2. Fejezet : A fogadó

Felnevetett kissé—s ekkor nyitotta fel szemét az ő angyala.

Álmosan pislogott párszor, hosszú szempilláival végigseperve sápadt arcán. Majd szemei teljesen felnyitódtak, s a fiúra bámult egy végtelennek tűnő pillanatig.

" Jó reggelt, hm. " Üdvözölte vigyorogva Deidara.

Felsikoltott.

Ablaktörő kiáltásával kiugrott a takarók alól, egyet megragadva s maga köré csavarva. " Nem kéne még fent lenned, te, te, perverz! "

Látta, ahogy a fiú szemei végigsiklanak testén. Milyen régóta figyelte őt—meztelenül—mielőtt felébredt volna? Molesztálhatott volna! Kinyitotta száját, hogy ismét ordítson, mikor ráébredt, hogy annyi ember közül, nyilván nem ő az, akit bárki is molesztálni akarna. Talán csak ha eléggé elkeseredett. Motyogta magának.

Deidara felsóhajtott. " Megpróbálhatnál egy kicsit kedvesebb lenni. Én voltam az, aki egyszer csak felébredt egy kis angyallal az ágyában, hm. " Sokkal édesebb, mikor dühös.

Sakura arca még vörösebbre váltott, miközben az oldalán fekvő szőkére pillantott, kinek alsó részét elrejtette a megmaradt két takaró. Arrogánsan vigyorgott rá, és ez felbosszantotta.

" Test meleget osztottam veled, te idióta! " csattant fel. " Szóval vakard le azt az önelégült mosolyt az arcodról! "

Csak test meleget? Basszus, pedig nagy partynak tűnik. S ekkor ismerte fel őt Deidara. " Te. " Szemei megvillantak, miközben próbált teljesen felülni az ágyon. " Megölted Sasori-danna-t! "

Nem bírt feltápászkodni, mert oldalából fájdalom tört fel. Egyik kezét fájdalmas arccal a kötésre helyezte. Tehát jól gondolta, hogy eltörte pár bordáját.

Sakura hangosan felsóhajtott. " Miért hiszi mindenki azt, hogy én öltem meg? " Önkéntelenül is felvigyorodott a fiú arrogáns viselkedésének hirtelen távozását látva. " És ne gondold, hogy kifogsz kelni az ágyból. " Nem törődve félmeztelen állapotával az ágy széléhez sétált. Jobb lesz, ha megvizsgálom.

" Te a Kyuubi barátja vagy. " Jelentette ki Deidara, kissé összeszűkült szemekkel. A lány az őrült erővel, hm.

Sakura ujját a fiú halántékához nyomta és lenézően tekintett rá. " Valójában, Naruto barátja vagyok. " A szőke érezte, hogy charka járja át testét, és jelenleg nem bírt tenni semmit sem ellene. Kezei halottnak tűntek, s bokája még mindig sajgott. A vágások és égések már jobban néztek ki, de be kell gyógyulniuk természetes módon. Az állapot feszes érzést adott bőrének.

" ...miért mentettél meg, hm? " Ez a kérdés motoszkált elméjében, mióta felkelt. Még mikor angyalnak hitte a lányt, akkor is eltűnődött, hogy egy ilyen ártatlan ember, hogyan menthet meg valaki olyat, mint ő. De most, hogy megtudta, ő egy shinobi—egy ellenséges shinobi—még jobban összezavarodott.

A lány csitteget, mintha a válasz nyilvánvaló lenne. " Harcoltál Sasukével, nemde? "

Deidara szemei felcsillantak a dühtől. " Harcoltam azzal a kis rohadékkal, hm. "

" Ő nem egy rohadék! " Szállt zihálva régi csapattársa védelmére a Haruno.

A szőke elvigyorodott annak ideges arcát látva. " Hívd, aminek akarod. "

" Miért támadt meg téged? Úgy értem, te nem támadtad volna meg. Nincs semmije, amire neked szükséged lenne. "

A fiú vállat vont. " Akatsuki vagyok. " Mintha a lány erre a válaszra várna. Sakura kinyitotta száját, hogy megkérje, legyen pontosabb, mikor felfogta, mire gondol a szőke. Ő az Akatsuki tagja. Itachi az Akatsuki tagja.

