9. fejezet
Roxton idegesen ugrott ki a felvonóból. Őt követte szorosan a nyomában Veronica. A férfi szemei szikráztak.
-Marguerite! Challenger! Charlotte!- kiabálta neveket.
Veronica hasonlóan feldúlt volt a hallottak alapján nagyon féltette a faházban lakókat, akiket családjaként szeretett. Mindent megtett volna értük, és most is felvolt erre készülve. Kicsit lecsillapodtak, amikor Marguerite megjelent. Roxton hozzáfutott és megölelte olyan szorosan, hogy a nő azt hitte menten megfullad. Csak miután tökéletesen megbizonyosodott róla, hogy szerelme tárgya tökéletes egészségnek örvend vette észre, hogy Veronica Challengerrel beszéli meg a részleteket.
-Richard és Ned a szélmalomhoz mentek, hogy kiüssék az áramot, hátha nem tudunk bejutni miatta. –magyarázkodott Veronica. Amint megtudtuk, hogy az a Casanova itt van, a Zanga bájitallal…
-Casanova?- húzta fel a szemöldökét a professzor.
-Igen. Az. De..- lépett előre Roxton- Hol van most. És Charlottte?- nézett szét.
-Ebben a pillanatban jelent meg a csapat hiányzó két férfi tagja.
-Charlotte eltűnt?- zihálta Richard.
-Nem. – vágott közbe Marguerite.- Csak alszik. Semmi baja. Hála elővigyázatosságomnak és körültekintésemnek, a bájitalt kicseréltem altatóra, és vártam az eseményeket.
-Persze, ha talán szólt volna nekünk a tervéről, nem csúszott volna ki a kezünkből kedvesem.- vetette fel a professzor
-Biztosíthatom róla, hogy tökéletesen ura voltam a helyzetnek!- húzta ki magát a nő.
-Mintha deja vue -m lenne…
Roxton eme megjegyzését Marguerite villámot szóró pillantással jutalmazta.
-Hol van most?- kérdezte Ned
-Nos…- kezdte az örökösnő- nos…
-Megszökött.- fejezte be Challenger.
-Akkor mire várunk? – kapta fel a fejét Richard- Utána. Nem lóghat meg!
De megtorpant, amikor rájött, hogy csak egyedül ő indult mag és ő maga is rájött fél pillanat alatta, amivel a többiek mind tisztában voltak. A dzsungelben éjszaka, fegyver nélkül, egy tapasztalatlan idegen nem sokáig húzza.
A szobában jelenlévők megértő pillantásokat váltottak, majd lassan mindenki a dolgára indult. Casanovájuk sorsához különlegesen viszonyultak. A férfi igazi legenda volt. Olyan hirtelen tűnt fel az életükben és olyan kalandos, kétséges körülmények között tűnt el, ahogyan az egy legendára jellemző. Bármi történt is vele a Fennsíkon, a felfedezők szívük mélyén mégis érezték, hogy az elmúlt pár nap eseményei egyike, ha nem a legnagyobb ékessége lesz Casanova legendás történeteinek…
Vége
No, remélem nem csaptam le nagyon a labdát. Egyszerűen nem volt kedvem a szépfiút megölni. Gondolom megértitek.:)))))) (Mondja ezt Bécs legujjabb fekete özvegye, igaz Gally:))))
Készül a következő rész, de azért remélem, hogy végre kapok hozzászólást.