Kakuzu?
-Lazíts...-Be nyomta az ujját.
-Gyhhhh! Mélyebre! -Ki csordult egy kis nyála. -T-told még! -A férfit egyre jobban izgatta a fiatal. Be nyomta még 1 ujját és el kezdte szét nyitni. -Haaa!
-Hidan...-El kezdte elő műteni már tagját.
-JASHIN-SAMA! -Nyögött fel. Kakuzu el kapta a fiú kezét.
-Hagyd abba...
-D-de n-nem bírom!
-Csak várj még egy picit! -Belé tolta a tagját amitől Hida egyből el is élvezett.
-AHHHH J-jhhjasin-samaaaa! -Kaku nem igen tétovázott egyből mozogni kezdett.
-Hidan! -Markolt rá a fiú csípőjére.
-Jashin-samaaa! -Nyomot magába egy kést. A férfi egyre durvább volt a fiatallal. -M-méghhh! -Tövig a fiúba nyomta amitől ismét el élvezett Hidan ezt az érzést magának nem tudta el érni. Forróságot érzett magába ami nagyon jól esett Hidan-nek. Lassan ki húzta a tagját Kakuzu.
-Ezt többször nem csináljuk! -Viharzott ki. Magára volt inkább dühös amiért nem bírt magának megálljt parancsolni. Napokig kerülte a fiatalt nem akart vele beszélni.
-Kakuzu! -Ragadta meg a férfi kezét aki egy könyv felett görnyedt a gondolataival.
-Uhm tessék? -Pislogott párat.
-Azt kérdeztem, hogy miért kerülsz mostanság?
-Én nem kerüllek! -Le könyökölt az asztalra és arcát bele helyezte.
-A múltkori áldozás miatt? -Ült fel az asztalra. -Ennyire rossz volt? – Hidan ezúttal furcsa volt.
-Beteg vagy? Nem szoktál ilyen lenni! -Dőlt hátra a székbe.
-Nem csak régen mindig a közelembe voltál mostanság meg olyan mintha kerülnél! -Bele ült Kakuzu ölébe és át karolta. Kakuzu meg dermedt. -Tudom, hogy nem mutatom ki de...számomra olyan vagy mint egy pót apa...
-Nem vagyok az apád és nem is akarok az lenni.
-Tudom de valahogy egy kicsit mégis olyan vagy! -Fel egyenesedett és meg fogta Kaku maszkját.
-Mit művelsz?
-Még sose láttam az arcod! -Le húzta a férfi maszkját aki el fordult. Hidan hozzá ért a száján lévő varráshoz ami miatt össze rezzen.
-Mi az ördögöt csinálsz!?
-Szerintem helyes vagy! -A férfi ajkaira tapadt és csók közbe még a fejéről is le tolta a kendőt. Bele túrt a barna hosszú hajba.
-HIDANIEL! -Tolta el a fiút.
-Most mi van!?
-Ezt! -Mutatott magára és a fiúra.-Nem folytatjuk! -Le tette az öléből a fiatalt. -Már mondtam nem? Egyszeri alkalom volt! Az is szégyen, hogy meg történt.
-Miért baj!? Mind ketten akarjuk! -Lábujjhegyre állva próbálta el érni Kaku száját ami esélytelen volt.
-Hagyd abba! Nem soká meg látogathatjuk a szüleid.
-Uhm tessék?
-Elég idős és nagy lettél ahhoz, hogy most már meg tud védeni magad! Haza költözhetsz...
-N-nem fogunk többet találkozni?
-Nem. Az én munkám lassan véget ér! -Tolta el a kezeit. A fiatal el keseredett. Néhány év múlva Kakuzu az akatsuki épületébe beszélgetett Kisaméval. Mikor Pein oda lépett hozzá.
-Itt az új társad! -Kaku fel sóhajtott.
-Megyek...
-Jashinra mondom! Kakuzu te vagy az? -Hidan állt az előtérbe már az akatsukis kabátba.
-Mit keresel itt Hidan?
-A saját utamat járom? -Vettet rá csábos tekintetett.
-Ki van zárva, hogy a társam legyen! Biztos, hogy nem!
-Kakuzu ő a legalkalmasabb partner neked! Nem is tudtam ismeritek egymást. -Nézte őket Pain.
-Nem érdekel! -Csapta be a szoba ajtót.
-Jashinra mondom nem értem...
-Beszélek vele! -Indult meg Pain. Hidan a vállára támasztotta a kaszáját.
-Nem változott semmit! El képeztő!
- Te viszont idősebb lettél! -Nézett rá Ita.
-Jashin szerint el értem a tökéletes kort tehát én ilyen maradok.