" Tehát információkat akart tőled Itachiról. " motyogta, a fiú sebeit ellenőrizve.

" Okos vagy, hm. " morogta Deidara. " Nem akarod levenni rólam a kezeid, és elengedni? "

" És miért tenném ezt? " kérdezte a lány. Majd az ágyhoz szegezve találta magát, kezeit a feje fölé kulcsolva. A szőke hajtincsek végei az ő meztelen kulcscsontját cirógatták, miközben a fiú vigyorogva nézett le rá.

" Ne feledd, kivel van dolgod, hm. "

" Nem felejtettem. " válaszolt Sakura. " Beadtam neked egy kis érzéstelenítőt, miközben a testedet vizsgáltam. "

Deidara érezte, hogy bizsergés járja át testét, mielőtt az a lányéra zuhant volna. " Basszus, hm! " Káromkodott, ajkai elzsibbadtak. Úgy érezte magát, mint egy gumi.

A Haruno ezt nem így tervezte. Deidara nehéz volt, s légzése is nehézkessé vállt, miközben zsibbadt ajkain keresztül motyogva átkozta a lányt. Próbált mocorogni a szőke súlya alatt—amivel csupán annyit ért el, hogy lecsúszott róla a teste köré csavart takaró. Bőre találkozott a fiúéval és arca vörös színűre váltott.

" Mikor meggyógyulok akkor majd...hm... " motyogta a kunoichi kulcscsontjába.

" Mikor meggyógyulsz Konohagakuréba jössz velem és a csapatommal. " jelentette ki a lány, miközben próbálta kitalálni, hogyan másszon ki a szőke alól. Még mindig fáradt volt a Vízesés shinobikkal való találkozástól.

" Che. " hallotta, ahogy Deidara felröffen. Belebizsergett a bőre, mikor végigsöpört rajta a fiú meleg légzése. Ő továbbra is értelmetlen hangokat adott ki, ahogy az érzéstelenítő egy rakás zselévé változtatta testét. Egy pillanatig Sakura csendben maradt, próbálva kivenni a fiú szavait, míg rá nem ébredt, hogy az nevet.

" Mi ilyen vicces? "

" Te, angyal, hm. " motyogta Deidara, ajkai ismét végigsepertek a lány kulcscsontján. " Nem tudsz élve kijutni erről a környékről, hm. "

" Nem tudsz semmit sem— "

" Nem miattam kéne aggódnod, hm. " mondta vontatottan a szőke. " Semmi kétség, a csapatod többi része ráeszmél, hogy nem csak az Akatsuki szomjazik konohai vérre. "

Sakura szemei kiszélesedtek. " Vízesés... "

" Szóval találkoztál velük, hm. "

A Haruno felhorkant, s kezeit a fiú vállára rakta. " Így is fogalmazhatunk. Öten éppen az erdőben fekszenek. " Félre akarta lökni a szőkét, de kezei le voltak nyomva, így csak fel tudta őt emelni, épp annyira, hogy szemkontaktusba kerüljenek egymással.

" Az egész környéket átvizsgálják. " vigyorgott Deidara. " Tudják, hogy a Kyuubi itt van hm, és el akarják pusztítani őt és az összes társát is. "

" ...miért? " krákogta a lány.

A szőke csupán tovább vigyorgott, s Sakura szemei összeszűkültek, mikor megértette a dolgot. " Az Akatsuki felbérelte őket, hogy segítsenek elkapni Narutot... " Érezte, hogy a düh kezd úrrá lenni rajta, s teljesen lelökte magáról a fiút. Deidara a hátára zuhant az ágyon, elfintorodva kissé. A lány felült, s kiszélesedett szemekkel bámult rá.

" Figyelmeztetnem kell Kakashi-senseit és a többieket! " felugrott az ágyról, a ruháiért kapkodva. Úgy tűnt nem is emlékszik rá, hogy meztelenül áll a fiú előtt, ahogy ledobta magáról a takarót, s felvette melltartóját és alsóneműjét.

Deidara kiélvezte a látványt, várva a megfelelő pillanatra, hogy közöljön valamit a lánnyal. Mikor az végül felvette a kínzóan rövid szoknyáját, fekete sortja fölé, a szőke megszólalt.

