Megjegyzés: Épp Cryssiem történetét olvastam, mikor ez a kis szösszenet derengeni kezdett. Aztán másnapra teljesen összeállt a kép.

Jogok: Minden jog a CBS-é illetve a sorozat megalkotóié, én csak kölcsönvettem a karaktereket a magam, és mások (reményembeli) szórakoztatására

Kategória: Hmm, azt hiszem ezt bárki olvashatja, aki már tud :)

Ajánlás: Sok szeretettel ajánlom Caprimnak, Cryssiemnek és Tessámnak, remélem nem nyakaznak le érte :PPP

Képzelgések egy tea mellett

Tikkasztó nyári délután volt. Barátnőimmel az egyik teázóban ültünk már jó ideje, és próbáltuk meggyőzni egymást arról, hogy Sara miért épp Nickkel vagy Gillel illene össze. Capri abszolúte Grissom-párti volt, míg Cryssie, Tessa és jómagam megrögzött Snickersesek.

- Gondoljatok csak bele! Sokkal logikusabb, hogy Grissom meg Sara összejönnek, mintha Nickkel kavarna a csaj! – érvelt lelkesen Capri.

- Hát nem is tudom, én szívesebben kavarnék Nickyvel, mint Gillel, bár ő se rossz pasi, csak nekem nem az esetem – jelent meg egy idült mosoly a szájam sarkában, miközben Cryssiem lelkesen bólogatott.

- De most nem rólad van szó Zizi, hanem Saráról! – fedett meg kedvesen Tessa egy kacsintással fűszerezve.

- Ez igaz, de akkor is, Nicky sokkal… - Cryssie lelkes magyarázata egy pillanat alatt félbe maradt, fogalmunk sem volt miért.

- Fejezze csak be kisasszony, amit elkezdett. Én feszült figyelemmel hallgatom! – egy kellemes férfitónus hallatszott mögülünk. Majdnem kiköptem a mandulateám, mikor hátrafordultam, és egy szakasztott Nick Stokesra hasonlító férfi állt előttem.

- Oké lányok, mit kevertetek a teámba? Ez nem jó vicc! – hallottam Capri szájából saját aggályaimat is egyben.

- Mégis kit kértetek fel, hogy beöltözzenek? – szemlélődött Tessa nagyon morcosan. Ahogy jobban megnéztem, nem csak Nick, hanem Gil és Sara is ott tornyosultak fölénk, apró mosollyal arcunkon, amit meg tudok érteni, hisz rettentő értelmes arcot vághattunk.

- Elnézés hölgyeim, leülhetnénk? – kérdezte a Grissomhoz hasonlító férfi. Némán bólintottunk, mind a négyünket letaglózta a megdöbbenés. Kíváncsian fürkésztük a másik tekintetét, hátha abból megtudhatjuk, melyikünk követte el ezt a tréfát.

- Nem akartuk megijeszteni Önöket! – szólt a Sara-hasonmás.

- Mi lenne, ha tegeződnénk? – vetette fel Cryssie.

- Én örülnénk neki, úgy könnyebben tudnánk beszélgetni – mosolyogott az ismerős-idegen lány, és Nickyhez hasonlító férfi is somolyogva bólintott. – Mit gondolsz Gil? – fordult harmadik társukhoz?

- Felőlem rendben, de a hölgyek felettébb bizalmatlannak tűnnek! – vonta össze szemöldökét túlságosan ismerős módon.

- Még Ön csodálkozik? Úgy néz ki, mint a példaképem… - nézett Tessa rosszallóan.

- Köszönöm az elismerést kisasszony, nagyon jól esik! Épp ezért jöttünk Önökhöz! – válaszolta a férfi egy megbúvó mosollyal vegyítve.

- Elnézést, de megkérdezhetem, kikhez van szerencsénk? – ragadtam meg a beszélgetés fonalát.

- A kisasszony Sara Sidle, a fiatalember Nick Stokes, jómagam pedig Gilbert Grissom lennék. De azt hittem erre már Önök rájöttek.

- Persze, én meg a Húsvéti nyuszi vagyok, csak jól álcázom magam! – jegyezte meg epésen Capri.

- Nem hittem volna, hogy ez ilyen nehéz menet lesz – sóhajtotta Nicknek kinevezett férfi.

- Ne haragudjanak meg, de elég bizarr a szituáció. Itt teremnek a semmiből, és elvárják, hogy elhiggyük, tényleg léteznek kedvenc sorozatunk karakterei – próbáltam észérveket felsorakoztatni, de úgy éreztem magam, mint Scully, Mulder mellett éles bevetésen.

- Ahogy olvastam eléggé szárnyaló a fantáziájuk! – kacsintott ránk Nick, amitől a társaság háromnegyed majdnem elalélt.

