4. fejezet
Pár óra alvás után a beteg már sokkal jobb állapotban volt és örömmel járta végig a faházat Charlotte vezetésével.
-Ez itt a laboratórium.- léptek le pár lépcsőt, hogy a helységbe jussanak.- A professzor jobbára itt szokta tölteni a legtöbb időt. Most nem tudom hol lehet. – Nézett körbe. A férfi nem szólt semmit, csak áthatóan nézett. A lány ettől csak még idegesebb lett és azon kapta magát, hogy hablatyol. – Nos, ezek az ásványminták. A professzor nagy hasznát veszi most is, ha jól tudom tehetetlen, ha összekeveredik. Szerencsére Marguerite tökéletesen rendbe tudja tenni, csak nagyon időigényes.
-Valóban?
-I-igen.-
Ebben Charlotte tökéletesen biztos volt, hiszen számtalanszor szóltak rá, mint egy kisgyerekre, hogy eszébe se jusson a misztikus gyűjtemény közelébe menni. Amúgy sem tetszett neki a hatalmas szekrény, így nem is törődött vele. Abban azonban már kevésbé volt biztos, hogy meddig bírja állni partnere átható tekintetét. Szerencsére Roxton és Marguerite jelentek meg, Challengert keresve. Őket követte Richard is, aki csak a fiolákat jött leellenőrizni, és gyorsan el is foglalta megszokott helyét az asztalnál.
-Minél hamarabb elindulunk, annál gyorsabban találkozhatunk Veronicával és Ned-del. Már így is késésben vagyunk. Marguerite sietne egy kicsit?
-Hogy lehet egy vadász ilyen türelmetlen?- pakolászott Marguerite.- Á, Mr. Castucci. Hogy van?
-Giovanni. És köszönöm, jól. – mosolygott.- Talán készülnek valahová?
-Igen. A zanga faluba indulunk, hogy találkozzunk a többiekkel. Bár amennyit késünk, biztosan már félúton lesznek. Marguerite, kérem….- sürgette tovább Roxton. Marguerite erre csak nagyot sóhajtott és elment.
-A senorita is magukkal megy?
-Csak ők ketten mennek.- morogta Richard.
-Önök engednek védtelen hölgyeket a dzsungelbe?
A megjegyzést mindhárman udvarias mosollyal díjazták, és csak a vadász válaszolt sokatmondóan.
- Fogalmazzunk úgy, hogy a hölgy az oltalmam alatt áll. De most, ha megbocsát.- és ezzel kifelé indult, amikor nagy robaj hallatszott.
Mire Richard felpillantott, illetve a vadász megfordult, a hatalmas ásványokkal és kőzetekkel megrakott szekrény már borult is egyenesen Charlotte felé.