" Semmi kétség, hogy a maradék Vízesés-shinobi már elvágott téged a barátaidtól, hm. Most már sehogy sem jutsz vissza hozzájuk. "

Sakura lefagyott, pólójának zipzárja félúton megakadt. A fiúra pillantott hitetlenkedve. " Úgy érted én...mi... "

" Itt ragadtunk, hm. "

" De ők nem bántanak téged. " Ráncolta homlokát a lány. " Mert te a szövetségesük vagy. " Összeszorította fogait, s kezét hajába túrta, miközben járkálni kezdett az ágy előtt. " Franc! Naruto és a többiek pont a közepében vannak. "

" Igazából, ha még mindig a kráter környékén vannak, elég közel lesznek a határhoz, hogy megmeneküljenek, hm. " Deidara próbált közönyösen vállat vonni, de nem tudott, így hát ravaszul elmosolyodott.

Sakura csak bámult maga elé.

" Tudod, hogy ez mit jelent, hm? "

A lány nem pislogott, jade szemei az ő óceán kékjeibe mélyedtek.

" Azt jelenti, hogy csapdába estél, hm. "

...

...

...

" Velem. "

" Kakashi-sensei! " Zihált fel Naruto, körbetekintve a tisztáson. " Nincs itt! Hol lehet Sakura-chan? "

Kakashi látható szeme összeszűkült, ahogy észrevette a helyet, ahol ninja kutyáját elpusztították, elvágva Sakurát a csapat többi részétől. Akamaru felvonyított mellettük, s Kiba pislogott egyet.

" Hinata, használd a Byakuganod. " motyogta a fiú. " Kelet felé. "

Hinata bólintott. " H-hai! " aktiválta képességét, s felnyögött kissé. " Oh ne! "

" Mi az? " kérdezte Shino.

" Vízesés shinobik. " suttogta a lány.

" És nincs barátságos illatuk. " morogta Kiba. Akamaru ismét lágyan vonyított. Gazdája szemei kiszélesedtek. " MICSODA? "

" Mit mondott? " Naruto majdnem rávetette magát Kibára, a válaszra várva.

A fiú nyelt egyet. " Akamaru azt mondta, érzi rajtuk Sakura vérének illatát. "

...

...

...

Hosszú ideig csend támadt.

" D-de azt mondja, hogy nem elég mennyiség ahhoz, hogy végzetes legyen. " tette gyorsan hozzá, nem kedvelve a komor, sokkolt arckifejezéseket. " Talán csak megvágták egy kunaival, mielőtt elmenekült. "

...

...

...

" Előre küldöm a kikaimat. " jelentette be lágyan Shino.

" Mennyi időnk van, mielőtt a shinobik ideérnek? " kérdezte nyugodtan Kakashi.

" Pár perc. "

" Mennyien vannak? "

" Tizenhatan. "

Ismét csend támadt. Sakura nem lehetett képes elmenekülni tizenhat jól képzett shinobi elől.

" Vissza kell vonulnunk. " jelentette ki Yamato. Ő és Sai csöndben voltak, mint általában.

Naruto morogva ellenük fordult. " Nem tehetjük. Sakura-chan itt van valahol. Lehet, hogy megsebesült! "

" Naruto, a legfontosabb dolgunk, hogy téged biztonságban tartsunk és távol az Akatsuki markától. "

" De ők nem Akatsukik! Ők Vízesés shinobik. " érvelt Naruto.

" Az Akatsuki is még mindig odakint van. " szólalt meg Shino.

Naruto kinyitotta száját, hogy tovább győzködje őket, majd becsukta. " Nem megyek el nélküle. "

" Naruto... " kezdte Kakashi szigorúan.

Az Uzumaki megrázta fejét. " Sakura-chan sosem menne el nélkülem. Nem fogom itt hagyni. " Nem fogom otthagyni egy átkozott padon, magára utalva, gondolta keserűen.

" Bárcsak ne kellene ezt tennem. " motyogta Kakashi. Naruto homlokát ráncolva fordult senseie felé.

" Mit...tenned? " A szőke szemei elhomályosultak, majd lecsukódtak, s ő előre zuhant. Kiba egy nyögés kíséretében elkapta, s Kakashi lágyan felsóhajtva visszarakta fejpántját Sharinganos szeme elé.

