A hatodik év
Amikor leszálltak a Roxfort Expresszről, Harry rögtön ismerős hangot halott:
„Elsősök! Ide, hozzám!"
És látta Hagrid megszokott, integető alakját, amint az újonnan érkezett diákokat gyűjti maga köré. Harry elvigyorodott, és látta, hogy Ron és Hermione ugyanezt teszik. Jó volt visszajönni, még akkor is, ha tudta, hogy a roxmortsi állomást a nyári szünetben teljesen újjá kellett építeni, hogy eltüntessék a károkat, amiket Voldemort okozott. A diákok sorban leszálltak a vonatról, és a ló nélküli lovaskocsik felé igyekeztek, amik majd a kastélyba szállítják őket. Új iskolaév kezdődött, és minden ugyanúgy ment, mint az eddigi években.
Vagyis majdnem minden. Ahelyett, hogy a megszokott sebességgel haladtak volna át, a kocsik lassítottak, amikor elérték a külső kaput, így minden diák elolvashatta a táblát.
Filius Flitwick professzor
Anna Vector professzor
Madam Rolanda Hooch
Cho Chang
Lee Jordan
Parvati Patil
Stephen Cornfoot
Ernie McMillan
Susan Bones
Tracey Davis
Derek Harper
Justin Finch-Fletchley
Colin Creevy
Emlékére.
Nem felejtjük őket, és örökké adósaik maradunk.
Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
A diákok, főleg az idősebbek, sokkal csendesebbek voltak, mint máskor, amikor beléptek a Nagyterembe. Amikor leültek az asztalokhoz, kihagyták az üres helyeket, hogy így is emlékezzenek elesett társaikra. Ez az elmúlt év második felében szokásukká vált. Igaz volt, hogy soha nem felejtik őket – a táblán szereplők nem csak egyszerű nevek voltak, hanem barátok.
A beszélgetés végleg abbamaradt, amikor az új igazgatóhelyettes, Perselus Piton, bevezette az elsőéveseket. Piton, miután megszabadult évek óta játszott szerepétől, néhány fokkal kedvesebb lett. Bár valószínűleg soha nem fogja megkedvelni Harryt, és Harry sem fogja soha a kedvenc tanárának nevezni, de már nem terrorizálta a diákokat, hanem sokkal jobban hasonlított a többi professzorra. De nem Piton magatartása volt az egyetlen változás a Roxfortban, ami nyilvánvalóvá vált, amikor az igazgató szólásra emelkedett.
McGalagony volt az.
„Isten hozott a Roxfortban mindenkit az új tanévre!" mondta.
Bár a beszéde nem volt olyan látványos, mint Dumbledore-é szokott lenni, a lakoma ugyanolyan volt, és ez idő alatt Harrynek volt ideje felidézni a varázsvilágban bekövetkezett egyéb változásokat is.
Voldemort eltűnése után, még nagyon sok teendő maradt. A végső csata után Caramel megpróbálta visszanyerni miniszteri posztját, és sokan engedték is volna, de Dumbledore másodszor is fellépett ellene. Tizenöt évnyi győzködés után végül elvállalta a Mágiaügyi Miniszter pozícióját, Caramel pedig legyőzve és szégyenkezve eltűnt a színről.
A Minisztérium gyorsan elfogta a megmaradt Halálfalókat (a legtöbben ott voltak a végső csatában, úgyhogy tényleg nem sokat kellett már megtalálni), és aztán arra koncentráltak, hogy valahogy megújítsák az Azkaban rendszerét. Miután a dementorok bebizonyították, hogy valójában kihez lojálisak, senki nem mert tiltakozni, amikor Dumbledore nem engedte őket vissza a börtönbe. Ehelyett jól képzett varázslók és boszorkányok lettek az őrök, nagyrészt korábbi aurorok. A megmaradt aurorok pedig ezután a dementorok ellen léptek fel. Harry azt nem tudta, hogy Dumbledore hová száműzte őket, de abban biztos volt, hogy ezután nem lesz helyük a varázsvilágban.