- Tessék? – kérdezte Cryssie pipacsvörösen, de szerintem egyikünknek sem kellett volna jelen pillanatban arcpirosító.

- Lányok, az a nagy helyzet, hogy az összes forgatókönyvíró szabadságra ment, aki meg esetleg nem, nagybetegen nyomja a kórházi ágyat. És épp egy döntő jelenetnél tették le a tollat. Nem bírjuk kivárni a két hetet, míg visszajönnek főleg, én mert… - Sara hirtelen elhallgatott, de olyan őszintének és természetesnek tűnt, hogy az összes képtelenség dacára mindannyiunk feloldódott egy kicsit, és a bizalmatlanságuk csökkenni kezdett.

- Na jó, tegyük fel ez mind igaz, Önök fogták magukat, és csak úgy kimásztak a CSI-ből, hogy segítséget kérjenek? Mégis miért pont hozzánk jöttek? Elvetemültek máshol is vannak, sokkal közelebb – kérdezte Capri jogosan.

- Na ez a lényeg, mert Önök, vagyis Ti, egyáltalán nem vagytok elvetemültek, ahogy Capri mondja…

- Persze, kitalált figurákkal csevegünk, szerinted ez épelméjűség? - vágott vissza Tessa.

- Ez még messze belefér, láttam én már sokkal hihetetlenebb dolgokat – felelte Grissom rendíthetetlen nyugalmával.

- Mégis miben tudunk segíteni? – törte meg Cryssie a csendet.

- Olyan szappanopera hangulata kezd lenni a dolognak. Egy műszak alatt Nicky és Gil is elhívott vacsorázni, és most mindenki rajtam nevet, mit fogok lépni… - sóhajtotta Sara.

- De, ne haragudj, ez Neked kell eldöntened. Mi nem szólhatunk bele! – fakadtam ki teljes döbbenettel.

- Nekünk, kitalált karaktereknek nincs meg a saját döntés felelőssége, mi azt cselekedjük, amit a papírra vetnek – mondta lemondóan a helyszínelő lány. Hirtelen összefacsarodott a szívem, és szerintem a többieké is.

- Uraim, magunkra hagynának minket egy kis időre. Úgy női társaságban? – vettem elő legdiplomáciaibb mosolyomat, bár jól tudtam, ebben elég kevés tapasztalattal rendelkezem. A két férfi nem repesett az örömtől, de magunkra hagytak végül.

- Áruld el, Te mit szeretnél? – mosolygott rá barátságosan Cryssie.

- Mit kell itt kérdezősködni. Mindenki tudja, mi a legjobb Sarának, Grissom, és pont! – tört ki Capri fiatalos lendületével.

- Szerintem előtte hallgassuk meg Sarát, elvégre róla van szó! – csitította csendesen Cryssie.

- Nagyon kedvesek vagytok lányok, de őszintén szólva fogalmam sincs, mit tegyek, volt idő, hogy szó nélkül rábólintottam volna Capri megjegyzésére…

- Ma már nincs így! – fejezte be helyette Tessa a mondatot.

- Na jó, lássuk az észérveket, és a természetfelettieket! Melyikük kedvesebb a szívednek, ha őszintén meggondolod? – kezdtem az analizálást, amin a többiek is csak elnézően mosolyogtak.

- Mindketten kedvesek, és mindketten másért. De ezt nektek a'szem, nem kell magyaráznom – húzódott félmosolyra szája.

- De az egyikük csak jobban bejön, mint a másik – faggatta Capri.

- Ha most belegondolok, tényleg nem könnyű a választás… - kalandoztak el gondolataim.

- Zizi! Egyelőre Sara problémáját kell megoldanunk! – rántott vissza a földre Cryssie.

- Ok! Tudom! De belegondolva Sara helyzetébe, tényleg nem könnyű – próbáltam megmagyarázni elkalandozásom okát.

- Hát nekem nem lenne gondom a választással! – vigyorgott Tessa.

- Mondja ezt a fő Snickerses! – évődött Capri. Ha mást nem, Sara kicsit feloldódott bolondos társaságunkban, mert Caprink utolsó megjegyzésén ő is jót nevetett.

- Van egy ötletem! Visszaviszed Ms. Grissomot magaddal, ő már úgyis beleírta magát a történetbe, és majd kitalálja, mi legyen! – kacsintott rám cinkosan Cryssie, és Tessa is igyekezett elfojtani kitörni készülő kacagását.

- Aha, odamegyek, és minden megoldódik! – vágtam vissza kissé cinikusan.

- Maximum könnyebbé teszed a választást, ha Nickyvel összeboronálódtok. Sarának meg ott lesz Grissom! – mondta Capri teljes nyugodtsággal.

- Lassan kezdem érteni, miért mondta Grissom, hogy a sok fanfic író közül ti vagytok a legrátermettebbek – szólt közbe somolyogva a helyszínelő lány.