" I-igazán hátra hagyjuk Sakura-chant? " suttogta Hinata.

" Vissza kell vinnünk Narutot Konohába. " Válaszolt komoran Yamato.

" Sakura rendben lesz. " szólalt meg nyugodtan Sai, arcán egyik hamis mosolyával. Habár, úgy tűnt próbálja megnyugtatni önmagát, miközben ezeket a szavakat mondta.

Sakura a fogadósra mosolygott, s átadta neki az összeget, amivel az estéért tartozott. A férfi kérdően nézett rá. Talán mert látta, hogy a társa nincs vele, vagy mert nem cipelte a táskáját, vagy talán mert sokkal több pénzt adott neki, mint amennyivel tartozik.

" Egy kicsit tovább kell maradnom, hogy segítsek felgyógyulni a kíséretemnek. " válaszolt Sakura, fusztráltnak tűnve a kellemetlen helyzet miatt.

A fogadós gyanakodó arccal bólintott. " Rendben. "

" Tudom, hogy ez talán különösen hangozhat, de vannak plusz ruhái, amiket kölcsön kérhetnék? "

" Uh, a maga méretében semmi, hölgyem. " köhögte a férfi.

" Oh! " mosolygott rá fényesen a lány. " Nem nekem lesz. A kíséretemnek. " Továbbra sem tudta rávenni magát, hogy a fiút társának szólítsa. Nem volt képes ilyesmit hazudni.

A férfi is elmosolyodott, még ha mosolya erőltetett is volt. Úgy tűnt, nem sok oka volt mostanában a mosolygásra. Persze, ha az ember egy fogadót vezet, melyet általában veszélyes shinobik laknak, elég nehéz találni valamit, amin mosolyogni lehet.

" Mindjárt visszajövök. " Elsétált egy hátsó szobába, s Sakura a pultnál maradt, felmérve a környéket. Előző éjszaka érzékelte pár ember jelenlétét a fogadóban, gondolta a többi vendég az. Még mindig a szobáikban voltak, s aludtak. Chakra szintjükből megítélve, tudta, hogy nem shinobik. Ez jó volt. A legkevésbé arra volt szüksége, hogy valaki megtámadja őt vagy Deidarát az éjszaka közepén.

A fogadós visszatért, kezében feltartva egy pólót és pár nadrágot. Foltosak és viseltek voltak, de hordhatóak. Hálásan mosolyogva átvette őket. " Köszönöm. " Fejet hajtott a férfinak, majd elindult felfele a lépcsőn, két fokot lépve egyszerre.

Minél tovább hagyja egyedül Deidarát, a fiú annál nagyobb bajba sodorja magát.

Ott találta őt, ahol hagyta, az ágyon. A fejtámlának támaszkodva ült, arcán bosszankodó kifejezéssel. Sakura az ölébe dobta a ruhákat, s kezét csípőjére tette. " Parancsolj. "

A fiú felhúzta orrát, s felsóhajtott. " Csak viccelsz, hm. "

" A-a. " válaszolt a kunoichi vigyorogva. Iszonyatosan élvezte a szőke kínzását.

" Nem tudok mozogni. " köhögte Deidara. " Az érzéstelenítő még mindig hat. "

Sakura arcáról lefagyott a vigyor, s egy pír vette át helyét. " Uh. Gondolom ez azt jelenti, nekem kell...err... " Öltöztettél már embereket műtétek után. Ne légy gyerekes!Megtisztította torkát. " Nos, akkor segítek. "

A szőke elvigyorodott, mikor a lány feszülten felvette a ruhákat, s ismét rátekintett. " Nos...akkor kezdjük. " A kunoichi összeszorította fogait eltökéltségében, s megragadta a pólót, majd átbújtatta azon a fiú fejét.

" Hé! Óvatosan, hm. Tönkreteszed a hajam. "

Sakura homlokát ráncolva belebújtatta a szőke kezeit az ujjakba, ügyelve annak sebeire.