Sirius a második félévre felhagyott a tanítással, és Arabella Figgnek segédkezett, a Varázsbűn-üldözési Főosztály helyreállításában, és a dementorok begyűjtésében. Az egész iskola sajnálta, hogy elvesztették a sötét varázslatok kivédése tanárukat, és csak annak örültek, hogy megígérte, a következő évre visszatért. Az órákat helyette, felváltva tartotta Piton professzor és Remus Lupin. Piton persze nagyon is sokat tudott a sötét varázslatokról, bár Harry most már megértette, hogy valójában soha nem akarta ezt az állást, mivel még Siriusnál is nagyobb szenvedéllyel gyűlölte a fekete mágiát.
Amikor az év véget ért, még különösebb dolgok történtek. Fred és George Weasley megkezdhették az auror-kiképzést, Sirius ajánlásával. Mrs. Weasley ugyan tett még egy kísérletet, hogy lebeszélje őket, de a legjobb barátjuk, Lee Jordan halála, csak még jobban megerősítette őket az elhatározásukban. Végül az anyjuk kénytelen volt elismerni, hogy nagyon büszke rájuk, és nehéz szívvel sok szerencsét kívánt nekik. Kijelentette, hogy ez azért mégiscsak jobb, mint egy viccbolt – bár az ikrek hamarosan kifejtették, hogy nyugdíj után meg fogják valósítani az eredeti tervüket is.
A nyári szünet egyszerűen szuper volt. Harry megeresztett egy rövid utat a Dursley házba: ami csak addig tartott, míg összeszedte egy pár ott maradt holmiját, és vigyorogva elmondta a rokonainak, hogy soha többet nem fog visszajönni. Aztán beköltözött Sirius házába – a keresztapja ugyanis nagy meglepetéssel azt tapasztalt, hogy a régi családi birtok még mindig a nevén volt. Ugyan enyhén lerobbant, de mire beköltöztek, már majdnem teljesen rendbe hozták. Bár ez volt a legkülönösebb ház, amit Harry valaha látott, mégis igazi otthonná vált, néhány nap leforgása alatt.
Végre megtartották az első szülinapi buliját is, ami magában foglalt, egy kevés meg nem engedett alkoholt is, de Sirius békésen szemet hunyt a szabályszegés felett, elvégre tinédzserek voltak.
A nyár nagy szenzációja az volt, hogy Ron és Hermione randizni kezdtek. Elég hosszú időbe telt, amíg be merték ezt ismerni Harrynek, aki hangosan kinevette őket, és közölte, hogy már alig tudta kivárni, hogy végre kinyögjék. Ron elvörösödött, Hermione pedig dühösen otthagyta. De hát ez így volt normális. Ő és Ginny alig negyvennyolc órával később mentek el először együtt valahová.
A szokásoknak megfelelően a Weasley családtól indult a pályaudvarra, de ahhoz, hogy kijusson a házukból egy csapat baglyon kellett keresztül verekednie magát. Mrs. Figg ugyanis folyamatosan levelekkel bombázta Siriust, hogy fogadja el az auror-részleg vezetői posztját, annak ellenére is, hogy ő már vagy százszor nemet mondott. Elvégre megígérte, hogy legalább még egy évre visszamegy tanítani. Szóval, ő Ronékkal ment az állomásra, de tudta, hogy Sirius már ott lesz a Roxfortban, mire az évnyitó elkezdődik. És nem is kellett csalódnia, amikor a főasztal felé pillantott…
„Hé, Harry!" zökkentette ki Ginny az álmodozásból. „Itt vagy még?"
„Persze. Csak elgondolkodtam."
„Miről?"
Harry elmosolyodott:
„Hogy milyen jó újra itt lenni!"
VÉGE
AN: Hát ennyi! Remélem tetszett!
Továbbra is várom a 'szavazatokat!' Még egy kis étvágygerjesztő: a Promises Unbroken valójában egy trilógia első darabja. Nem így indult, de a sztori valahogy csak nőtt és nőtt. És hihetetlenül sok rajongója van - talán van köztetetek olyan, aki már találkozott is vele. Van már külön YahooGroup, sőt most már önálló honlap is, amit a történetnek szenteltek. Robin hihetetlenül kreatív, még előzeteseket is vágott össze a HP filmekből. A lényeg az, hogy a PU maga is 40 fejezet és több, mint 300 oldal. A 2. rész (Promises Rememberred) 43 fejezet, és bőven több, mint 300 oldal. A 3. rész (Promises Defended) jelenleg a 14. fejezetnél tart és gondolom eléri majd azt a mennyiséget, mint a testvérei.