- Nem szívesen vitatkoznék Grissommal, de mégis miben vagyunk rátermettek? – érdeklődött Tessa.

- A tanácsadásban, meg a történetírásban hogy említsek egy-két dolgot.

- Na jó, de ez olyan dolog, amiben nem dönthetünk a másikról, ezt mindenkinek magának kell tudnia, kit szeret barátként, és ki az, akibe szerelmes – mondta Cryssie.

- Akár történetszereplő az ember, akár nem! – fűzte hozzá Tessa.

- De ha egyszer nem dönthetek a sorsomról! – annyi lemondás volt Sara hangjában. Lázasan zakatoltak a fogaskerekek agyamban, megoldást keresve, és ezzel barátnőim sem voltak másként. Aztán felcsillant a szemem, és előkotortam egy papírt a táskámból. Pár másodperc múlva Cryssie egy tollat nyomott Sara kezébe, én meg a papírt. Tessa és Capri is felbujtóan mosolyogtak, pontosan tudták, mi a legújabb elvetemült ötletünk.

- Ez most teljesen komoly? – nézett ránk Sara tágra nyílt szemekkel.

- Nem azt mondtam, hogy ess neki rögtön, ha időre van szükséged, gondold át a dolgokat – mosolygott bíztatóan Cryssie, és Tessa is.

- Nagyon szépen köszönöm lányok! – ölelt meg mindannyiunkat, mikor Gil és Nick kíváncsian bekukkantottak.

- Készen is vagytok? – kacsintott Nicky Sarára.

- Igen, ha nem is döntöttem, nagyon sok segítséget kaptam a lányoktól – a helyszínelő lány tényleg nyugodtabbnak tűnt.

- Nem felejtelek el Titeket! Köszönöm szépen! – köszönt el sokadszorra, mikor a fiúk már tényleg indulásra késztették.

- Ezt nem hiszem el! Simán összehozhattuk volna Grissommal, ehelyett rábíztuk a döntést! – morcizott Capri.

- Ugyan Caprim, tudod, hogy az a legjobb, ha Ő dönt a sorsáról! – engeszteltem óvatosan.

- Meg különben is 3:1 arányban Nicky nyert volna, szóval jobb ez így hidd el – folytatta az észérveket Cryssie.

- És így nem lőtték le nekünk a poént, bár nem zavart volna – tette hozzá Tessa.

- Igazatok van, de akkor is úgy érzem, egy kicsit benne leszünk a sorozatban, és ez olyan jó érzés… Csak rajtunk kívül senki sem fogja tudni, elhinni meg végképp nem – mosolyodott el végre barátnőnk.

- Cryssiem, láttad, Te is láttad? – hívtam fel barátnőmet kedvenc sorozatunk után. Mielőtt válaszolhatott volna, az ő telefonja és az enyém is csörgött, és mindketten megkérdezés nélkül konferenciába kapcsoltuk a bejövő hívásokat, mert biztos tippünk volt rá, kik lehetnek.

- Halihó csajszik! Ezt nem hiszem el! – Tessa hangján hallani lehetett, ahogy ugrált a vonal másik végén felindultságában. Akaratlanul is elmosolyodtam, mert hasonló érzelmek kavarogtak bennem is. Mostani sorozatunk váratlan fordulattal állt elő, kísértetiesen ismerős szituációval. Sarát elhívta vacsorázni Gil és Nicky is, de ő egyiküknek sem mondott még választ, helyette elment sétálni, hogy kiszellőztesse a fejét, mikor összeakadt négy barátnővel, akik segítettek rendezni kavargó gondolatait. Persze az nem derült ki, melyik férfiú lesz a választott, talán majd holnap.

- Ha nem Gilt választja, én széjjelszedem a tévét! – adott nemtetszésének hangot Capri. Egy emberként nyerítettünk bele a telefonba mind a hárman, elképzelve barátosnénk átszellemült arckifejezését.

- Talán holnapra kiderül, Sara hogyan dönt! – mondta Cryssie.

- De ez nem véletlen, az a négy csaj, kicsit sem hasonlítottak ránk – jegyezte meg enyhe éllel Tessa.

- Ugyan, külsőre sem, és megnyilvánulásokban sem. Tudjátok, ha a mai rész nem lett volna, elfelejtettem volna az egész nyári esetet, de ez nem lehet véletlen – analizálta magam meg a dolgokat megint.

- Mit szóltok hozzá, ha holnap egy tea mellett megbeszélnénk a dolgokat? – javasolta Cryssie. Mindenki belegyezett, és én is kissé nyugodtabban tértem nyugovóra, hogy holnap megbeszéljük a dolgokat. Ki tudja, talán Warrick is felbukkan szerelmi tanácsokat kérni…

-Vége?-