Deidara önkéntelenül is észrevette, milyen gyengéd lett a lány abban a pillanatban, hogy észrevette sebeit. Mikor Sasorival volt csak a kemény, szívós oldalát látta a rózsaszín hajúnak. Akkor pokolira nem olyan volt, mint egy angyal. Gondolta kissé morbidan. Felpillantott, és látta, hogy a Haruno a takaróra pillant, mely a fiút deréktól lefele takarta. A kunoichi nyelt egyet, a szőke elvigyorodott.

Sakura a nadrágra nézett, majd ismét a fiúra. Úgy tűnt az nagyon is élvezi, hogy ő kényelmetlen helyzetben van. A kunoichi száját összeszorítva lehúzta a takarót, s leült az ágy szélére. Nem is nézve a szőke vádlijánál feljebb, belebújtatta annak lábfejét a nadrágba.

Ne nézd. Ne nézd. Ne nézd. Gondolta, miközben feljebb húzta. Most már a térdénél tartott...ne nézd, ne nézd, ne nézd...Pislogott, mikor rájött, hogy nem csakhogy nézte...de bámulta.

" Tetszik, amit látsz, hm? " kérdezte viccelődve Deidara.

A lány élénkpiros arccal pillantott fel rá. " Láttam már nagyobbat. " csattant fel azonnal. Ez majd megsebzi azt az énközpontú férfi büszkeségét.

A szőke felhúzta szemöldökét. " Wáó. És én azt hittem, te egy angyal vagy, hm. "

A Haruno felsikkantott, felhúzva teljesen a nadrágot. " N-nem úgy értem! " Felpillantott a fiú arcára, hogy lássa, ő rajta nevet.

Visszafogta magát, hogy megüsse a szőkét, ahogy azt mindig Narutoval tette, mikor a fiú az idegeire ment. Naruto...lágyult meg kissé tekintete. Vajon hogy vagy? Te, Kakashi-sensei és a többiek, jól vagytok?

Deidara azonnal észrevette a lány aggódó tekintetét. Érzelmei gyorsan változtak.

Nyilván megijedt attól, hogy itt ragadt, hm. Gondolta, belsőleg felsóhajtva. És nem szándékozom elmondani neki, hogy én sem vagyok éppen jó kapcsolatban ezekkel a Vízesés shinobikkal, hm. Nem kéne kétszer átgondolniuk, hogy ide jöjjenek és megöljenek legyengült állapotomban.És ez azt jelentette, hogy ő csupán Sakura képességeiben tud bízni, hogy a lány képes megvédeni mindkettejüket.

Bakker, ezt megszívtuk, hm.

Naruto lassacskán felnyitotta szemeit. Úgy érezte magát, mint akit bedrogoztak. Az utolsó dolog, amire emlékezett az...hirtelen felült az ágyban. " Sakura-chan! "

A saját ágyában volt, a kis lakásán. Mellette egy székben Kakashi ült, aki nyugodtan olvasta könyvét.

" Kakashi-sensei! Hogy vagy képes! " morogta. " Azt hittem azt mondtad, sosem hagyhatsz hátra egy csapattársat! "

A férfi lassan a szőkére pillantott, s Naruto látta, hogy ő is gyűlöli magát döntéséért. " Naruto. Vagy elveszítem az egyik tanítványomat, vagy mindkettőt. A gyengébbet kellett választanom a két gonosz közül..."

A szőke néma maradt. Szóval, Sakura-chant feláldozták, hogy én életben maradjak.Gondolta keserűen.

" Ki fogunk küldeni egy csapatot a keresésére, de mostanában nehezen jövünk ki a Vízesés shinobikkal. " jegyezte meg Kakashi.

" Gondolod Temének van ehhez bármi köze? " kérdezte lágyan Naruto.

A férfi nem tudta, mit mondjon neki. Így hát az első dolog jött ki száján, ami eszébe jutott. " Nem hiszem, hogy Sasuke eléggé törődne vele ahhoz, hogy elrabolja, vagy megölje. "

Naruto nem tudta, hogy ezt megnyugtatásnak kellene-e vennie.

" Tudsz enni magadtól, a kezeid már visszanyerték az irányítást. " motyogta Sakura, s egy tál rizst rakott a fiú elé.

Ő bólintott, kétkedve nézve az ételre.

" Ha megakarnálak ölni, nem ételmérgezéssel tenném. " morogta orra alatt, miközben elkezdte enni saját rizsét. A szőke lassan bólintott még egyet, kezébe véve evőpálcikáit. Ujjai még mindig bizseregtek az érzéstelenítőtől, de már tudott mozogni.

Persze, mobilitása még mindig limitált volt. Sebei visszatartották a kapkodástól. Akárcsak a tény, hogy abban a pillanatban, hogy elhagyja a fogadót megtámadhatják a Vízesés shinobik.

Csendben ettek, s Deidara felsóhajtott. Utálta a csendet. Talán kitud szedni a lányból egy kis információt a Kyubbiról. Vigyorát elrejtve megszólalt. " Konohából származol, ne? "

" ...hai. "

" Milyen hely az, hm? "

Sakura pislogott. " Szép. Különösen tavasszal, mikor az összes virág virágzik. "

" Bárcsak egy ilyen helyen nőttem volna fel, hm. " nyújtotta ki kissé magát a fiú, felnyögve, mikor törött bordájába fájdalom nyílalt. " Jobb lett volna, mint Kő. "

A kunoichi vállat vont. " Egyik hely sem tökéletes. "

" Che. Kő messze van a tökéletestől, hm. " rakott szájába egy újabb falat rizst a szőke. " És mindenhol csak sziklák vannak. "

Sakura próbálta visszafojtani kuncogását a fiú arckifejezését látva, de képtelen volt. " Ez-ezért hívják Kőnek, ne? "

Deidara vállat vont. " Nos, a te egész falud sem levelekből áll, vagy igen, hm? "

A Haruno elmosolyodott. " Nem. De sok fánk van. " Lágyan felsóhajtott, mintha visszaemlékezne valamire. " Ott van az az igazán hatalmas cseresznyefa a kertünkben, amit az apám ültetett, mikor összeházasodtak anyámmal. Ez volt az első fa, amire megtanultam a chakrám segítségével felmászni, mielőtt Ködbe mentünk. "

A szőke visszamosolygott rá. " Ködbe? "

Sakura bólintott. " Hai! " Nagyon boldognak tűnt, amiért beszélhet valakinek erről. " Akkor találkoztunk Zabuza Momochival és a tanoncával Hakuval. "

" Zabuza Momochi? " húzta fel szemöldökét Deidara. " Egyike Köd legendás kardosainak, hm? " Mint kisame.

A lány bólintott. " Hai. " Elhallgatott, szemei szomorúvá váltak. " Ez azelőtt volt, hogy bármi történt volna...mielőtt Orochimaru... "

" Eck. Az az őrült kígyó eléghetne, hm. Legalább halott. " vont vállat Deidara.

Sakura zavartan nézett rá. " De nem az. Nem igazán. Úgy értem, Kabuto a testébe zárta és— " Kezét szörnyülködve szájára csapta, szemei kiszélesedtek. Épp most adott meg egy értékes információt az Akatsukinak! Te átkozott idióta!!!!

" M-micsoda? " köhögte fel a fiú, a torkán megakadt falat rizstől. " Az a medikus kölök a testébe zárta Orochimarut, hm? "

Sakura lepillantott táljára. " Er...ahham... " fejezte be egy lágy suttogással. Hülye, hülye, hülye!

Deidara kipillantott az ablakon, megemésztve az információt. Szóval, az a rohadék még mindig életben van, hm. Basszus. Olyan, mint egy svábbogár...sosem hal meg. Ökölbe szorította kezét, s állkapcsa összeszorult, miközben szemei összeszűkültek. Ha Leader-sama még nem tudja ezt, azonnal el kell hozzá juttatnom az információt, hm.

" Konohagakuréban tilos bárkit is a testedbe zárni. " motyogta Sakura. " Különösen medikus álláspontból. "

" Tehát Kabuto a testébe zárta. Volt bármi jele annak, hogy Orochimaru tiltakozna, hm? " Fordult felé a fiú.

Úgy tűnt a kunoichi nem biztos válaszában, majd vállat vont. Ha majd Konohába érünk, már nem fog számítani, hogy tudja. " Orochimaru nyilvánvalóan legalább harminc százalékát átvette a testének. "

" Kitartó szemétláda, hm. " jegyezte meg Deidara elmerengve. " Szóval, gondolod teljesen átveheti Kabuto testét? "

" Később? " kérdezte Sakura rögtönzötten. " Gondolom. Medikailag lehetséges. "

" Che. Erősebb lesz, mint volt, hm. " szitkozódott a szőke.

" Nem számít. " jelentette ki a lány. " Sasuke már legyőzte egyszer. Újra képes lesz rá. "

Deidara felnevetett, amitől a kunoichi morogni kezdett, mint egy dühös kutya. " Csak azért tudta legyőzni Orochimarut a kis rohadék Uchiha, mert a Kyuubi legyengítette, hm. "

Sakura szemei összeszűkültek a rohadék Uchiha résznél. Csupán lenézően tekintett a fiú szemeibe. " Akkor mi a magyarázat arra, hogy szétrúgta a segged, Deidara? Úgy hiszem, Naruto nem járt ott előtte. "

Touché. A fiú felhúzta szemöldökét, semmibe véve a becsületén ejtett csorbát. " Erős, elismerem, hm. Túl erős számodra, hogy küzdj vele. " vágott vissza.

A lány tudta, hogy sértésnek szánta, de élete nagy részében hasonló szavakat hallott. Immunissá vállt rájuk, még ha csak egy kicsit is. " Tudom. " Suttogta lágyan.

A szőke nem tudta, hogy a kunoichi így fog reagálni szavaira. Azt akarta, hogy ordibáljon, és essen neki, nem pedig, hogy forduljon magába és nézzen úgy ki, mint aki sírni fog. Nyilván egész életében tudta, hogy sosem fog felérni a csapattársaihoz, hm.

Nos, egyikőjüknek ott a Sharingan, a másiknak a Kyuubi! Szállt a lány védelmére egyik része. Ahhoz képes, hogy nincs kekkei genkaia és démona, nagyon jól halad, hm. Visszaemlékezve a Haruno őrült erejére, megborzongott kissé.

És visszahozta őt a halál széléről. Ha ez nem lenne elég, még a karját is visszaillesztette! Azt hitte, ilyesmire csak Kakuzu képes.

" Szóval, ő egyszer a csapattársad volt, igaz, hm? "

" ...hai. "

" Che. Ez elkerülhetetlen, hogy csapattársak saját útjaikra térjenek. Szokj hozzá, hm. " szólalt meg Deidara érzéketlenül. Inkább dühíti magára a lányt, mint hogy ilyen mosogatórongyként lássa. Sokkal édesebb fest dühösen.

" Ez nem igaz! " vágott vissza Sakura. " Te nem értheted. Hiszen missing-nin vagy. Nem tudsz semmit a barátaid és falud iránti hűségről. "

Oh, én mindent tudok a hűségről. Gondolta sötéten. És az árulásról is, hm. Nem te vagy az egyetlen ember, akit becsapott a csapattársa.

" Kissé érzelmes vagy shinobinak, nemde, hm? "

Sakura kinyitotta száját, hogy visszaszóljon, de inkább dühöngve becsukta. " Mondj valamit, amit még nem tudok. Talán páran közülünk nem érzéketlen állatok, egy szalmaszállal a seggükben. "

Nos, éppen most jellemezte tökéletesen Itachit. Vigyorgott Deidara. " Van egy érzésem, hogy kifejezetten egy személyről beszélsz, hm. "

A lány szótlanul felállt. " Megyek, lefürdök. Ne hagyd el a szobát. "

" Ne utasítgass, hm. " fenyegette Deidara.

" A foglyom vagy. " Szólalt vissza a kunoichi, hátrafordulva. " Szóval, nagy sajnálatodra, azt kell tenned, amit én mondok. Pihenj. A sebeidnek időre van szüksége a gyógyuláshoz. " Míg találok rá módot, hogy kijussunk innen és eljussunk Konohába.

Deidara összeráncolta homlokát, de nem mondott semmit, ahogy a fürdőszoba ajtó becsukódott a lány mögött.

Csak várj, míg meggyógyulok, kis angyal. Akkor megmutatom neked, ki parancsol itt, hm.

Sakura egy hosszú ujjú, számára túlságosan nagy pólóban lépett ki a fürdőszobából, melynek vége combjait súrolta. Ásítozva mászott a szobába, kissé nyirkos hajjal. Megragadta a takarót, amit a fürdő ajtajában hagyott, s maga köré csavarta. " Hideg van. "

Az ágyon fekvő Deidara felhorkantott, egyik szemét kinyitva, hogy a lányra nézzen. " Csak most vetted észre, hm? "

A Haruno orra alatt szitkozódva odasétált a lámpához, s lekapcsolta. Sötétség támadta meg szemüket egy pillanatra, míg hozzá nem szoktak. A fiú látta, ahogy a kunoichi a kanapéhoz sétál, s ráveti magát.

" A kanapé, hm? " kérdezte a sötétségbe Deidara.

" Nem alszom veled az ágyban. " hallotta a motyogásként érkező választ. Eltudta képzelni a lány arcát borító csinos kis pírt. A gondolattól felkuncogott kissé.

" Piszkos vagyok, hm. " kommentálta. Nem igazán volt fáradt. Aludt egy kicsit, miközben a Haruno mosdott. Apró macskapihenőkhöz volt szokva.

" Holnap reggel fürödhetsz. " Morogta a lány a takaró alól. " Jó éjszakát. "

" Eléggé nyugtalan vagy az ágyban, valószínűleg le fogsz esni a kanapéról, hm. " folytatta Deidara.

" Honnan tudnád, hogy nyugtalan vagyok-e az ágyban vagy sem? " csattant fel a lány.

" Nos, tegnap este velem aludtál, hm. "

" Nem aludtam veled, test meleget osztottamveled. " érkezett a sziszegő választ.

" Micsoda szégyen, hm. " sóhajtott. Hallotta, hogy a lány felnyikkan, majd még mélyebbre süllyeszti magát a takaróban.

" Miért nem jössz ide, és osztod meg velem az ágyat, angyal, hm? "

" Tudod, van nevem is. "

" Oh, igen? "

" Hai. Sakura. "

" Semmi vezetéknév, hm? "

" Nem, míg te nem mondod el a tied. "

Deidara ismét lágyan felkuncogott. " Nos, ez a te veszteséged, Sakura-tenshi. "

" Oh, abbahagynád ezt? " mordult fel. " Aludj! "

" Jó éjszakát, hm. "

" Jó ÉJSZAKÁT. "

Csend telepedett rájuk, s a szőke hallotta, hogy a lány elalszik. Légzése lelassult, s nyugodtabbá vált. A csendet kiélvezve felpillantott a plafonra.

Egy órával később Deidara már tudta, hogy korábbi megállapítása helyes volt. A Haruno forgolódott a kanapén, kezei a földre hulltak. És horkolt. Nem túl angyali hang, hm. Gondolta mosolyogva.

Wumpf.

Felült, mikor valami a földre zuhant, feszülten, s harcra készen, majd vissza kellett magát fognia a nevetéstől, az elé terülő látványtól. Sakura a padlón kiterülve feküdt, belecsavarodva takarójában, továbbra is horkolva.

A fiú lágyan felsóhajtott, majd kimászott az ágyból, s az alvó lányhoz sétált. A kunoichi pólója zuhanás közben felcsúszott combján, s megajándékozta a szőkét egy szép kilátással az imádni való fekete csipkés bugyijára.

Megrázta fejét, s leguggolt, nem törődve a sajgó fájdalommal testében, majd felkapta a lányt. Szinte meglepődött, hogy milyen könnyű volt. Azt hitte, hogy egy ilyen erővel rendelkező személy biztosan nehezebb az izmai miatt. De karjai alig érezték súlyát, miközben az ágyra rakta, s védelmezően beburkolta a kunoichit takarójába.

Majd bebújt saját takarója alá, tovább merengve.

Sakura...a név passzol hozzád, hm.Gondolta egy apró vigyorral. Egy virág, mely úszik a szélben, akármerre is visz az téged, hm. Semmi szabadság, hogy meghozd saját döntéseid.

Egy szomorú sors, hm.

Szégyen végignézni egy ilyen lélek fakulását. De a cseresznye virágok tisztában vannak vele, hogy milyen rövid az élettartalmuk.

...te vajon mikor fogsz elhervadni, hm?